259. Költségvetési Levelek / 2018. május 8.

TARTALOM

4700. kérdés Iskolai végzettségen, szakképesítésen túli egyéb képesítések a besorolásnál
A 7 modulos ECDL milyen képesítési szintnek felel meg a Kjt. szerinti további szak-képesítés figyelembevétele szempontjából?
4701. kérdés Nyugdíjazás alkalmából adott ajándék adóvonzata
Nyugdíjazása alkalmából egy munkatárs 80 000 Ft értékű tárgyi ajándékban részesült. Az ajándékozás eddig egy esetben fordult elő az intézményben, a közszolgálati szabályzat ennek lehetőségét nem tartalmazza. Terheli-e kifizetői adó az ajándékvásárlást?
4702. kérdés Telefonhasználat költségeinek munkavállaló általi megtérítése
Munkáltató által fizetett telefonszámla esetén, ha szabályzattal rendelkezik a munkáltató a vezetékes és mobiltelefonok használatáról, van-e más, magasabb szintű rendelet vagy törvény a dolgozók által fizetendő költségekről?
4703. kérdés Családsegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott képesítési követelmény alóli felmentése
A családsegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére a garantált bérminimum lett megállapítva. Nevezett másodéves szociális munkás főiskolai hallgató. A bére helyesen van megállapítva, vagy részére meg kell állapítani a felsőfokú végzettség szerinti bért?
4704. kérdés Közalkalmazott téves besorolása, visszasorolása
Ha egy belső ellenőrzés keretében feltárásra kerül, hogy a közalkalmazott nem jogosult pl. garantált bérminimumra (konyhalány), csak minimálbérre, de a munkáltató már évek óta a garantált bérminimumot folyósította eddig részére -?jogtalanul (hibásan a "B" osztályba sorolta "A" helyett) -, akkor a munkáltató csökkentheti a bérét, és a továbbiakban csak minimálbért folyósít, vagy munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként a hibája miatti különbözetet továbbra is folyósítania kell? Összességében a dolgozó bére csökkenhet? Találtunk egy alkotmánybírósági döntést, mely a meg nem szerzett munkabérrel foglalkozik, hogy van-e arra vonatkozóan szerzett joga az érintettnek. A döntés szerint ilyen szerzett jog nem keletkezik a még meg nem szerzett munkabérre. Érvényes lehet ez a döntés a téves besorolás esetére is?
4705. kérdés Múzeum alap- és vállalkozási tevékenysége
Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény, azon belül is egy múzeum. Különböző történelmi kiállítóhelyein (telephelyein) a látogatók részére saját előállítású kiadványokat, tájékoztató füzeteket, az adott helyet ábrázoló hűtőmágneseket árusítanak. A?kérdésem arra vonatkozik, hogy ez a tevékenység alap- vagy vállalkozói tevékenységnek minősül?
4706. kérdés Temetés költségeinek továbbszámlázása
A Szoctv. 48. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti.
Helyes-e az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza az eltemettetés költségeit az utolsó lakóhely szerinti önkormányzatnak, és a temetkezési vállalat által kiállított számla áfaösszegét pedig visszaigényli az adóhatóságtól?
4707. kérdés Pénzügyi lízing
Eszközbérlet esetén, ha a szerződés lejártakor az eszköz a tulajdonunkba kerül, milyen jogcímen tudom felvenni a tárgyieszköz-nyilvántartásba? A szerződés 2-3 éves időtartama alatt a kölcsönző cég bérleti díjról állít ki számlát részünkre. Lehet térítés nélküli átadás a kifizetett bérleti díjak értékében?
4708. kérdés Számla adattartalma
Szállító partnerünk hibásan tüntette fel a számlán az adószámunkat. Annak ellenére írta rá a számlára az adószámot, hogy ezt a törvény előírná, hiszen nem éri el a számla áfaértéke a 100 000 Ft-ot. Elfogadható a számla kifizetésre?
4709. kérdés Szálláshely-szolgáltatás számlázása
Szállító partnerünk szállásdíjat számlázott 2016. 09. 12.-09. 25-ig. A számlán a teljesítés dátuma 2016. 11. 07., számla kelte 2016. 11. 07., fizetési határidő 2016. 11. 15. Szabályosan állította-e ki a számlát az elszámolásos ügyletnek, az Áfa-tv. 58. §-ának megfelelően? Hivatkozhat-e a partner arra, hogy annak ellenére, hogy helytelenül van a teljesítési dátum megállapítva, ugyanabban az áfabevallásban szerepel? Ezért kéri a számlája befogadását.
4710. kérdés Idegen tulajdonon végzett beruházás
Önkormányzatunknál többször előfordult, hogy olyan ingatlanon kellett járdát vagy vízelvezetést építtetnünk, ami nem a mi tulajdonunk, hanem pl. kivett országos közútként a magyar állam tulajdona, és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében van. A Magyar Közúttól minden esetben kell kérnünk ilyenkor munkavégzési engedélyt és közútkezelői hozzájárulást is. Milyen dokumentum alapján vezethetjük ki a könyveinkből ezen beruházások értékét? Véleményünk szerint erre megállapodásnak kellene létrejönnie, és ez alapján lenne átadható a beruházás. Mit tehetünk, ha a beruházás megvalósult, és szeretnénk pl. a járdaépítés értékét kivezetni a könyveinkből?
