301 talált cikk az értékhatár kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények gazdálkodási feladatait látja el alaptevékenységként az irányító szerv által jóváhagyott munkamegosztási megállapodás alapján. A munkamegosztási megállapodások szerint nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100 ezer forintot el nem érő kifizetések esetében. A 100 ezer forint alatti, előzetes írásbeli kötelezettségvállalás rendjét intézményünk az alábbiak szerint szabályozta:
"A 100 ezer forint alatti kötelezettségvállalások esetében a fedezet meglétét a pénzügyi ellenjegyzőtől előzetesen e-mailen meg kell kérni. A pénzügyi ellenjegyző a lehető legrövidebb időn belül, egyértelműen válaszol a megkeresésre. Az e-mailen megkapott engedélyt minden esetben csatolni kell az eredeti számlához, a kötelezettségvállalás bizonylatához. A fenti engedély pénzügyi ellenjegyzésnek minősül, ezzel kötelezettség vállalható."
A 100 ezer forint alatti kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének szabályszerű végrehajtásához megfelelő-e a fenti szabályozás alapján folytatott gyakorlat?

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.

Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség abban az esetben, ha egy távmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalónak a munkáltató 2 darab, egyenként 150 ezer forint értékű laptopot vásárol, az egyiket május hónapban, a másikat pedig szeptemberben?

Kérdés: Helyesen járunk el a bérleti díjak, illetve a hozzá kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázásánál, mikor a vevői számlán az Áfa-tv. 85. §-ára hivatkozunk, illetve a "közérdekű tevékenységünkre" való hivatkozással az adómentes értékhatárt intézetünk esetében nem kell figyelembe vegyük? Áfaalanyok vagyunk, de a bérleti díj esetében nem jelentkeztünk be.

Kérdés: Intézményünknek 4 millió forint visszaigényelhető adója keletkezett június hónapban, melynek kiutalását nem kértük, azonban nem szerepeltettük az összeget az áfabevallás 86. sorában. Fel kell tüntetni a júliusi bevallásban a 82. sorban az összeget? Kell emiatt beadni önellenőrzést vagy helyesbítést június hónapra? Hogyan kaphatjuk vissza az áfát?

Kérdés: Az állami adóhatóság adóellenőrzést végez nálunk. Az eddigi revíziók kilencven napon belül befejeződtek. A revizor a kilencvenedik nap letelte után változatlanul folytatta az ellenőrzést, amikor szóvá tettük, jelezte, hogy a határidő még nem telt el, mert kiemelt adózók vagyunk, akiknél 120 napig vizsgálódhat. Mitől függ, hogy melyik határidőt kell alkalmazni?

Kérdés: Adott egy, az önkormányzat tulajdonában lévő épületben működő óvoda. Az óvoda mellett létrehoztak egy bölcsődét is. A közüzemi számlák az óvoda nevére érkeznek, melynek egy részét, az erről szóló megállapodást követően, közvetített szolgáltatásként szeretné a bölcsődének továbbszámlázni. Mindkét szerv az áfa szempontjából alanyi mentes. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Az óvoda számlázhatja az áfával növelt részösszeget alanyi mentesen, áfa felszámítása nélkül? Keletkezik ezzel kapcsolatban a NAV felé bármilyen bejelentési/bevallási kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?