1559 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A szabadság napjainak kiszámításához a ledolgozott évekről az igazolást kérni az én kötelességem vagy a munkáltatómé? Felkerestem a munkáltatómat a szabadság napjainak számítása ügyében, mert szerintem nagyon kevés. Azt a választ kaptam, hogy kérjem le a ledolgozott évekről az igazolást. 1971. 04. 26-án születtem, 1989-ben kezdtem el dolgozni, 2019 óta vagyok közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó. Jelenleg 24 nap szabadságot kapok + a 2 gyerekes napom. Ha esetleg mégis több nap szabadság illet meg, abban az esetben az előző években keletkezett napok különbözetét visszamenőlegesen is meg kell adni?

Kérdés: Köznevelési intézménynél szeptember hónapban leltározási eljárás lefolytatására kerül sor december 31-i fordulónappal. A leltározás lezárásáról a jegyzőkönyv szeptember 30-i dátummal elkészült. Következő év január hónapjában az előző év december 31-i fordulónapi leltározáshoz pótleltárív került kiállításra. Leltározási eljárás készítéséhez szükséges dokumentáció azonban nem készült (megbízólevelek, jegyzőkönyv, nyilatkozatok). Helyesen jártak el, vagy külön dokumentáció készítésére lett volna szükség a pótleltározási eljáráshoz?

Kérdés: Több önkormányzat közösen megállapodott arról, hogy a rendőrség feladatainak ellátását közösen beszerzett tárgyi eszközzel kívánják segíteni úgy, hogy minden önkormányzat a saját anyagi lehetőségeihez képest hozzájárul az eszközbeszerzéshez. Az önkormányzatok megbíztak maguk közül egy önkormányzatot, hogy az eszköz beszerzésével és a rendőrség részére történő átadással kapcsolatos feladatokat lássa el. A rendőrségnek történő átadás jogcíme kölcsönhaszon-szerződés alapján ingyenes használatba adás. A beszerzés úgy történne, hogy az önkormányzatok között létrejött megállapodás alapján minden önkormányzat átutalja a felajánlott összeget a beszerzéssel megbízott önkormányzat számlájára, amely az összegyűlt "támogatás" terhére megvásárolja az eszközt. A számla a megbízott önkormányzat nevére szólna, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban nem kivitelezhető, hogy kb. 2-3 millió forint értékű eszköz beszerzési árát 15-20 önkormányzat nevére megbontsa az eladó.
1. Hogyan történjen a közösen beszerzett eszköz aktiválása?
a) Az anyagi hozzájárulás arányában minden önkormányzat külön-külön aktiválja és tartja nyilván saját mérlegében a tulajdonuk arányában? Ebben az esetben mi az aktiválás bizonylata?
b) A beszerzéssel megbízott önkormányzat aktiválja és tartja nyilván 100% beszerzési áron? Ebben az esetben hogyan kell nyilvántartani és könyvelni a közös tulajdonban lévő tárgyi eszköz beszerzését?
2. Helyesen gondoljuk, hogy az aktiválást követően a rendőrségnek történő ingyenes használatba adásról szóló kölcsönhaszon-szerződést a beszerzésben érintett önkormányzatok és a használatba vevő rendőri szervezet közösen kötnék meg?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő "kivett saját használatú út" kivehető a forgalomképtelen törzsvagyonból, és áttehető a forgalomképes törzsvagyonba értékesítés céljából?

Kérdés: Önkormányzatunk elvégeztette 2022. évben a víziközmű-vagyon felértékeltetését, mely a számvitelben nyilvántartott értékhez képest jelentős összegű eltérést mutatott ki. Az értékelés során megállapított vagyonérték nyilvántartásba vétele és az eddig szerepeltetett értékek törlése során felmerültek olyan kérdések, melyeket ez idáig nem sikerült tisztáznunk.
– Szükséges-e az elkészült vagyonértékelést független könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni, tehát alkalmazni kell-e az Szt. következő előírását? Az 59/A. § (15) bekezdése szerint a valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. (A vagyonértékelést könyvvizsgáló, vagyonértékelő cég végezte.)
– Az értékelést nem helyrajzi számos bontásban végezte el a vagyonértékelő. A szolgáltatónak ez megfelel, de a tulajdonos részére az Szt. előírja a helyrajzi számos nyilvántartást, tekintve, hogy ezek az eszközök építménynek minősülnek.

Kérdés: Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?

Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Kérdés: Önkormányzatunk több más céggel, vállalkozással együtt jégesőkár megelőzésére szolgáló berendezés működtetéséhez kapcsolódóan megbízási szerződést kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A megállapodás értelmében számlát állítunk ki az automata generátor elhelyezési és megőrzési feladatok ellátásáról. A közelmúltban a NAK tájékoztatást küldött, mely szerint a generátorkezelői megbízáshoz kapcsolódóan a Központi Statisztikai Hivatal állásfoglalása szerint a 0161 Növénytermesztési szolgáltatás TEÁOR-szám felvételére van szükség a jogszabályi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tevékenységi körébe (SZMSZ, törzskönyv) fel kell venni ezt a tevékenységet? Vagy ez csak a vállalkozásokra vonatkozik?

Kérdés: Egy kft. pályázat útján az önkormányzattól bérel ingatlant iroda céljára, 5 éves időtartamra. A pályázat tartalmazta az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét is. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban "kivett lakóház és udvar" megnevezéssel szerepel. A kft. az ingatlanon saját költségén végzi a beruházást. A bérleti szerződés szerint az önkormányzat a kft. által elvégzett beruházás anyagköltségét és munkadíját 5 millió forintban hagyja jóvá, ismeri el azokat a beruházás során elvégzendő munkanemek tekintetében, amelyek elvégzése, elvégeztetése a hatályos jogszabályok alapján az önkormányzat kötelessége lenne. A bérleti szerződés szerint a kft. ezen beruházási összeget az önkormányzat részére történő átszámlázással, bérbeszámítás útján, a havonta fizetendő bérleti díj 50%-a mértékéig érvényesítheti. A beruházás kivitelezése során beépítésre kerülő anyagok és a beépítés következtében létrejött értéknövekmény az önkormányzat tulajdonába kerül. Az önkormányzat a bérbeadási tevékenységét adókötelessé tette. Az önkormányzatot megilleti-e az áfalevonás a beruházással kapcsolatban?