98. Költségvetési Levelek / 2008. július 1.
TARTALOM

Egy kereskedelmi üzlet nyitva tartása hétfőtől vasárnapig 5-21. Az alkalmazottak egymást váltva 5-13 és 13-21 között dolgoznak. Részükre 5-6-ig éjszakai, 14-21-ig délutáni műszakpótlékot, illetve vasárnapi munkavégzésükért 50%-os + 1 szabadnap pótlékot fizetünk ki. Helyes-e ez a bérszámfejtés? Tekintve, hogy eladóként dolgoznak (2 év gyakorlattal), így munkaszerződés szerint munkabérük 86 300 Ft/hó. Ezt az összeget növelik még a műszakpótlékok. Megfelelne-e a törvénynek, ha a dolgozók munkabére bruttó 75 000 Ft/hó lenne, ami a műszakpótlékok következtében meghaladná a 86 300 Ft/hó jövedelmet?

Egyéni vállalkozónak 2008. március 31-én megszűnt a 36 órát meghaladó munkaviszonya. 2008. április 1-jétől passzív jogon táppénzen van. Mikor kell az APEH felé bejelenteni főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, és mikortól kell a járulékait bevallani mint főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, legalább a minimálbér után?

Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?

Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?

Önkormányzatunk, illetve intézményeink esetében nem tudjuk eldönteni, hogy a különböző rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódóan biztosított vendéglátás (étel, ital), utazás mikor tekinthető reprezentációnak, és mikor reprezentáció körébe nem tartozó adóköteles természetbeni juttatásnak. (Pl. nőnapi étel-, italfogyasztás saját munkavállalók részére; kiránduláson saját munkavállalók részére étel-, italfogyasztás, utazás; iskola, óvoda születésnapjára, karácsonyra, farsangra édesség, üdítő, torta a gyerekeknek; iskolában szülői munkaközösség értekezletére üdítő, pogácsa; városi kórusfesztiválon, városi kiállításmegnyitón étel, ital fogyasztása stb.)

Közművelődési intézmény nem saját dolgozó részére tiszteletjegyet ad rendezvényeire. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség áll fenn a kiadott tiszteletjegyek után?

Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Az előzetes információk alapján a továbbiakban egy nonprofit kft. fogja üzemeltetni a városi sportcsarnokot. Amennyiben a közalkalmazott dolgozó úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja elfogadni a kft.-ben felajánlott ugyanazon munkakört és bért, kötelező-e kifizetni a végkielégítést és a felmentést, vagy csak a végkielégítést (Kjt. 25/A. §)?

Román állampolgárságú, Romániában élő – Magyarországon adószámmal, taj-számmal nem rendelkező – előadóművésznek zsűrielnöki tevékenységért (egyszeri alkalom) megbízási díjat fizettünk ki. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek?

Egyik közalkalmazott dolgozónknak saját gépkocsival történő munkába járás címén 9 Ft-ot fizetünk km-ként. Azt szeretnénk megkérdezni, mivel kell bizonylatolni, igazolni, hogy hány km az út a kaputól a munkahelyig? Kell-e a dolgozónknak útnyilvántartást vezetni?

1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?

A közalkalmazott 39 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik jubileumi jutalom szempontjából. 2008. júliusban nyugdíjba kíván menni. Nyugdíjazásához közös megegyezéssel kéri a jogviszonyának a megszüntetését. Jár-e a számára 40 éves jubileumi jutalom? (Az év folyamán nem éri el a 40 évet.) Ha lemondással szüntetné meg a jogviszonyát nyugdíjazás miatt, akkor jogosult lenne rá? A felmentést a munkáltató részéről nem kötelező megadni akkor sem, ha kéri a dolgozó nyugdíjazás címén írásban? Ezzel a szándék az, hogy a dolgozó ne részesüljön semmilyen juttatásban?

Alapítvány által működtetett iskolában – önálló adószámmal rendelkező intézmény – az alkalmazottak létszáma meghaladja a 20 főt, kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie? Van-e szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége?

Egy bolt nyitva tartása: hétfőtől péntekig 8-17, szombaton 8-12. Két fő, heti 40 órás alkalmazott dolgozik. Szíveskedjenek egy gyakorlati példán bemutatni, hogy hogyan lehetne a 2 alkalmazott munkaidő-beosztását úgy elkészíteni, hogy ne kelljen műszakpótlékot fizetni részükre! Továbbá kérdésem, hogy ha karácsony előtti vasárnap 4 órás munkavégzés helyett a dolgozó kap 1 teljes szabadnapot, úgy kell-e részére vasárnapi munkavégzés címén pótlékot fizetni?

Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Költségvetési intézmény: 1980. 08. 01.-1981. 02. 16. 2. Mgtsz: 1981. 02. 17.-1988. 12. 31. 3. Általános iskola: 1989. 01. 01.-2000. 08. 22. 4. Általános iskola: 2000. 08. 23.-2003. 01. 05. 5. Költségvetési intézmény: 2003. 01. 06-tól... Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor lesz jogosult a közalkalmazott a jubileumi jutalomra a fentebb felsoroltak alapján?

Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.

2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?

1981-től 1984-ig a megyei tanács ösztöndíjasaként az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatos hallgatója voltam. 1984. 08. 15. napjától a mai napig folyamatosan köztisztviselőként dolgozom. A jubileumi jutalom idejének számításainál a főiskolai ösztöndíjas 3 év beszámítható-e? Ha igen, mivel igazolható az ösztöndíjas időszak?