245 cikk rendezése:
61. cikk / 245 Költségvetési beszámoló aláírása
Kérdés: Három település önkormányzati hivatala 2004. január 1-jével létrehozta a körjegyzőséget, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a három önkormányzat és két önállóan működő intézmény gazdálkodási feladatait. A munkáltatóm a körjegyzőség, ahol elvégzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, az elemi költségvetési beszámoló készítését. A gazdálkodás területén kötelezettségvállalói és ellenjegyzői feladatokat is ellátok. Gazdasági vezetői kinevezéssel nem rendelkezem. Szakirányú képesítéseim: középfokú államháztartási képesített könyvelő, és rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel vállalkozói szakon. 2012 augusztusában a jelenlegi jogszabályok alapján jogosult leszek az öregségi nyugdíjra. A községi önkormányzat irányítása alá tartozó körjegyzőségben ezzel a képesítéssel meddig láthatom el a fenti feladatokat? Érint-e az Ámr. 18. § (3) bekezdés bb) pontja?
62. cikk / 245 Likvid hitel
Kérdés: Önkormányzatunk 2010. évben úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy az alábbi példa szerint hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését! Példa: 500 E Ft folyószámlahitel-keretre van szerződésünk, 2010. év végén mínusz 300 E Ft volt a bankszámlánk egyenlege. Amennyiben likvid hitelként a 2010. évi pénzmaradványunkat csökkenti, akkor a 2011. évi költségvetésünkben meg kell-e terveznünk a likvid hitel visszafizetését? (2010. évi pénzmaradványunkat 2011. évi eredeti költségvetésben tervezzük az áthúzódó feladatokra.) Továbbá kérem válaszukat arra vonatkozóan is, hogy önkormányzati rendeletünkben hogyan, mely sorokban kell szerepeltetni!
63. cikk / 245 Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)
Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
64. cikk / 245 Elismert követelés
Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?
65. cikk / 245 Fordított áfa
Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.
66. cikk / 245 Falunap
Kérdés: A Költségvetési Levelek 134-es számában megjelent 2706-os kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva szeretném megkérdezni, hogy az ilyen jellegű kiadásokat (pl. falunapon nyújtott vendéglátás) milyen "5-ös" kiadási számlára kell könyvelni?
67. cikk / 245 Gazdasági vezetők szakmai gyakorlata
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél vagyok gazdasági vezető. 2003. áprilistól (7,5 éve) dolgozom ebben a munkakörben. Gazdasági üzemmérnöki diplomám, vállalkozási szakos mérlegképes könyvelői képesítésem és adótanácsadói végzettségem van. Szervezeti átalakítások miatt 2003 óta a negyedik név alatt működünk. 2004. 03. hó-2007. 03. hó között közhasznú társasági formában működtünk, előtte és utána költségvetési intézményként. Kérdésem: 2011. 01. 01-jétől betölthetem-e jelenlegi állásomat, ha elkezdtem tanulmányaimat az államháztartási szakos mérlegképes könyvelői tanfolyamon? Költségvetési szervnél kell, hogy legyen 5 év gazdaságvezetői gyakorlat? [Ámr. 18. § (3) bek. b) pont.]
68. cikk / 245 Önállóan működő költségvetési szerv kötelezettségvállalása, utalványozása
Kérdés: Az Ámr. 100. § (1) bekezdés a) pontját hogyan értelmezzük helyesen? Az csak a kötelezettségvállalás jogkörét jelenti, vagy az utalványozás jogkörét is, azaz a megállapodást lehet-e úgy kötni, hogy az utalványozást az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél végzik?
69. cikk / 245 Szakfeladat
Kérdés: Önkormányzatunknál az országgyűlési választásokkal kapcsolatban jutalmat fizettünk ki a választásban részt vevő köztisztviselőknek. Erre a célra működési célú céltartalékon különítettünk el pénzeszközt. Kérdésem, hogy a dolgozóknak így kifizetett jutalmat (nem rendszeres személyi juttatás) melyik szakfeladatra kell elszámolni: a 841126-ra, vagy a 841114-re? A 841114-es szakfeladaton szerepelhet-e nem rendszeres személyi juttatás létszám nélkül?
70. cikk / 245 Gazdasági vezetők képesítési követelményei
Kérdés: Egy városi általános iskola gazdasági vezetője vagyok 2006. december 24-e óta. Feladataimat közgazdasági érettségivel és vállalkozói szakon megszerzett mérlegképes könyvelői képesítéssel látom el. A 2010. augusztus 15-től érvényes szabályozás alapján 2011. január elsejétől elláthatom-e a gazdasági vezetői munkakörömet, illetve ha a gazdasági feladatokat ellátó kolléganőm rendelkezik felsőoktatási diplomával és megfelelő képesítéssel, akkor maradhatok-e a munkakörömben?
