151. Költségvetési Levelek / 2011. augusztus 9.
TARTALOM

Önkormányzatunk az elöregedett csatornarendszere felújítására pályázat útján vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. A beruházás befejezése után a csatornarendszert az önkormányzat üzemeltetésre éves szinten megállapított bérleti díj fejében bérbe fogja adni az általa alapított kft.-nek. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Jól gondoljuk-e, hogy mivel a csatornák ingatlannak minősülnek, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható? 1. Csatornarendszer bérbeadásának megítélése

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Önkormányzatunknál előfordul az az eset, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott beruházások bizonyos okok miatt nem valósulnak meg. Természetesen vannak a projekteket előkészítő költségek (hatástanulmány, tervdokumentáció stb.), amelyeket befejezetlen beruházásként tartunk nyilván az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásban. Hivatkozva a 2011. 04. 05-én megjelent, 2870. számú "Befejezetlen beruházás selejtezése" című cikkükre, az a kérdésem, ha az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmazza a befejezetlen beruházás kivezetésének eljárásrendjét, akkor véleményük szerint kell-e közgyűlési engedély arra, hogy a befejezetlen beruházást a könyveinkből kivezessük? Vagy elég a jegyzői engedély (szakosztály feljegyzése alapján) a kivezetéshez?

Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?

A 2011. évi változások következtében hogyan alakult a magasabb vezetők szabadsága a közoktatási intézményekben?

A 146. számukban olvastam, hogy a technikai dolgozókat nem csak "A" fizetési osztályba lehet besorolni. Én 8 évet dolgoztam le egy munkahelyen, és úgy tűnik, hogy végig rossz fizetési osztályba besorolva dolgoztam mint konyhalány. 2000 augusztusában léptem be az intézménybe, mint nyugdíjas munkavállaló (közalkalmazott), és 2008. december 31-ével végleg nyugdíjba vonultam. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezem (mint varrónő), és van még mellette könyvelői végzettséget igazoló oklevelem is. Érettségim nincs. Az lenne a kérdésem, hogy milyen kategóriába kellett volna engem besorolni? Ha nem jó kategóriába soroltak be, akkor mit tehetek? Annyit tudok, hogy a munkajogi elévülési idő 3 év. Ez pontosan mit jelent az én esetemben? Kérhetem-e azt, hogy vizsgálják felül a régi besorolásomat, és ha igen, akkor meddig kötelesek kártérítésre és milyen összegben? Sajnos mint folyamatosan működő intézmény a hétvégeken is kellett dolgoznunk, arra sem járt semmilyen pótlék. A tudomásomra jutott, hogy azoknak, akik még ott dolgoznak, felülvizsgálják az ügyüket.

Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő kft.-je a múlt évben két üzlethelyiséget vásárolt, egy nagyobb projekt keretében. Az üzlethelyiségeket a kft. készleten (nem tárgyi eszközként) tartja nyilván, mivel azok beszerzésére későbbi értékesítés céljából került sor. Az adót a kft. beszerzéskor levonta. 2011-ben az üzlethelyiségek adómentesen kerülnek értékesítésre, mivel a kft. nem jelentkezett be az adóköteles értékesítés alá. Keletkezik-e korrekciós kötelezettsége a kft.-nek a 2010-ben levont áfával?

Közalkalmazottként 7 hónap felmentési idő illetne meg, de a fenntartó önkormányzat véleménye szerint – hivatkozva a Kjt.-re – nem jár, csak adható annak a felmentési idő, aki 40 év munkaviszony után nyugdíjba kíván menni. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy pusztán anyagi okok miatt ezt megteheti-e?

A 2008. 01. 01-től hatályos Áfa-tv. 11. § (1) bekezdése alapján az OSZK-nak megküldendő [60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet] köteles példányok átadása is termékértékesítésnek minősül, amiről a kiadónak számlát kell kiállítani, és meg kell fizetni utána az áfát. Hogyan kell könyvelni költségvetési szerv esetében az ingyenes átadást és a megfizetett áfát?

A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: – Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? – Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?

Hová kell könyvelni a gyermektartásdíj megelőlegezésének kiadásait és bevételeit?

Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.

Személyes gondoskodást nyújtó intézmény vagyunk. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónknak mérlegképes könyvelői képesítése van, "E" fizetési osztályba van besorolva. A munkavállaló a bér- és munkaügyi előadói feladatok mellett kontírozást végez. 2011. május hónapban bérügyintéző (OKJ: 54343 05 01 00 52 01) és társadalombiztosítási ügyintéző képesítést (OKJ: 54343 05 01 00 52 02) szerzett. Garantált illetménynövelő további szakképesítésként figyelembe lehet-e venni a megszerzett képesítést, ha igen, milyen százalékban?