699 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?

Kérdés: Heti 32 órás, négynapos foglalkoztatás esetén melyek a szabadság és a betegszabadság kiadásának szabályai?

Kérdés: Az elmúlt évben több alkalommal vettünk igénybe külföldi adóalanyoktól számítástechnikai, illetve tanácsadási szolgáltatást. Gyakran okozott problémát, hogy az e szolgáltatásokról kiállított számláknak mit kell tartalmazniuk? Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy egyáltalán áfaalanyok nyújtják-e a szolgáltatást, mivel előfordul, hogy magánszeméllyel kötünk vállalkozási szerződést, aki saját nevében állítja ki a számlát.

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?

Kérdés: 1. 1992. február 1-jétől költségvetési intézménynél dolgoztam mint gazdasági vezető. 2009. január 1-jétől intézményi átszervezés miatt áthelyezéssel az önkormányzathoz kerültem pénzügyi előadónak, közalkalmazottból köztisztviselő lettem. 1982. július 26-tól folyamatosan dolgozom, és a közalkalmazotti törvény szerint (a korábbi munkaviszonyaimat is figyelembe véve) 2013-ban lettem volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra. A köztisztviselői törvény szerint 2009. január 1-jén a besorolásomhoz az elismert szolgálati idő 26 év 5 hó 7 nap. Az idei költségvetésben be lett tervezve számomra a 25 éves jubileumi jutalom. A jogszabály alapján hogyan jár részemre jubileumi jutalom? 2. 1979. július 17-től a B.-i Volánnál dolgoztam pénztárosi munkakörben 1993. március 1-jéig. Munkaviszonyomat a Volán az Sz.-i telephely felszámolása miatt felmondta. 1993. március 2-től egy általános iskola és óvoda intézményénél dolgoztam mint gazdasági vezető, közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. január 1-jén – átszervezés miatt – áthelyezéssel az önkormányzathoz kerültem pénzügyi előadóként, közalkalmazottból köztisztviselő lettem. Az idei költségvetésbe be lett tervezve számomra a 30 éves jubileumi jutalom. Előző jogviszonyomban a 25 éves jubileumi jutalmamat 2004-ben megkaptam. Folyamatos közalkalmazotti jogviszonnyal kerültem áthelyezésre 2009. január 1-jétől az önkormányzathoz. Mostani munkáltatóm a Volánnál töltött 1992. július 1-jétől 1993. március 1-jéig terjedő időszakot vitatja. Szeretném megkérdezni, hogy törvényesen kifizethető-e részemre most, vagy ha nem, akkor mikor leszek jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkaszerződés alapján foglalkoztathatunk-e munkavállalót megbízási szerződés helyett? Ez a létszám beleszámít a költségvetési engedélyezett létszámba? Kell-e felügyeleti szervi engedély?

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?

Kérdés: Önkormányzatunk ellenőrei saját gépkocsijuk igénybevételével látják el feladatukat. Eddig útnyilvántartás alapján fizettük ki (APEH fogyasztási norma, üzemanyagár, az Szja-tv. szerint adható "karbantartási költség") a költségtérítésüket. Az új cégautó-szabályozás ezt a gyakorlatot hogyan befolyásolja? Egyes vélemények szerint, ha a jövőben kiküldetési rendelvényt vezetnek útnyilvántartás helyett, és ez alapján kapják a költségtérítésüket, akkor mentesülnek a cégautóadó megfizetése alól. Lehet-e a belterületi műszaki ellenőrzést kiküldetésnek értelmezni?