258 talált cikk a könyvvezetés kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 152. számában a 2973. sorszámon megjelent kérdéssel kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Önkormányzatunk adószámot kapott az MVH pályázati regisztráció miatt. Változatlanul az önkormányzat nevén van a bankszámlánk (elszámolási számlánk), csak most már nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat adószámával. Az áfa- és egyéb bevallásokat eddig az önkormányzat nevében, a polgármesteri hivatal adószáma alatt nyújtottuk be. Ezután már külön áfabevallást kell benyújtanunk az önkormányzat, és külön a polgármesteri hivatal adószámán? Mivel a bankszámlánk az önkormányzat nevén, adószámán van, és minden pénzforgalmat azon keresztül bonyolítunk le, akkor a polgármesteri hivatal bevallása gyakorlatilag nullás adattartalmú lesz? Számlázás során ki lesz az eladó ingatlanértékesítés, ingatlan-bérbeadás, közterület-foglalási díj, továbbszámlázott szolgáltatás vagy üzemeltetés bérbeadása során: az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal?

Kérdés: A helyi (községi) önkormányzat 2012. 01. 01-jével az önállóan működő és gazdálkodó általános iskoláját átszervezéssel önállóan működővé minősíti. Az alapító okirat módosítását már e szerint elkészítette az önkormányzat. A gazdálkodással, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat ettől az időponttól a polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya látja el. Az általános iskola gazdasági vezetőjét 2012. 01. 01-jével a polgármesteri hivatalban kívánják foglalkoztatni, melyet az érintett elfogadott. Munkajogilag a bekövetkezett átszervezés miatt a gazdasági vezetőt áthelyezéssel kívánja átvenni a polgármesteri hivatal a korábbi személyi juttatásának változatlanul hagyásával, amely a vezetői pótlékát is tartalmazza. Tudomásunk szerint a bére nem csökkenthető, a munkavégzés helyének megváltoztatása áthelyezéssel történhet. Kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el az átszervezés miatti áthelyezéssel (hogy a korábbi gazdasági vezetőt semmilyen hátrány ne érje)?

Kérdés: Intézményünk a TÁMOP-5.3.1 európai uniós pályázat kedvezményezettje 79 000 ezer Ft értékben, amiből 27 666 ezer Ft előlegben részesültünk. Az előleget nyilvántartásba vettük a 4491. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlán. A pályázat folyamán már kétszer történt elszámolás, aminek alapján az ESZA átutalt 19 000 ezer Ft-ot. Hogyan alakul év végén a 4491. számla egyenlege? (Az egyik szaklapban olvasottakat úgy értelmeztük, hogy csak az elköltött összeg a kötelezettség, talán nem is kellene az előleget a 4491-en nyilvántartani?)

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?

Kérdés: Szakleltárak vagy szakmai leltárak készítésének kötelezettségéről, az érintettek köréről, használandó nyomtatványokról szeretnénk tájékoztatót kapni.

Kérdés: Iskolánk egy szakközépiskola, központi költségvetési szerv. Fenntartónk a Vidékfejlesztési Minisztérium. A problémánk az, hogy a fenntartónk meghatározta a gazdasági hivatal maximális létszámát, és nem tudjuk pontosan, hogy kik tartoznak bele. A gazdasági hivatal nálunk nem külön szervezeti egység.

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként gazdálkodó intézményként TIOP-pályázaton fejlesztési célra támogatásban részesülünk. A pályázat előírásai szerint a támogatás összegét a közreműködő szervezet nem a mi számlánkra, hanem – az 5% önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés, az eredeti számla és az állományba vételi bizonylat alapján – a 95%-át közvetlenül a szállítónak fizeti. Hogyan kell teljeskörűen könyvelni a gazdasági eseményeket? A szállítói állományban kell-e szerepeltetni a teljes számla összegét, vagy csak az önrészt?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben döntött arról, hogy a költségvetési kiadások és bevételek különbségeként adódó költségvetési hiányt áthidaló (rulírozó) hitel felvételével kívánja finanszírozni. A hitelkereten belül a hitelek felvétele lehívólevél alapján történik. A hitelek lejárata 364 nap. A hitelfelvételt a "pénzügyi vállalkozásoktól rövid lejáratú hitel felvétele?előirányzaton szerepeltetjük, mivel a rövid lejáratú likviditási hitelnek nincs előirányzata. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a hitelfelvételt és annak év közben történő visszafizetését melyik főkönyvi szám alkalmazásával, és milyen módon kell könyvelni! Az év végén fennálló tartozásra, melyet 2012-ben kell visszafizetnem, kell-e 2012-ben kiadási előirányzatot képeznem?

Kérdés: Önkormányzat által alapított és fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény esetében – melynek a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerve megállapodás alapján az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala – a költségvetési szerv vezetője kit jelölhet ki írásban utalványozási jogkör gyakorlására? Az Ámr. 78. § (1) bekezdése és 72. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője utalványozási jogkör gyakorlására a kötelezettséget vállaló szerv (költségvetési intézmény) alkalmazásában álló személy részére adhat írásban felhatalmazást. Az Ámr. 16. § (7) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A költségvetési szerv vezetője adhat-e írásos felhatalmazást utalványozási jogkör gyakorlására a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, gazdasági szervezet dolgozójának is, vagy ez kizárólag a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy részére történhet?

Kérdés: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közhatalmi tevékenységet ellátó szerv. Tevékenységét jogszabályok alapján látja el, és szabad kapacitását kihasználva, megrendelésre is szolgáltat. A közhatalmi tevékenységért igazgatási-szolgáltatási díjat szed, és bírságbevétele is van. A díjakat nem lehet adók módjára behajtani. A követeléseket adós és vevő kategóriákba soroljuk. Mivel az év végi követelés elismerésénél különbözően kell dokumentálni, fontos, hogy a kategóriákat jól alkalmazzuk [Áhsz. 34. § (6) bek., 22. § (1) bek.]. Hová kell sorolni a nem adók módjára behajtható, de jogszabályon alapuló követeléseket?