78. Költségvetési Levelek / 2007. május 2.
TARTALOM

Egy kft. tagja vagyok már több mint tíz éve. 2005-ben 1 millió forint kölcsönt nyújtottam a kft. részére, amelyre a kölcsönszerződés alapján a társaságnak 12 százalékos kamatot kell fizetnie. A kamat kifizetésére 2007. január hónapban került sor. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2006. évi módosítása szerint a tagi kölcsönre fizetett kamat nem szerepel a kamatjövedelmek felsorolásában. Ezt figyelembe véve mennyi adót kell fizetnem a kamat után?

A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?

Ellentmondásosnak tartjuk, hogy a költségvetési szerv év végén a mérlegben az immateriális javak között befejezetlen beruházást nem mutathat ki (PM Tájékoztató 2006). Önkormányzatunknál integrált rendszer bevezetése van folyamatban (a fejlesztés kb. 2 év), melynek nagy részét vagyoni értékű jogként fogjuk majd aktiválni a rendeltetésszerű használatbavételkor. Mi a teendő év végén az olyan vagyoni értékű jogok pénzforgalmi kiadásaival, amelyeket a költségvetési szerv ténylegesen nem vett még használatba, azaz nem aktiválhatók?

Külföldi oktatási intézmény Magyarországra küldte az alkalmazottját azért, hogy a magyarországi "testvér" intézményben szakmai segítséget nyújtson a belföldi munkatársak munkavégzéséhez. A külföldi munkavállalónak a magyar intézmény lakást bérel, és viseli annak minden költségét. Milyen adókötelezettség terheli ezt a juttatást? Ez a kérdés a magyar munkavállalók külföldi kiküldetése esetén is felmerül.

A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?

A munkavállaló a munkáltató székhelyén kívül végzi a tevékenységét, ezért a nagy távolságra tekintettel a munkáltatója lakást bérel a részére, ahol viseli a lakás teljes rezsiköltségét is. A lakásban csak a munkavállaló lakik, a családja nem költözött oda. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyen munkásszállás biztosítása alapján?

Intézetünk dolgozói részére 7000 Ft önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást ad. Most kerül intézetünkben bevezetésre a cafeteria-rendszer, amelyben további önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást is választhatnak a munkavállalók. Kérdésünk, hogy erre lehetőséget biztosít-e a személyijövedelemadó-törvény, és ha igen, akkor milyen adókötelezettség terheli a juttatást?

Cégünk Budapest közigazgatási határán kívül található. A dolgozók térítés nélkül kapnak bérletet olyan buszjáratra, amely a munkáltató telephelye és Budapest között közlekedik. Ezt a szerződéses járatot egy vállalkozó üzemelteti, és cégünk a vállalkozótól "buszbérlés továbbszámlázása" megnevezéssel kap számlát a szolgáltatásról. Erre a buszra kizárólag a buszt üzemeltető vállalkozóval szerződést kötő munkáltatók vehetnek bérletet. Kérdésünk, hogy a juttatást milyen adókötelezettség terheli, és beletartozik-e az adóköteles béren kívüli juttatások körébe?

Az adóhatóság elsőfokú határozata szja- és áfaadóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. Az szja-megállapítást elfogadjuk, bár nem tudjuk jelenleg befizetni, az áfahiányt azonban – a bírsággal és a pótlékkal együtt – megfellebbeztük. Lehet-e ilyenkor fizetési halasztást kérni a személyi jövedelemadóra?

Az önkormányzatnak van főzőkonyhája. Szociális étkeztetésre, szervezett kedvezményes étkeztetésre normatívát kapunk. Van térítésidíj-bevételünk is az étkeztetésből? Hogyan alakul a fizetendő áfa?

Sajnos az 1420-as számú kérdésemre (Költségvetési Levelek, 64. szám) – talán félreértés miatt – nem kaptam kielégítő választ. Újra megkérdezem: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e vagy a munkahely kapujáig? Pl. Ceglédről jövet Szemeretelepig vagy a végállomásig (Bp.-Nyugati) köteles a munkaadó helytállni?

Az üdülő a költségvetési szerv felügyeleti szerve vagyonkezelésében van. Az üdülő üzemeltetését a területileg illetékes költségvetési szerv végzi. Az üdültetést a felügyeleti szerv hatálya alá tartozó, az ország különböző részéből származó dolgozók veszik igénybe. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.33. pontja alapján adómentes üdülési szolgáltatásnál hogyan kell értelmezni a munkáltató fogalmát? Munkáltató csak az üzemeltetést végző költségvetési szerv saját dolgozója esetén, vagy az összes, üdülésben részt vevő, az üzemeltetővel jogviszonyban nem álló üdülő vendég esetén is? Miként kell eljárni a munkavállalóval együtt üdülő közeli hozzátartozó esetén?

Tanyagondnok részére belső szabályzat alapján adható-e adómentesen munkaruházat címén pl.: nadrág, cipő, dzseki, sapka, esőkabát?

Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.

Egy külföldi cégtől kamatmentes kölcsönt kaptam. Kérdésem, hogy keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a kapott kölcsönnel összefüggésben?

A tulajdonomban lévő lakást teljes egészében bérbe adom. A bérlő egy gazdasági társaság. A bérbeadás jövedelme után az összevont adóalap részeként kívánok adózni. Kérdésem, hogy figyelembe vehetem-e a bérbeadással összefüggő költségeimet a jövedelmem megállapításánál, és ennek keretében a bérbe adott lakásba vásárolt különféle berendezések – pl. televíziókészülék, videó, hűtőszekrény stb. – amortizációját elszámolhatom-e? Mennyi adót kell a bérlőnek levonnia?

Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.

A lakás célú hitelem törlesztését 2002. évben kezdtem meg. Az adókedvezményt 2002. évtől kezdődően minden évben (a 2006. évi bevallásomban is) érvényesítettem. A hitel felvételekor megelőlegező kölcsönt is kaptam, ami időközben átalakult lakásépítési kedvezménnyé, mert két gyermekem született. Több helyen érdeklődtem, de eltérő tájékoztatást kaptam arról, hogy jogosult vagyok-e öt éven túl is érvényesíteni a kedvezményt. Kérem, tájékoztassanak álláspontjukról!

Munkavállalóink közül sokan kértek munkáltatói adómegállapítást. Ezért a március 20-ig átvett igazolásokat folyamatosan ellenőrizzük és rögzítjük. Ennek során vettük észre, hogy az egyik munkavállalónk olyan igazolást adott, amely alapján a korábban még hallgatóként befizetett tandíja után a kedvezmény halasztott érvényesítésére jogosult. A munkáltatói adómegállapítás során a tandíj halasztott érvényesítésére nincs mód, mert azt a törvény kizárja. Mikor járunk el helyesen, ha az igazolást nem vesszük figyelembe, vagy ha közöljük a munkavállalóval, hogy adóbevallást kell benyújtania?