1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónknak 3 különféle diplomája és 2 középfokú nyelvvizsgája van. Ezeket mind tudja hasznosítani munkavégzése során. Hogyan kell őt besorolni? Egy másik dolgozónak is van 2 diplomája, amiből az egyik nyelvtanári, így a nyelvet is tudja hasznosítani. Őt hogyan kell besorolni?

Kérdés: A közalkalmazott jogviszonyának megszüntetésére 2005. évben oly módon intézkedtek, hogy a felmentési ideje teljes időtartamára (8 hónap), 2005. július 1-jétől mentesítették a munkavégzési kötelezettsége alól. Az érintett közalkalmazott más szünetelési jogcímen nem volt távol, megillette-e 2006. január hónapban 13. havi illetmény?

Kérdés: Szolgálati nyugdíjasként alkalmazott dolgozó foglalkoztatása esetén a közalkalmazotti besoroláshoz és jubileumi jutalom számításához a nyugdíjas határozatban szereplő másfélszeresen számított szolgálati viszonyban töltött időt hogyan kell elfogadnunk? Konkrétan: 1979. 09. 22. a szolgálati idő kezdete, de 1998. 12. 16-ától már elismert 25 év szolgálati idővel nyugellátásában részesül az alkalmazott (ami 19 év ténylegesen).

Kérdés: 2001. 01. 03-án létesített közalkalmazotti jogviszonyom 2005. szeptember 03-án megszűnt. 2005. évre részarányosan nem kaptam meg a 13. havi juttatásomat, holott az, aki 2005. december 31-én, csak 1 nap jogviszonyban állt, az megkapta az egész havit. Nem elég, hogy a 2004. évit elvették mindenkitől, mikor orvosolják a velem azonos helyzetben lévők problémáját?

Kérdés: Az intézményi beruházási előirányzat-maradványt fel lehet-e használni a következő évben dologi kiadások teljesítésére?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56. számának 1280-as kérdését és annak válaszát elolvastam, melyet úgy értelmeztem, hogy 2006-tól az önkormányzat által az intézmény részére megállapított támogatás miatti arányos adómegosztási kötelezettség megszűnik. Az APEH-nál is érdeklődtem a fenti módosításról, és az a véleményük, hogy ez az intézményfinanszírozás nem tartozik ebbe a változásba. Tehát függetlenül attól, hogy adóköteles tevékenységet is folytatok, a beszerzéseket, igénybe vett szolgáltatásokat el tudom különíteni, ennek ellenére továbbra is az arányos, adómegosztási szabály vonatkozik intézményünkre. (Intézményünk uszodát, műjégpályát és sportcsarnokot üzemeltet. A tevékenységekre önkormányzattól támogatást kapunk. Az uszodában és a jégpályán csak adóköteles tevékenységet folytatunk.)

Kérdés: Az adómentes juttatásokkal kapcsolatban kérdezem, hogy a 400 ezer forintig biztosított adómentes juttatás körébe tartozik-e a koncertjegy, sportrendezvény belépője, számítógép-vásárlás a dolgozónak? Hogyan történik az elszámolása e juttatásnak?

Kérdés: A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló jegyző számára fizethető-e utazási költségáltalány személygépkocsi hivatalos használatára adómentesen? Vagy ilyen költség csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el törvényszerűen?

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?