841 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy helyi védettség alatt álló – nagyon rossz állapotban lévő – régi épület, ami jelenleg üresen áll. Önkormányzatunknak jövőbeni tervei között szerepel az épület felújítása és az ingatlanon bérlakások kialakítása. Önkormányzatunknak van egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő, településüzemeltetésre létrehozott korlátolt felelősségű társasága. Ötletként merült fel, hogy a képviselő-testület átadja ezt a helyi védettség alá eső ingatlant a kft.-jének annak érdekében, hogy a 2019. év végén életbe lépett kedvező adóváltozásokat ki tudja használni. A tulajdon átadását követően a kft. végezné az ingatlan felújítását és hasznosítását. Kivitelezhető-e a fent leírt "ötlet", és az önkormányzat milyen módon, milyen feltételek mellett adhatja át ezt az ingatlant tulajdonba a kft.-jének, illetve ennek esetlegesen van-e többletköltsége?

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?

Kérdés: A kisadózó vállalkozás bevételének számít-e a helyi önkormányzatnak beszedett idegenforgalmi adó?

Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztatunk magánszemélyeket. Az alábbi kérdések merültek fel a gyermekes dolgozók személyijövedelemadó-visszatérítése kapcsán.
1. Az elvált szülőknél kinek jár az szja-visszatérítés?
2. Elvált szülők esetén, ha a gyermeket felváltva gondozzák – amiről van bírósági döntés –, de az apa lemondott a családi pótlékról, akkor kaphat-e visszatérítést?
3. Kérhető-e hitelszámlára, külföldi bankszámlára vagy külföldi címre az szja-visszatérítés?
4. A felek az idei évben elváltak, a férj csak két hónapig volt családi pótlékra jogosult. Ő is visszakapja az egész évi adóját a felső határig, vagy csak arányosan?
5. Jogosult-e szja-visszatérítésre az a várandós nő, aki pontosan december 31-én tölti be a várandósság 91. napját?
6. Hogyan kell kiszámolni az szja-visszatérítést, ha a magánszemély az első házasok kedvezményét és a személyi kedvezményt is szeretné érvényesíteni?
7. Az szja-visszatérítést a közös lakcím megléte befolyásolja? Ha nincs közös lakcím, de közösen élnek a gyerekkel, akkor ő a Cst. 4. §-ának k) pontja szerinti saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek minősül-e?

Kérdés: 2016-ban vásároltunk egy "kivett lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant. Az ingatlan egy 540 m2 telken álló, 300 m2 alatti lakóépület/ház. Az 1987-ben épült épületnek, illetve az ingatlannak soha nem volt használatbavételi engedélye. Az eladónak a lakcíme oda volt bejelentve, de ismereteink szerint nem lakott ott életvitelszerűen.
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Főigazgatóságunk európai uniós támogatásból 300 négyzetméter alatti alapterületű lakóházakat épít ellátottjai részére. Az építéssel kapcsolatos egyszerű bejelentés időpontja 2020. október 6-a volt. 2020-ban az új építésű ingatlanok áfamértéke 27% volt. 2020-ban a kivitelező részére előleg került kifizetésre 27%-os áfakulccsal. Az Áfa-tv. változása lehetővé teszi 2021. 01. 01. – 2022. 12. 31-ig az 5%-os áfamérték alkalmazását. A beruházás a 2020. évben kezdődött meg, és a 2021. évben fog befejeződni. Ebben az esetben a 2021-es évben kifizetésre kerülő vállalkozói díjat 5%-os vagy 27%-os áfa terheli?

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozónk munkáltatói kölcsönt szeretne igényelni 500 E forint értékben. Milyen feltételekkel nyújthatunk neki kölcsönt adó- és kamatmentesen? Belső szabályzatunk nem szabályoz ilyen esetet.

Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha idén nem kaptunk gépjárműadó-fizetésre vonatkozó határozatot, emiatt az I. negyedéves cégautó-bevallásban nem tudtuk érvényesíteni a gépjárműadó adott időszakra eső összegét kedvezményként? Az adófolyószámlánkat lekérve azt láttuk, hogy sem februárban, sem márciusban nem került még előírásra az összeg, azonban a fizetési határidő napjával felkönyvelésre került az előírás. Van-e mód arra, hogy ebben az esetben visszamenőleg érvényesítsük az utólag befizetett gépjárműadó összegét a negyedéves cégautóadó--bevallásokban?

Kérdés: Jár-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a dolgozóknak folyosóra kihelyezett ballonos víz után?