94. Költségvetési Levelek / 2008. április 8.
TARTALOM

Önkormányzatunk a helyi szociális juttatásokról szóló rendelete keretében több olyan segély, szociális juttatás megállapítását tervezi, amelyet a rászorultság vizsgálata nélkül, egyéb feltételek teljesülése esetén ítél oda, pl. gyógyszertámogatások, karácsonyi egyszeri segélyek a képviselők, egyházak, civil szervezetek javaslata alapján, születési támogatás alanyi jogon stb. Adómentesnek tekintendő-e a szociális rendelet keretében kifizetett olyan juttatás, mely a rendeletben megfogalmazott egyéb feltételek teljesülése esetén, de a szociális rászorultság dokumentálása nélkül kerül kifizetésre?

Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?

A reprezentációnak minősülő szállásdíjról kiállított számlában a szálloda idegenforgalmi adót is felszámít. A reprezentációnak része-e ilyen esetben a hozzá kapcsolódó idegenforgalmi adó, azaz 56223-ra (reprezentáció) könyvelem, vagy az 57223-ra (különféle adók)?

Önkormányzatunknál azon települési képviselő, aki a képviselői tiszteletdíjat nem veszi igénybe, annak éves összege felett községi célok megvalósításának támogatására minden év október 31. napjáig írásban rendelkezik. Ebben az esetben adófizetési kötelezettség keletkezik-e?

Önkormányzatunk egy cég megkeresésére földhivatali eljárást kezdeményezett, melyben egy külterületi ingatlant belterületbe kívánt vonni. Az ingatlan jelenleg szántóként van nyilvántartva, melyből kifolyólag belterületbe csak úgy vonható, hogy a megállapított földvédelmi járulék összegét az önkormányzat megfizeti. A magáncég, melynek tulajdona az ingatlan, magára vállalta, hogy ezen összeget az önkormányzatnak kifizeti, hiszen az ő érdekében áll, hogy az ingatlan belterületbe kerüljön. Amennyiben a cég megtéríti a járulékot, akkor részünkről számla kiállítása kötelező-e?

Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?

Önkormányzatunk szeméttelepet működtet társulásban két másik községgel. A szeméttelep-karbantartási feladatot ellátó vállalkozó evás, alanyi adómentes, de továbbszámlázásnál áfát is szerepeltetünk a számlán. Hogyan történik a számla kiállítása az evás vállalkozó esetében és továbbszámlázás esetén?

1955. május 19-én születettek beléphetnek-e a prémiumévek programba? Valóban meghosszabbították a programot 2009-ig?

Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7. c) pontja alapján az a kérdésünk, hogy a TEMPUS Közalapítványnál megpályázható nem mobilitási programokra elnyert pályázatok (pl. Comenius, Norvég Alap) terhére kifizetett személyi juttatás (pl. napidíj) adómentes-e a tanulóknál és a tanároknál?

A középiskolák, általános iskolák szakmai munkájának támogatása miatt kérjük szíves állásfoglalásukat: a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend 136. §-a szerint az utalványozás csak az érvényesített okmányra rávezetett rendelkezésben (rövidített utalvány formájában), vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány, utalványrendelet) lehet? A kormányrendelet az utalványozás egyéb, más formáját nem említi meg, mentesítést a rövidített utalványozás, valamint az utalványon (utalványrendeleten) történő utalványozási forma alkalmazása alól nem ad. Az idézett jogszabály az utalványozás tartalmi követelményeit mindkét, jogszabály által "felkínált" esetre megadja. Megengedett-e a melléklet, B. 308-103/V. r. sz. számú kiadási pénztárbizonylaton történő utalványozás? Ha igen, milyen feltételekkel?

Önkormányzatunk rövid távon rendelkezésre álló bankszámlapénzét számlán történő lekötéssel hasznosítja. Így történt ez december utolsó napjaiban is. A lekötés lejárata december 30-a volt. Bankunk a felszabadult betétállományt csak január 1-jei könyveléssel, január 1-jei kivonaton jelenítette meg, de december 30-i értéknappal. Milyen nappal könyveljük le a betét felszabadítását, illetve a pénzmaradvány elszámolásakor figyelembe vehetjük-e záró pénzkészletnél, illetve a mérlegben hol szerepeltessük ezt az összeget?

