285 talált cikk a bejelentés kifejezésre

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. A közhiteles törzskönyvi nyilvántartáshoz ki kellett töltenünk a T01-V01 változásbejelentési kérelmet, melynek 10. pontjában meg kellett határoznunk, hogy rendelkezünk-e gazdálkodó egységgel. Nem egyértelmű számunkra, hogy intézményünkben működik-e gazdálkodó egység. Szeretnénk tudni, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szerven belül mi tekinthető gazdálkodó egységnek?

Kérdés: Mikortól mentes a gépjárműadó megfizetése alól az a magánszemély, akinek a súlyos mozgáskorlátozottságról az orvos 2009. évben kiállította a szükséges igazolást, és amelyben az állapot fennállásának kezdetét 2005. év 06. hónapban állapította meg. Ki minősül súlyos mozgáskorlátozottnak? A helyi adóhatóságnak hogyan kell eljárni ebben az esetben?

Kérdés: Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?

Kérdés: A 2221. kérdésre adott válasz foglalkozik a részben önálló intézmények adószámának lehetőségével. Mi már többször próbálkoztunk önálló adószámot kérni a részben önálló intézményeinknek, de mindig elutasító választ kaptunk. A gond az volt, hogy egy számlaszáma lehet az intézményeknek, ezért ehhez csak egy adószámot tudnak hozzárendelni. Kérem, szíveskedjen segíteni, hogy hol, milyen módon kezdjük el az eljárást!

Kérdés: Az önkormányzatunk termőföldet vásárolt magánszemélyektől, melyeket átminősíttettünk iparteleppé. Az ingatlant értékesíteni szándékozunk. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban ipartelepként van nyilvántartva. Az ügylet hogyan ítélendő meg az áfa szempontjából?

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2005. november óta nem egyenlítette ki a követelésünket (4 db számla). A követelés összege: 9000 Ft. Év végén az egyenlegközlőket mindig átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat is átveszi. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. A vevőnk felszámolás alatt áll 2007. október óta. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?

Kérdés: Az önkormányzatnak be kell-e jelentenie az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozásait (önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásait)? Amennyiben igen, ezen túlmenően van-e az ún. szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége?