256 talált cikk a könyvvezetés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk a TÁMOP-5.3.1 európai uniós pályázat kedvezményezettje 79 000 ezer Ft értékben, amiből 27 666 ezer Ft előlegben részesültünk. Az előleget nyilvántartásba vettük a 4491. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlán. A pályázat folyamán már kétszer történt elszámolás, aminek alapján az ESZA átutalt 19 000 ezer Ft-ot. Hogyan alakul év végén a 4491. számla egyenlege? (Az egyik szaklapban olvasottakat úgy értelmeztük, hogy csak az elköltött összeg a kötelezettség, talán nem is kellene az előleget a 4491-en nyilvántartani?)

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?

Kérdés: Szakleltárak vagy szakmai leltárak készítésének kötelezettségéről, az érintettek köréről, használandó nyomtatványokról szeretnénk tájékoztatót kapni.

Kérdés: Iskolánk egy szakközépiskola, központi költségvetési szerv. Fenntartónk a Vidékfejlesztési Minisztérium. A problémánk az, hogy a fenntartónk meghatározta a gazdasági hivatal maximális létszámát, és nem tudjuk pontosan, hogy kik tartoznak bele. A gazdasági hivatal nálunk nem külön szervezeti egység.

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként gazdálkodó intézményként TIOP-pályázaton fejlesztési célra támogatásban részesülünk. A pályázat előírásai szerint a támogatás összegét a közreműködő szervezet nem a mi számlánkra, hanem – az 5% önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés, az eredeti számla és az állományba vételi bizonylat alapján – a 95%-át közvetlenül a szállítónak fizeti. Hogyan kell teljeskörűen könyvelni a gazdasági eseményeket? A szállítói állományban kell-e szerepeltetni a teljes számla összegét, vagy csak az önrészt?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben döntött arról, hogy a költségvetési kiadások és bevételek különbségeként adódó költségvetési hiányt áthidaló (rulírozó) hitel felvételével kívánja finanszírozni. A hitelkereten belül a hitelek felvétele lehívólevél alapján történik. A hitelek lejárata 364 nap. A hitelfelvételt a "pénzügyi vállalkozásoktól rövid lejáratú hitel felvétele?előirányzaton szerepeltetjük, mivel a rövid lejáratú likviditási hitelnek nincs előirányzata. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a hitelfelvételt és annak év közben történő visszafizetését melyik főkönyvi szám alkalmazásával, és milyen módon kell könyvelni! Az év végén fennálló tartozásra, melyet 2012-ben kell visszafizetnem, kell-e 2012-ben kiadási előirányzatot képeznem?

Kérdés: Önkormányzat által alapított és fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény esetében – melynek a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerve megállapodás alapján az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala – a költségvetési szerv vezetője kit jelölhet ki írásban utalványozási jogkör gyakorlására? Az Ámr. 78. § (1) bekezdése és 72. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője utalványozási jogkör gyakorlására a kötelezettséget vállaló szerv (költségvetési intézmény) alkalmazásában álló személy részére adhat írásban felhatalmazást. Az Ámr. 16. § (7) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A költségvetési szerv vezetője adhat-e írásos felhatalmazást utalványozási jogkör gyakorlására a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, gazdasági szervezet dolgozójának is, vagy ez kizárólag a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy részére történhet?

Kérdés: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közhatalmi tevékenységet ellátó szerv. Tevékenységét jogszabályok alapján látja el, és szabad kapacitását kihasználva, megrendelésre is szolgáltat. A közhatalmi tevékenységért igazgatási-szolgáltatási díjat szed, és bírságbevétele is van. A díjakat nem lehet adók módjára behajtani. A követeléseket adós és vevő kategóriákba soroljuk. Mivel az év végi követelés elismerésénél különbözően kell dokumentálni, fontos, hogy a kategóriákat jól alkalmazzuk [Áhsz. 34. § (6) bek., 22. § (1) bek.]. Hová kell sorolni a nem adók módjára behajtható, de jogszabályon alapuló követeléseket?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, a gazdasági vezető felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkezik, de mérlegképes regisztrációja nincs. Az irányítása alá tartozó ügyintézőnek megvan a mérlegképes könyvelői végzettsége, de még nem regisztrált. Ki lehet az aláíró a beszámolónál?

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.