Munkába járás költségtérítése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm3 után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?
Részlet a válaszából: […] valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A költségtérítést a 9 és a 15 Ft összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az előzőekben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.A munkába járás költségtérítésének tehát ezen formája főszabályként nem kötelező, csak a taxatíve felsorolt esetekben, és 9 Ft/km mértékig. Egyéb esetben, illetve magasabb összegben a munkáltató mérlegelési jogköre alapján nyújthatja a kormányrendelet alapján. Természetesen - ahogy Önök is írták - az adóvonzat ennek megfelelő, az adómentesen adhatónál magasabb érték után adófizetési kötelezettség keletkezik, a magánszemély jogviszonyból származó jövedelme.Az Szja-tv. nem korlátozza, hogy egy munkáltató mennyit fizethet, feltéve, hogy annak megfelelően teljesíti az adókötelezettséget.Egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Önkormányzati közfeladat ellátásának kiszervezése

Kérdés: Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?
Részlet a válaszából: […] Szolgáltatás megrendelésénél egyszerű szolgáltatásvásárlásról beszélünk, ekkor a szolgáltató leszámlázza az önkormányzat felé a vásárolt szolgáltatást, melyet a szolgáltatás jellegétől függően áfa is terhel. Ilyenkor a szolgáltatás árában megjelenik az élőmunka ára, és a kapcsolódó járulékok is, mint továbbhárított költségelem, beépülnek a szolgáltatás árába, ezért ezekre is felszámításra kerül az áfa, jelentősen megdrágítva ezzel a szolgáltatást. Ugyanakkor a szolgáltatónak fennáll az áfalevonási joga.A másik lehetőség a közszolgáltatási szerződéssel ellátott feladat kiszervezése. Ekkor a finanszírozás során vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat által adott ellentételezés állami támogatásnak minősül-e vagy sem. Amennyiben a közszolgáltatás megfelel az Európai Bizottság által meghatározott alábbi négy feltételnek, akkor a közszolgáltatás ellentételezéseként adott kompenzáció nem minősül állami támogatásnak, s mivel nem termékértékesítés és nem szolgáltatásnyújtás, így nem képez áfaalapot sem. E tekintetben javasoljuk, hogy a közszolgáltatási szerződést küldjék meg a támogatásokat vizsgáló iroda részére véleményeztetésre.Az Európai Unió Bírósága által meghatározott négy feltétel:1. A kedvezményezett vállalkozást szerződésben vagy jogszabályban kell feljogosítani a szolgáltatás végzésére.2. A kompenzáció alapját képező paramétereket előre, objektív és átlátható módon rögzíteni kell.3. A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült szükséges költségeket, figyelembe véve a bevételeket és az észszerű nyereséget.4. Ha a kiválasztás nem közbeszerzés alapján történik, akkor egy átlagos, jól vezetett és a szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál felmerülhető költségek alapján kell a kompenzáció mértékét meghatározni.A feltett kérdéskör vizsgálata során figyelembe kell venni az Áfa-tv. 65. §-át, amely szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, a szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.A vonatkozó NAV állásfoglalás alapján "főszabály szerint a támogatás akkor képez adóalapot, ha ellenérték, vagyis, ha valamely magatartásért, teljesítésért, kötelezettségvállalásért járó tartozásnak minősül". A meghatározó körülmény az,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Büfé nyitásának feltételei