4711. kérdés Importot terhelő áfa bérgyártó általi levonhatósága
Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett társaság, többségében külföldi megrendelők részére gyárt és értékesít fogyasztási cikkeket. A gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket részben a megrendelők biztosítják. Ezeket az alapanyagokat a megrendelők külön nem értékesítik a társaság részére; az alapanyagokat a társaság a saját alapanyagaival együtt beépíti a végtermékbe, és a végterméket értékesíti a megrendelők részére. Amennyiben a megrendelők által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság telephelyére, akkor ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság végzi a megrendelők által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján. A társaság rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg és helyezi levonásba. A fentieken kívül előfordulnak olyan esetek, amikor a társaság megrendelője egy meghibásodott gépet küld javításra a társasághoz. A javításhoz több esetben a megrendelő küld alkatrészt harmadik országból, melyet a társaság a javítás során beépít a meghibásodott termékbe, és a megrendelő részére javítási szolgáltatást számláz. Ezekben az esetekben a megrendelő által küldött alkatrészeket szintén a társaság helyezi szabad forgalomba, és a kapcsolódó importáfát maga állapítja meg és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti két esetben a társaság jogosult-e levonásba helyezni az import-áfát a megrendelők által rendelkezésre bocsátott alapanyagok kapcsán, ha igen, mikor nyílik meg a társaság áfalevonási joga?
4712. kérdés Maradványelszámolás
A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben - 2018. év - a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.
4713. kérdés Rendezvényszervezésről szóló számla elszámolása
Központi költségvetési szervnek milyen ERA-kódra kellene könyvelni a rendezvényszervezésről szóló számlát?
4714. kérdés Utazási költség megtérítése tanulmányi szerződés alapján
Intézményünk tanulmányi szerződést kötött egy dolgozójával. A képzés iskolai rendszerű (főiskola), a dolgozó hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel. A dolgozónak tandíjat nem kell fizetnie, mivel GYES-en lévő kismama, viszont intézményünk vállalta a képzőhelyre történő utazási költség megtérítését. Ez havonta kb. kétszer két napot jelent. Mely jogcímen számolható el jogszerűen az utazási költségtérítés adómentesen?
4715. kérdés Finanszírozott létszám a köznevelésben
Az Nkt. 2. számú mellékletének 1. sora alapján az óvodatitkár finanszírozott létszáma "intézményenként, ahol a gyermekek létszáma eléri a 100 főt, továbbá 450 gyermekenként további 1 fő". A fenti rendelkezést úgy értelmezzük, hogy 100 fő után 1 óvodatitkár finanszírozott, és amennyiben a gyermeklétszám eléri a 450 főt, akkor plusz 1 fő óvodatitkár finanszírozott, azaz 450 gyermek után jár 2 fő. Más álláspont szerint, ha az intézményben a gyermeklétszám eléri a 100 főt, akkor a finanszírozott óvodatitkári létszám 1 fő, és további 450 gyereklétszám esetén, azaz összesen 550 fő gyermeknél finanszíroz +1 fő óvodatitkárt, azaz 2 főt. Melyik a helyes értelmezés?
4716. kérdés Közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nyugdíjra való jogosultságra tekintettel
Köztisztviselőnk 2018. 06. 22-től öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves, 38 év 8 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és szeretne nyugdíjba menni). A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján 2018. 06. 30. lesz az utolsó munkanapja. A kérdés az, hogy a nyugdíját csak 2018. 07. 01-től igényelheti, vagy esetleg már 2018. 06. 22-től?
4717. kérdés Adólevonási jog gyakorlása ingyenes rendezvény esetén, valamint reklámtevékenység megítélése
Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú társaság a nagyközönség számára ingyenesen látogatható kulturális vagy sportrendezvényeket szervez. Az ingyenes rendezvényekkel kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek áfatartalma levonásba helyezhető-e akkor, ha a társaságnak a rendezvénnyel összefüggésben kizárólag a szponzori díjakból van áfaköteles bevétele?
A társaság önállóan vagy a tulajdonos önkormányzat által szervezett kulturális, illetve sportrendezvény társszervezőjeként rendezett eseményeken értékes tombolanyeremények sorsolását tervezi. A?nyereménytárgyak egyedi értéke esetenként elérheti, fődíj esetén pedig meghaladja a 70?000-80?000 forintot. A tombolatárgyakat vállalkozások ajánlják fel. A tombola darabját 500-800 forintért fogják árulni. A sorsoláson elhangzik a vállalkozás neve, illetve a rendezvényen a vállalkozások elhelyezhetik szóróanyagaikat, reklámtáblájukat. A felajánló nevének említése a sorsoláson, illetve a szórólapok, reklámtáblák elhelyezésének engedélyezése reklámszolgáltatásnak minősül? Ha igen, akkor társszervezés esetén mind a társaságnak, mind az önkormányzatnak számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik. A feleknek ebben az esetben milyen értékben kell számlázni, illetve tombolatárgyak átadása tekinthető-e a reklámszolgáltatás ellentételezésének? Ha a reklámszolgáltatást a piaci értéken kell kiszámlázni, akkor a nyereménytárgyakat átadók is piaci értéken fogják kiszámlázni, tekintettel az Áfa-tv. 66. §-ának rendelkezésére?
4718. kérdés Bérelt ingatlanon végzett felújítási munkát, beruházást terhelő előzetesen felszámított áfa levonhatósága
Egy egyéni vállalkozó az adóköteles tevékenységét 2014. november 1-je óta lakóingatlannak nem minősülő, bérelt ingatlanon végzi. Az ingatlant tárgyi eszközként tartja nyilván. Az ingatlant 2016-ban felújítatta. Az egyéni vállalkozó a beruházás során felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte.
A beruházás értékét a bérbeadó nem térítette meg részére, tehát nem történt "továbbszámlázás". Az egyéni vállalkozó a bérleti szerződést 2018. január 1-jével felmondta. Az idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás előzetesen felszámított áfája tekintetében kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át vagy az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdését?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére