Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

246. Költségvetési Levelek / 2017. július 18.

TARTALOM

4503. kérdés Hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-ának rendelkezései alapján az önkormányzat jogosult megalkotni olyan rendeletet, melyben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés létesítése engedélyezésének helyi szabályait és a többletszolgáltatás ellentételezéseként fizetendő díjakat. A hivatali helyiségen kívül, illetve a hivatali időn túl tartott eseményekért fizetendő többletszolgáltatási díjak az Áfa-tv. hatálya alá tartoznak-e, vagy áfakörön kívüli tevékenységnek minősülnek (mint közhatalmi tevékenység)? (Nem az egyéb szolgáltatásokra gondolunk, mint pl. zeneszolgáltatás, szervírozás.) Azt tapasztaljuk, hogy az egyes önkormányzatok tekintetében ennek megítélése eltérő.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4504. kérdés Kéményseprőipari tevékenységért fizetett díj áfája
A kéményseprőipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény alapján a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében az elvégzett közszolgáltatás költségtérítése a települési önkormányzat bevétele.
A költségtérítésről számlát állítunk ki. Helyesen járunk el, ha a díjat áfa felszámítása nélkül számlázzuk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4505. kérdés Internetszolgáltatási díj továbbszámlázása
Az internethasználat költségét a dolgozóinknak továbbszámlázzuk. A továbbszámlázásnál mint költségvetési intézmény alkalmazhatjuk-e a 18%-os áfakulcsot, vagy a 27%-os adómértékkel kell számolnunk?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4506. kérdés Kézi kiállítású számla javítása
Alapítványunk alanyi adómentes adóalany. Kibocsátottunk egy számlát, melyen a fizetési határidő napját helytelenül tüntettük fel. Ennek észlelését követően a fizetési határidőt úgy javítottuk, hogy a fizetési határidő napjának dátumát áthúztuk, majd fölé írtuk a helyes dátumot, és a javítást a kiállító kézjegyével látta el. A számla befogadója jelezte, hogy a javítás számára így nem megfelelő, mert egy esetleges ellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a számlát kifogásolni fogja. Helyes-e a javítás módja, vagy szükséges további korrekció elvégzése?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4507. kérdés Tárgyi eszköz értékesítése
Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?
4508. kérdés Jubileumi jutalom - egyházi fenntartású óvodában eltöltött idő beszámíthatósága
Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló korábban egyházi fenntartású óvodában dolgozott (evangélikus keresztyén óvoda). Az ottani foglalkoztatásának időtartama 2001. 08. 13.-2008. 12. 31. Ez a 7 év 4 hónap 19 nap beleszámítható-e, illetve bele kell számolni a jubileumi jutalomra való jogosultság időszakába?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4509. kérdés Oktatási intézménynél kisegítő dolgozók besorolása
Költségvetési oktatási intézménynél a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében megadott kisegítő munkakörben a dolgozó "A"-"C" osztályba sorolható. "32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül." A portás és takarítói munkakörben alkalmazottak ugyanazon feladat ellátására iskolai végzettségük alapján más-más besorolásba kerülnek, mely feszültséget okoz intézményen belül. A kormányrendelet hatálybalépése előtt a kinevezéskori rendelkezéseknek megfelelően kinevezett dolgozókat át kell-e sorolni "A" osztályból "B"-"C" osztályba, ha a végzettségük megvan, vagy kizárólag a 2013. augusztus 31-től kinevezett dolgozókra vonatkozik a rendelkezés? Milyen lehetősége van a munkáltatónak abban, hogy a 8 általános iskolai végzettséget igénylő takarítói, illetve portásfeladatokra "A" besorolással tudja felvenni a dolgozót, függetlenül annak végzettségétől?
4510. kérdés Két munkakörbe tartozó feladatok ellátása - garantált bérminimumra való jogosultság
A Költségvetési Levelek 244. számában feltett 4485. számú kérdést kiegészítenénk azzal, hogy az önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. A sportcsarnokban az önkormányzati tulajdonú kft. két munkavállalója takarítói munkakörben végez munkát, akik a takarítási feladatok ellátása mellett beszedik a bevételeket és kezelik a pénztárgépet. A két munkavállaló pénztárgépkezelői képesítéssel rendelkezik, azonban nem pénztáros, hanem takarítói munkakörben vannak alkalmazva, a pénzbevételek beszedése és a pénztárgép kezelése a napi munkaidőnek csak a töredékét teszi ki, és nincs érvényben pénztárgépkezelői vagy más képesítési követelményre vonatkozó munkáltatói rendelkezés. Ebben az esetben kötelezi-e valamilyen jogszabály a kft.-t mint munkáltatót a garantált bérminimum megfizetésére? Eljárhatunk-e úgy, hogy az önkormányzat nem a kft.-t, hanem a két munkavállalóját közvetlenül bízza meg a pénzbevételek beszedésével és a pénztárgép kezelésével?
4511. kérdés Rendkívüli munkavégzés díjazásának kifizetése, kötelezettség-vállalás, utalványozás az arra jogosult akadályoztatása esetén
2017. február 14-én fogadta el a kép-viselő-testület a 2017. évi költségvetést, melyben szerepel egy sor a túlórák és helyettesítések költségeinek fedezetére. Jogszerűen járt-e el a jegyző, ha 2017. január 23-án - a megnövekedett ellátandó feladatokat látva - munkaidőn túli munkavégzést írásban rendelt el a hivatali dolgozók esetében? Annak lecsúsztatása nem volt lehetséges az elkövetkező hónapban, ezért a költségvetés elfogadása után - amelyben szerepel egy ilyen sor a fedezetére - február 28-án történt meg a kifizetése, szabadidő megváltása.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4512. kérdés Kötelezettségvállalás, utalványozás az arra jogosult akadályoztatása esetén
A polgármester szóban jóváhagyta a jegyző számára is a többletmunkavégzést és többletfeladat-ellátást, mert hosszú távon helyettesíteni kellett az egyik kolléganőt. A belső szabályzatban az szerepel, hogy a jegyző a kötelezettségvállaló és utalványozó a hivatalban felmerülő költségeknél, távolléte és összeférhetetlensége esetén az igazgatási ügyintéző. Jelen esetben pont ezt az igazgatási ügyintézőt kellett hosszú távon helyettesíteni, ezért a jegyző írta alá utalványozóként a saját kifizetési bizonylatait is. Nem vezetői, hanem egyszerű köztisztviselői óradíjjal volt számolva minden kifizetése, a polgármester szóban beleegyezését adta, és nem kívánt a részletekbe belefolyni. Jogszerűen járt-e el a jegyző?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4513. kérdés Ingatlanközvetítési szolgáltatás igénybevétele költségvetési szerv által
Önkormányzat versenyeztetési értékhatárt el nem érő ingatlanértékesítésre köthet-e megállapodást ingatlanközvetítő irodával, ha igen, milyen formában?
4514. kérdés Újszülöttek életkezdési támogatása
Az önkormányzat az újszülöttek életkezdési támogatásáról külön helyi rendeletet alkotott, nem a szociális rendeletébe került bedolgozásra. A támogatást igényelni kell a gyermek születésétől hat hónapon belül. Az igénylés alapján egyszerűsített határozat meghozatalát követően kerül a támogatás készpénzben kifizetésre. Ennek van-e adóterhe vagy az önkormányzat, vagy a szülő részéről így, hogy nem a szociális rendeletben került megállapításra?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4515. kérdés 30 napot meghaladó kereső-képtelenség figyelembevétele jubileumi jutalom szempontjából
Közalkalmazottak esetében a jubileumi jutalomhoz a jogosultsági idő számításánál beszámít-e a 30 napot meghaladó táppénz?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4516. kérdés Jubileumi jutalomra való jogosultság, beszámítható jogviszonyok
Egy munkavállaló az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1969. 10. 01.-1982. 06. 10.; Ferroglobus/Mt. szerinti munkaviszony
1982. 09. 01.-1982. 11. 22.; Országos Érc- és Ásványbányák/Mt. szerinti munkaviszony
1983. 09. 16.-1984. 05. 31.; Állami gazdaság/Mt. szerinti munkaviszony
1984. 08. 01.-1989. 03. 31.; Szövetkezet/bedolgozói jogviszony
1991. 06. 04.-1992. 03. 29.; Munkaügyi Központ/munkanélküli-ellátás
1992. 06. 01.-1998. 10. 16.; Sütőipari Kft./Mt. szerinti munkaviszony
1998. 11. 03.-1999. 07. 25.; Munkaügyi Központ/munkanélküli-ellátás
1999. 10. 13.-2000. 07. 30.; Munkaügyi Központ/munkanélküli-ellátás
2000. 12. 01.-2005. 10. 31.; Polgármesteri hivatal/közszolgálati jogviszony, innen áthelyezéssel
2005. 11. 05.-2017. 05. 01., Szociális központ/közalkalmazotti jogviszony.