Kérdés: Egy önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) büfét tervez megnyitni turizmusfejlesztés, az üdülőterületre látogató vendégek igényeinek kiszolgálása céljából. Milyen feltételek szükségesek egy büfé megnyitásához? Milyen engedélyek, bejelentési kötelezettségek és szakmai végzettség kell ahhoz, hogy a büfé szabályszerűen működhessen?
Részlet a válaszából: […] HACCP-rendszer kiépítését.Gondoskodni kell a dolgozók tűz- és munkavédelmi oktatásáról, és foglalkozás-egészségügyi szerződést kell kötni erre szakosodott orvossal. A munkavállalóknak rendelkezni kell egészségügyi kiskönyvvel.A tevékenység megkezdését be kell jelenteni az önkormányzathoz. A bejelentésben meg kell jelölni a termékkört, nyitvatartást.El kell készíteni a munkaköri leírásokat munkaszerződéseket, dohányzási szabályozást.Be kell szerezni és üzemeltetni a pénztárgépet. Gondoskodni kell a könyvelési feladatok ellátásáról. A NÉBIH-nél az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetéséhez FELIR-számot kell kérni.A képesítési követelményeket a 34/2021. ITM rendelet határozza meg. E szerint meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt, italok kiszolgálása [ide nem értve a 210/2009. Korm. rendelet 28. §-ának b) pontjában meghatározott büfétermékek forgalmazását] pincér - vendégtéri szakember (pincérsegéd),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Közétkeztetés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt szolgáltatással biztosítja a közétkeztetést, de 2023. január 1-jétől a szociális intézményében saját konyha működtetésével szervezi meg. A munkahelyi étkezést az önkormányzat és intézményei, valamint a nem önkormányzati fenntartású általános iskola és középiskola dolgozói jelenleg közvetlenül az étkezést biztosító vállalkozónak fizetik meg. 2023. január 1-jétől a saját konyha esetében a bölcsőde és az óvoda dolgozói munkahelyi étkezésének elszámolására a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben és a 104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben COFOG-számot fogjuk használni, a többi önkormányzati és intézményi dolgozó és a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények dolgozói esetében a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-számot. Amennyiben a munkahelyi étkezés térítési díja a teljes bekerülési költség, ezen az intézménynek nincs haszna, keletkezik-e valamilyen befizetési kötelezettsége az állam vagy a fenntartó önkormányzat felé, mivel az intézmény a 900090 COFOG-számot használja?
Részlet a válaszából: […] képező juttatás. A munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.Az Áht. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe - az államháztartás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Csekély értékű ajándék juttatása

Kérdés: Önkormányzat vezetője szeretne dolgozóinak és az intézményeiben dolgozóknak csekély értékű ajándékot adni év végén. Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemélynek (dolgozójának, illetve intézményében dolgozóknak) évente hány alkalommal adhat csekély értékű ajándékot? Mi ennek az adózása és mértéke? Csekély értékű ajándék formája történhet-e utalvány formájában?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz is. Utóbbi két juttatási forma akkor felel meg a törvényi feltételeknek, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel (áruvásárlási utalvány, könyvutalvány stb.).Csekély értékű ajándékot adhat- a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának;- a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, a nyugdíjas tag, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának;- a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának;- a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Médiaszolgáltatóval kötött megállapodások

Kérdés: 1. Önkormányzatunk határozatlan idejű szolgáltatási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben meghatározott időtartamú közszolgálati műsor biztosítása szerepel a helyi tévében, mely alapján a szolgáltató rendszeresen tájékoztatja a helyi lakosságot az önkormányzat munkájáról.
A képviselő-testületi üléseket élőben közvetíti, az önkormányzati hirdetéseket, közleményeket ingyenesen közli. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közszolgálati tévéműsor készítése szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a vállalkozó.
2. Önkormányzatunk határozatlan idejű megbízási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben közösségi médiaszolgáltatás biztosítása szerepel, mely alapján a helyi sajtóorgánum kialakítását, fenntartását, működtetését vállalta. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közösségi médiaszolgáltatás szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a megbízó. A médiaszolgáltató közhasznú kulturális tevékenységét az 1991. évi XX. törvény 121. §-ának a)-b) pontja alapján végzi, melyet az éves beszámolójában és közhasznúsági mellékletében szerepeltet. A Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság (NMHH) adatbázisa alapján a médiaszolgáltató szerepel az adatbázisában, a médiaszolgáltatás jellegénél a kereskedelmi szolgáltatás szerepel. A médiaszolgáltató adószáma alapján az általános forgalmi adót az általános szabályok alapján állapítja meg (az adószámában a 2-es kód szerepel). A médiaszolgáltató az általa kiállított számlákat adómentesen állítja ki, az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján. Helyesen állítja-e ki a számláit? Kell-e vizsgálni a számla befogadójának, hogy az NMHH-nál milyen a média-szolgáltató besorolása, milyen médiaszolgáltatás (kereskedelmi/közösségi) szerepel az adatbázisban, illetve mit jelentenek ezek a besorolások? Az adatbázisban szereplő kereskedelmi jelleg miatt végezhet-e közszolgálati médiatevékenységet?
Részlet a válaszából: […] médiaszolgáltatás minősül közszolgálati médiaszolgáltatásnak. Közmédia-szolgáltatóknak azok tekinthetők, amelyek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács nyilvántartásában ilyenként szerepelnek.Az áfa-adómentesség kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatónak a közszolgáltatás keretébe tartozó műsorszolgáltatására terjed ki. A kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat, pl. reklámot a közszolgálati műsorszolgáltatóknak is áfásan kell számlázni.A Média-tv. értelmező rendelkezései szerint médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Mérlegképes könyvelő regisztrációja

Kérdés: 2017 márciusában szereztem meg a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettségemet, és 2017 júliusában már elkezdtem a szakmában dolgozni, egészen 2020 májusáig, ekkor CSED/GYED-en voltam 2021. szeptemberig, majd októbertől újra elkezdtem dolgozni ugyanott, ugyanabban a munkakörben, ahol jelenleg is. Szeretném kiváltani a regisztrált mérlegképes könyvelőit, viszont nincs meg a folyamatos három év, de összevetve pedig igen. Számít-e a CSED/GYED-en való kihagyás? Hogyan nézik/számolják a 3 évet?
Részlet a válaszából: […] 151. § (5) belekezdése b) pontjának bd) alpontja alapján a nyilvántartásba vételhez igazolni szükséges, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelemben megjelölt szakterületre előírt továbbképzési kötelezettségét megfelelően teljesítette.Ennek megfelelően a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban 16 kreditpontot szükséges összegyűjteni, mely 16 kreditből legalább 8 kreditnek számviteli témakörhöz, továbbá legalább 4 kreditnek a kérelmezett szakterülethez, vagyis a mérlegképes könyvelői oklevélben (vagy az ezzel egyenértékű oklevélben) megjelölt szakterülethez kell kapcsolódnia.A jogszabály nem írja elő, hogy a hároméves gyakorlatnak folyamatosnak kell lenni. A hároméves gyakorlat több részletben vagy adott esetben több munkáltatónál is teljesíthető. A munkáltatónak a tényleges releváns[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások

Kérdés: Önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. A fenntartó önkormányzat tulajdonában lévő épületben végezzük közérdekű tevékenységünket. Az épület nem szerepel a könyveinkben, azt sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, és nem is béreljük az önkormányzatunktól. Az épületben végzünk felújítást, illetve beruházásokat. Tanácsukat szeretném kérni ezen gazdasági események kontírtételeihez. A 412-es főkönyvi számlával szemben nem vezethetem ki, mivel nem része az ingatlan a nemzeti vagyon induláskori értékének.
Részlet a válaszából: […] kimutathatja az önkormányzat tulajdonában álló, de az intézmény által használt épületen végzett beruházásokat.Amennyiben azokat át kell adni a fenntartó önkormányzat részére, akkor a kivezetést a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy az ingatlan nem része a költségvetési szervnél a 411. Nemzeti vagyon induláskori értékének. A fenntartó önkormányzat és intézménye közötti tárgyi eszköz átadás-átvételét eredménysemlegesen, a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlával szemben kell elszámolni. A térítés nélküli átadás-átvételre vonatkozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Ellenőrzéssel le nem zárt időszak adóbevallásának önellenőrzése

Kérdés: Költségvetési szervünk áfaalany, 2016. március és 2019. november közötti időszakokra benyújtott áfabevallásai negatív összegű elszámolandó adót tartalmaztak, melyet intézményünk 2019. júliusig következő időszakra átvihető követelésként vallott be. Az így felhalmozott áfát intézményünk 2019 augusztusában igényelte vissza. Ezt követően a NAV 2018. és 2019. évekre vonatkozóan valamennyi adóra és költségvetési támogatásra (így áfaadónemre is) irányuló adóellenőrzést folytatott a társaságnál, melynek következtében a vizsgálattal érintett évek ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősülnek. A fenti előzmények után intézményünk belső átvilágítása feltárta, hogy 2016-2021. évekre vonatkozóan egyes esetekben a levonási jogát nem érvényesítette sem az érintett, sem pedig későbbi időszakokra benyújtott bevallásaiban. A társaság a 2017. május és 2017. július hónapokban keletkezett, korábban levonásba nem helyezett áfát önellenőrzéssel szeretné visszaigényelni. Az önellenőrzés mindkét időszak esetében azt eredményezi, hogy az alapbevallásban kimutatott negatív összegű elszámolandó adó tovább csökken, vagyis a társaságnak visszaigényelhető adója keletkezik. Annak megerősítését kérjük, hogy a levonásba még nem helyezett áfa nem tekinthető úgy, hogy arra vonatkozóan az intézmény az Áfa-tv. 153/A. §-ának (2) bekezdése szerinti választási lehetőséggel élt. Ebből következően az intézmény azon döntése, hogy az általa korábban le nem vont áfát az adólevonási jog keletkezésének időszakára benyújtott önellenőrzésben szerepelteti, és a kötelezettségcsökkenés összegét az Áfa-tv. 186. §-ban meghatározott feltételek szerint visszaigényli, akkor sem ütközik az Art. 54. §-ának (3) bekezdésébe, ha az intézmény az eredetileg kimutatott negatív összegű elszámolandó adót az alapbevallásban következő időszakra átvihető követelésként szerepeltette.
Részlet a válaszából: […] adóhatóságtól visszaigényelheti.Az adózó önellenőrzés keretében helyesbítheti az önadózás útján megállapított, megállapítani elmulasztott adót, adóalapot, költségvetési támogatást [régi Art. 49. §-ának (1) bekezdése, az Art. 54. §-ának (1) bekezdése]. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető [régi Art. 49. § (2) bekezdés, Art. 54. § (5) bekezdés]. Az elévülésre vonatkozó szabályokból következően nincs helye önellenőrzésnek akkor sem, ha az adott adónem és időszak tekintetében az adómegállapításhoz való jog elévült [régi Art. 164. § (1) bekezdés, Art. 202. § (1) bekezdés].Feltételezzük, hogy a tervezett önellenőrzéssel érintett időszak nem ellenőrzéssel lezárt időszak, és az adómegállapításhoz való jog nem évült el.Véleményünk szerint, mivel az önellenőrzés eredményeként megállapított különbözet nem képezte az eredeti bevallás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Intézményvezető nyugdíjazása

Kérdés: A szociális intézmény vezetője a nők 40 éves nyugdíját kívánja igénybe venni úgy, hogy továbbra is, azaz a nyugdíjazást követően is ő marad az intézmény vezetője. A felmentési idő tekintetében úgy nyilatkozott, hogy lemond arról a részről, amelyről kötelezően fel kellene menteni a munka alól, és folyamatosan ellátja a feladatot. A jogszabály szerint kötelező felmenteni a munkavégzés alól a felmentési idő felére? Ennek ellenére dönthet úgy a munkavállaló, hogy nem kéri a felmentését, és azt is ledolgozza?
Részlet a válaszából: […] felmentési idő fizetése, felmentés alóli mentesítés.Amennyiben az érintett közalkalmazott tovább kíván dolgozni, jogviszonyát nem kívánja megszüntetni, tehát értelmezhetetlen a felmentés szabályainak alkalmazása, hiszen a jogviszony nem kerül megszüntetésre. Nincs tehát arra lehetőség, hogy a jogviszony megszüntetése nélkül felmentési időre járó juttatást kapjon.Az természetesen nem kizárt, hogy a jogviszonyt a törvény szerint megszüntessék, és utána a közalkalmazott újra közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen, azonban ugyanannál a munkáltatónál ez egyrészt a munkáltatóra nézve hátrányos lehet egy esetleges későbbi felmentés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
1
2
3
8