304 talált cikk az ügyelet kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?

Kérdés: A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből egy állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság támogatást kap többek között szakmai programok szervezésére (diákok részére). A rendezvényeken történő vendéglátás reprezentáció keretében valósul meg. Ebben az esetben a reprezentáció után van-e adófizetési kötelezettsége a társaságnak?

Kérdés: Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?

Kérdés: Intézményünk (múzeum) egy központi költségvetési szerv (nem köznevelési intézmény), mely központi támogatásból vagy külön meghatározott feladatra kapott egyszeri támogatásból, alapfeladathoz tartozó program keretében, évente díjátadó rendezvényt szervez iskolásoknak és kísérő tanáraiknak egy tanulmányi verseny lezárásaként. A tanulmányi versenyt értékelvén a helyezést elért csoportok, tanulók ajándékutalványt kapnak, valamint étkezést biztosítunk számukra. Reprezentációs kiadásként kell könyvelnünk, vagy adómentesen adhatjuk az ajándékutalványt, valamint adómentesen juttathatjuk az étkezést? Milyen szabályozás, adózás vonatkozik erre a konkrét esetre?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Mely jogszabály tartalmazza, hogy a 200 ezer forintot meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő beszerzések esetében szükséges három árajánlat bekérése? Ebben az esetben szükséges a három árajánlat bekérése?

Kérdés: Idegen épületen végzett beruházást/felújítást hogyan könyveljük helyesen? Intézetünknél felügyeletiszerv-változás történt, ezért az ingatlanok az 1-es számlaosztályból átkerültek a 0-s számlaosztályba, mivel az ingatlan tulajdonjoga a korábbi felügyeleti szervnél maradt, s nekünk szerződés alapján csak használati jogunk van. Az ingatlanon nyílászárócserét, mennyezetbe épített lámpa cseréjét stb. szeretnénk végezni. Hogyan történik ennek helyesen a nyilvántartása és a könyvelése?

Kérdés: Hivatalunk mint központi költségvetési szerv látja el a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott feladatainak egy részét (így például határozatok és egyéb dokumentumok ügyfelek részére történő megküldése), melyhez kapcsolódóan a postaköltségeket a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megállapodás alapján továbbszámlázzuk. A postaköltség a Kincstár alapfeladatának ellátásához kapcsolódik. A posta által kibocsátott számlákon előfordul AAM és 27%-os áfaartalom is a szolgáltatások függvényében. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a postaköltségek Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő áthárítása, a kiállított számla áfatartalmának helyes megállapítása során hogyan kell helyesen eljárnunk?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?

Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?