A dolgozó a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját veszi igénybe 2017. május 2-től, és kérné munkáltatójától a 40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom kifizetését. A fent felsorolt munkaviszonyok alapján, az Önök véleménye szerint, jogos-e a dolgozó jubileumi jutalomra vonatkozó igénye?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4517. kérdés Termékimporttal záruló láncértékesítés teljesítési helye
100 százalékos állami tulajdonban álló társaságunk alumíniumipari terméket vásárol Kazahsztánból, amelyet egy magyar vevője részére tovább is értékesít. Társaságunk ennek a láncügyletnek a középső tagja (HU1), a szállítás Kazahsztánból közvetlenül a végső magyar vevő (HU2) részére történik. A fuvarozást a kazah fél intézi. A termék Lengyelországban lép be az Európai Unióba, és külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt érkezik Magyarországra.
A termék szabadforgalomba helyezése belföldön történik. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban, amennyiben a felek megállapodása alapján a végső magyar vevő (HU2) kéri a termék szabadforgalomba helyezését Magyarországon, a középső magyar szereplő (HU1) számlázása a végső magyar vevő (HU2) részére az áfakötelezettség szempontjából hogyan alakul? Alkalmazható-e adómentesség erre az értékesítésre?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
4518. kérdés Ingatlanértékesítés számlázása
Számlázással kapcsolatban kérem a segítségüket. Az önkormányzat előszerződésben eladott egy tulajdoni lapon szántónak jelölt területet, melyre befolyt a foglaló és az előleg. A terület a foglalót követő 15 napon belül átminősítésre kerül "Gksz"-ről "Má"-ra (ennek költsége közös). A fennmaradó vételár augusztus végén lesz esedékes. Milyen áfatartalommal kell az értékesítés után a számlát kiállítanunk (előlegre, foglalóra, fennmaradó részre)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4519. kérdés Szolgáltatás továbbszámlázása
Az állami intézmények közötti, az áfa hatályán kívüli szolgáltatás továbbszámlázása a számlán milyen áfatartalommal kell, hogy szerepeljen? (Nincs bérleti díj, a kérdés az áram adókörön kívüli tételére vonatkozik.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4520. kérdés Telek értékesítéséről kiállított számla
Az Áfa-tv. 169. §-a d) pontjának dc) alpontja szerint 2017. január 1-jétől kötelező feltüntetni a belföldi adóalany vevő adószámát a kiállított számlán, ha a számlán az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Önkormányzatunk telkeket értékesít, melyek esetében az áthárított adó meghaladja a 100 ezer forintot. A telkeket magánszemélyek vásárolták/vásárolják meg, akik adószámmal nem rendelkeznek. A számlázóprogram is felhívja a figyelmet, hogy fel kell tüntetni az adószámot. Ilyen esetben hogy járunk el helyesen? Tüntessük fel az adóazonosítót?
Általában párok vásárolják meg a telkeket, tehát vevőként két személy van feltüntetve az adásvételi szerződésben, akik 1/2-1/2-ed arányban lesznek tulajdonosok. Ilyen esetben külön-külön a fele összegről kell a számlát kiállítani, vagy vevőként feltüntethetjük a két személyt együtt? Vagy ez így helytelen?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4521. kérdés Forgótőke elszámolása
Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 - K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 - K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére