143. Költségvetési Levelek / 2011. február 22.
TARTALOM

Több ingatlanadományozással kapcsolatos kérdésben is kérném segítségüket. Kiemelkedően közhasznú besorolású szervezetünk közhasznú tevékenységének ellátására egy kft. építési telket adományozna jövőbeni épület megvalósításához. A kft. az építési telket egy belföldi magánszemélytől vásárolta áfa nélkül. Az adományozó adófizetési kötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre. Keletkezik egy ilyen adomány átadásakor áfafizetési kötelezettség? Mi van akkor, ha az ingatlant apportként bocsátják a rendelkezésünkre? Felmerült ugyanennél az adományozónál, hogy esetleg egy 2006. évben vásárolt üzemépület egy részét bocsátaná a rendelkezésünkre. Ilyen esetben ugyancsak kérdés, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik-e, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan beszerzésekor felszámított áfát levonásba helyezték?

Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: adóalany) saját beruházásban fejleszti vállalkozását. A korszerűsítés során többek között új villamos hálózat kiépítésére is sor kerül, amit utóbb ingyenesen ad át a közműszolgáltatónak. A beruházás során az ingyenesen átadott termékre vonatkozóan megilleti-e az adólevonás joga?

2004 óta dolgozom önkormányzatnál mint pénzügyi főelőadó. Közgazdasági érettségim van számvitel szakon, 2010-ben végeztem el a mérlegképes könyvelői tanfolyamot vállalkozási szakon. Nem vagyok gazdasági vezető. A regisztrációs szám igénylése után államháztartási továbbképzésen fogok évente részt venni. Kis önkormányzat vagyunk, minden pénzügy az én feladatom. Van-e lehetőség arra, hogy méltányosságból előbb kérvényezzem a regisztrációs számot, mint az előírt 3 év, hiszen a MÁK akkor fogadja be a beszámolókat, ha regisztrációs számmal van ellátva? Milyen lehetőség van akkor, ha ki kell várnom a 3 évet? 48 éves vagyok.

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.

Intézményünk 2 portást foglalkoztat hetenkénti váltással délelőtti és délutáni műszakban, egy napon belül egymást váltva. Műszakbeosztásuk: délelőtt 6-14 óráig, délután 13.30-20.30 óráig. Jár-e a dolgozóknak műszakpótlék a délutános műszak után? Ha igen, hány százalék?

Önkormányzat kisajátítási eljárás keretében beépítetlen, építési teleknek nem minősülő ingatlanokat értékesít gátak építésével összefüggésben. Az önkormányzat termékértékesítése kapcsán keletkező számlakibocsátási kötelezettsége során forgalmi adót kell-e áthárítania?

Önkormányzatunk – egyéb tevékenységei mellett – munkásszállót is üzemeltet. A munkásszállót jelenleg kizárólag a településünk határában található autóipari szerszámgyártással foglalkozó ipari létesítmény dolgozói lakják. Nem egyértelmű számunkra, hogy az említett tevékenységünkre milyen általánosforgalmiadó-szabályok vonatkoznak. A gyár dolgozói részére kiadott helyiségek kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülnek? Milyen adómérték vonatkozik erre a tevékenységünkre? Változtat-e a helyzeten, ha a jövőben a turistaszezonban kirándulók részére is kiadunk majd helyiségeket?

Önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézményben (zeneművészeti ág) a zongoratanításra jelentkező munkavállaló előadó-művészet-klasszikus zongora szakon alapfokozat és klasszikus zongora előadóművész végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezik. Jelenleg zenetanár mesterképzésen folytatja tanulmányait. Meglévő képesítése alapján hová kell besorolni, illetve ez a végzettség megfelelő-e ahhoz, hogy zongorát tanítson? (Zenetanári végzettsége még nincs.)

31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?

Jogosult-e az az alkalmazottunk a "B" fizetési osztály helyett "C" fizetési osztályba történő besorolásra, akinek kinevezése iskolánkban 2003. december 11-től munkakör/munkaköri csoport/beosztás szerint kisegítő, de a FEOR 4193 (irodai adminisztrátor, írnok) és munkaköri leírása alapján tevékenysége adminisztrátor munkakörben történik jelenleg is? Ügyviteli munkakört ellátva gondolunk itt a "C" fizetési osztályba sorolásra a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet mellékletét figyelembe véve. A fizetési osztály és fokozat megállapításánál figyelembe vehető-e szakképesítésnek, szakképzettségnek, képesítésnek az 1983-1985-ig tartó titkárnőképző tagozaton szerzett látogatási bizonyítvány, mely igazolja, hogy nevezett két éven át a titkárnőképző tagozatot (a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat B-A-Z Megyei Szervezete Kazinczy Ferenc Szabadegyetemének titkárnőképző tagozatán) rendszeresen látogatta és sikeresen elvégezte? Alkalmazottunk 1997-ben számítógépkezelő (OKJ 47131399003) szakképesítést, 2000-ben gépíró és szövegszerkesztő (OKJ 33 3404 02) szakképesítést igazoló bizonyítványokat szerzett. Megilleti-e további szakképesítésért százalékos illetménynövelés, ha igen, mennyi százalékban és melyik fizetési osztályban?

Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?

Pályázathoz kapcsolódó projektmenedzseri szerződés 2010. szeptember 30-ig szól. Határozott időre szóló elszámolásos ügylet szerint a fizetési és a teljesítési határidő október 15. Az Irányító Hatóság nem fogadta el a számlát, arra hivatkozva, hogy a szerződés szeptember 30-ig szól.

Önkormányzat, illetve intézménye (pl. iskola) által fenntartott konyhánál a dolgozók kedvezményesen étkeznek, csak a nyersanyagnormát térítik meg. A rezsit (bér és járulékai + dologi kiadás) természetbeni juttatásként kapják. Kérdésem, hogy ez után az összeg után kell-e általános forgalmi adót fizetni a dolgozónak vagy az önkormányzatnak?

Önkormányzatunk valamennyi közalkalmazotti és köztisztviselői dolgozójának azonos feltétellel munkahelyi étkezési térítésidíj-kedvezményt biztosít. A kedvezmény után a dolgozónak, illetve a munkáltatónak 2011. évben milyen fizetési kötelezettségei vannak? Ezenkívül cafeteriajuttatásként adható-e melegétkezési utalvány is erre a kedvezményes térítési díjjal megállapított étkezésre?

Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?