Az Ámr. 136. § (6) bekezdése értelmében: "Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését." Mit jelent az, hogy külön utalványozni? A számlán azért fel kell tüntetni az utalványozó aláírását? A paragrafus nem említi az utalványozás ellenjegyzést, akkor mindenképpen szükséges ellenjegyezni, és azt a számlán kell feltüntetni? Hogyan valósítható meg a gyakorlatban ez a lehetőség?

Az Ámr. 134. § (3) bekezdése értelmében: "Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni." Ez jelentheti azt, hogy 50 ezer Ft alatti kifizetésnél elegendő szóbeli kötelezettségvállalás, ha úgy szabályozzuk? A kötelezettségvállalás nyilvántartásban ezeket a "kis összegeket" hogy lehet szerepeltetni? Tételenként külön sorszám alatt, vagy valamilyen összesített formában?

Költségvetési intézmény vagyunk. Intézetünkben a bérprogram évek óta a szellemi termékek (szoftverek) között szerepel a nyilvántartásban. Helyes-e, ha továbbra is a szellemi termékek között tartjuk nyilván, vagy mindenképp át kell vezetni a vagyoni értékű jogok közé? A következőkben minden szoftverterméket a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, vagy adott esetben a szellemi termékek közé továbbra is besorolható?

Önkormányzatunk 2005. augusztus 31-ével megszüntette az alsó tagozatos általános iskolát. Az egyik pedagógus 2005. szeptember 1-jével a prémiumévek program résztvevője 2008. április 14-ig (ekkor éri el a nyugdíjkorhatárt). Jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha a 35 éves közalkalmazotti jogviszonya csak 2008. szeptember 1-jén lenne meg?

Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Vállalat: 1969. 11.10.-1972. 03. 20., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 2. Vízügyi Közműép.: 1972. 03. 23.-1972. 09. 30., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Szövetkezet: 1972. 10. 02.-1974. 01. 15., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 4. Szövetkezet: 1974. 01. 17.-1974. 06. 15., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 5. MGTSZ: 1974. 06. 18.-1977. 01. 23., a megszűnés módja: áthelyezés; 6. Tanács: 1977. 01. 24.- 1978. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 7. Tanács: 1979. 01. 01-1983. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 8. Költségvetési intézmény: 1984. 01. 01.-1990. 10. 31., a megszűnés módja: felmondás a dolgozó részéről; 9. Munkanélküli: 1991. 01. 29.-1991. 04. 21; 10. Költségvetési intézmény: 1991. 04. 22-től. Mely időszakok vehető figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor jogosult a közalkalmazott a jubileumi jutalomra?

Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Óvoda: 1975-1977., a megszűnés módja: áthelyezés; 2. Tanács: 1977-1978., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Egyetem: 1978-1997., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 4. Munkanélküli: 1997-1998; 5. Költségvetési intézmény: 1998-tól. Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál?

Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Kórház: 1983. 08. 15.-1985. 08. 28., a megszűnés módja: felmondás a dolgozó részéről; 2. Tanács: 1985. 09. 11.-1986. 05. 31., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Tanács: 1986. 06. 01.-1989. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 4. Költségvetési intézmény: 1990. 01. 01-jétől. Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor fizethető ki a 25 éves jubileumi jutalom?

Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?

Amennyiben az érettségi, illetve szakmai vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjának, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárnak, illetve felügyelő tanárnak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt bíznak meg, a részére a jogszabály alapján járó díjazás (pl. ha szellemi tevékenységet végző magánszemély állít ki számlát) kifizethető-e számla ellenében, vagy csak megbízási díjként számfejtve? Akadálya lehet-e a kifizetésnek az, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tiltja saját dolgozónak a munkakörébe tartozó feladatokra szerződéssel díj kifizetését?

Önkormányzatunk tulajdonában lévő vízvezetékrendszer a Regionális Vízművek részére térítésmentesen átadásra kerül. Annak idején a vásárláskor nem volt adólevonási jogunk. Fennáll-e a számlakiállítási kötelezettség?