Megváltozott munkaképességű személy rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Megváltozott munkaképességűnek rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vélemény tartalmaz a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó korlátozást?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességűek esetében az Mt. nem zárja ki tételesen a rendkívüli munkavégzés elrendelését. Amennyiben azonban az egészségi állapota miatt fennáll nála valamely orvosi javaslat, korlátozás, ami ebből a szempontból releváns lehet, arra figyelemmel kell lenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Heti munkaidő maximumának számítása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk, és időszakonként rendkívüli munkát is el kell rendelnünk, akár szombati napokra is. Az Mt. szerint heti 48 óránál nem lehet többet dolgozni. Ha az adott hónapban a munkaidőkereten belül 5 szombat van, behívhatjuk-e a munkavállalót mind az 5 szombaton? Hogyan kell számolni a heti 48 órás maximumot?
Részlet a válaszából: […] ...az adott hónapban 31 naptári nap és 21 munkanap van. Elrendelnek a kereten belül 5 szombatra napi 8 óra, azaz összesen 40 óra rendkívüli munkavégzést. A kettő összege 40 + 168 óra = 208 óra.A munkaidőkeretben a beosztás szerinti munkaórák számát (rendes +...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Napi munkába járás – lakcímelszámolás

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszából: […] ...hely alatt pedig annak a lakásnak a címét kell érteni, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.A kormányrendelet értelmében a munkavállalónak a munkába járás címén járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Utazási kedvezménnyel váltott jegy elszámolása munkába járáshoz

Kérdés: Munkavállalónk kap 50%-os utazási utalványt a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezenfelül minden hónapban hozza a távolsági járatokon vett 50%-os kedvezményes menetjegyeket, amelyek 86%-át megtérítjük munkába járás céljából. Április hónapban már hozzácsatolta a helyi járat menetjegyeit is. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szemlélteti, hogy mi az, ami kifizethető, viszont az "átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás" nem egyértelmű számomra. A helyi járat jegyeinek 86%-át is meg kell téríteni neki, vagy az már nem tartozik bele a munkába járás költségtérítései közé?
Részlet a válaszából: […] ...feltételei fennállnak.Munkába járásnak főszabályként a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Munkaközi szünet, jelenléti ív

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalók részére a napi munkavégzés megszakításával munkaközi szünetet köteles biztosítani az Mt. 103. §-ában rögzítettek szerint. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, azt a munkaidő megszakításával kell kiadni. Ez a Kjt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Munkába járás egy autóval

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...9 Ft-ot akkor kell, illetve a 15 Ft-ot abban az esetben lehet adni, ha– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,– a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Külföldi dolgozónak bérelt lakás utáni adóterhek

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.6. f) pontja határozza meg a szolgálati lakás fogalmát. E szerint szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ebből következően rendkívüli munkavégzés esetén egyrészt ki kell fizetni a rendes munkaidőre járó munkabért, ami egyébként, rendes munkavégzés esetén is járna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Hosszabb munkaközi szünet kikötésének lehetősége

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszából: […] ...el, ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a munkavállaló javára. A munkaközi szünetet tehát főszabályként a munkaidőn kívül, a munkavégzés megszakításával kell kiadni, méghozzá 20 percet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően.Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Jubileumi jutalomra jogosító idők

Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságot kért külföldi munkavégzés céljából, vagy önkormányzati képviselő volt, és ezért kérte a fizetés nélküli szabadságot, és jogviszonya eközben fennállt?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi munkavégzés céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a önkormányzati képviselői tisztség betöltésének időtartamára biztosított fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít bele a jubileumi jutalomra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
1
15
16
17
63