471 talált cikk a kötelezettségvállalás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzatnak belterületbe vonással kapcsolatban talajvédelmi tervet kell készítenie. Hová kell elszámolni a talajvédelmi terv díját?

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt – november 15. után intézményünk részére kiutalt – többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
– a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
– a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?

Kérdés: Az Ávr. a következő összeférhetetlenségi szabályokat rögzíti egyazon gazdasági esemény kapcsán: A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. Ebből kifolyólag szabályos-e, ha egyazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy a pénzügyi ellenjegyző, a teljesítésigazoló és az utalványozó?

Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?

Kérdés: Önkormányzatunk megvásárolt egy régi iskolaépületet, mely lebontásra került. A helyére park, játszótér épül. A lebontott épület bontási költségét hogyan számoljuk el? Dologi kiadásként könyveljük le, vagy esetleg a parképítés bekerülési értékébe beleszámíthatjuk?

Kérdés: Önkormányzatunk részére gazdasági társaság szeretne fejlesztéséhez támogatást adni. Elfogadhatja-e ezt az önkormányzat konkrét cél megjelölése nélkül? Ha elfogadhatja, a támogatási szerződés alapján kell-e számlát kiállítani? Ha igen, áfásan vagy áfa nélkül? Az önkormányzat áfaalany.

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?