Nullás számlaosztály

Kérdés: Kérem írjanak a nullás számlaosztály könyvelési szabályairól és tételeiről.
Részlet a válaszából: […] ...szerint, forintban történik. Számlacsoportjai a következők:01. Befektetett eszközök02. Készletek03. Függő és biztos, jövőbeni követelések04. Függő kötelezettségek05. Kiadási előirányzatok, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Vevői készlettel kapcsolatos bevallási kötelezettségek teljesítése

Kérdés: Egy társaság bútoripari alkatrészeket, szerelvényeket gyárt és értékesít a Közösség másik tagállamában letelepedett partnerének. Az értékesítési konstrukcióhoz kapcsolódóan a társaság a másik tagállami hozzáadottértékadó-szabályoknak megfelelő vevői készletet tart fenn partnere raktárában. A társaság nem rendelkezik másik tagállami adószámmal. A másik tagállam szabályai szerint a vevői készlethez kapcsolódó bevallási kötelezettségek eltérőek a magyar szabályoktól. A másik tagállam szabályai értelmében áfaszempontból a vevő által megvalósított Közösségen belüli beszerzés időpontja a termékek vevői készletre történő betárolásának időpontja, és nem az az időpont, amikor a vevő a vevői készletből kitárolja a termékeket. Ettől függetlenül a másik tagállam szabályai is elismerik, hogy a betároláskor a tulajdonjog átadása és a birtokbaadás még nem történik meg. Annak érdekében, hogy a partner saját tagállama szabályainak megfelelhessen, a termék vevői készletre történő betárolásakor a társaságnak ki kell állítania egy dokumentumot, amely a partner héa-elszámolásának alapja lesz. A kitároláskor a társaság számlát állít ki, amely megfelel az Áfa-tv. számlával kapcsolatos előírásainak. Tekintettel arra, hogy a betárolt és a kitárolt mennyiségek nem feleltethetőek meg egymásnak (a kitárolás napi szinten, a betárolás ennél ritkábban történik), egyazon adóbevallási perióduson belül nem egyezik meg a partner héa-elszámolásának alapját képező dokumentumokon, valamint a számlákon feltüntetett mennyiség. A társaságnak mely időpontban kell szerepeltetnie a partner részére történő adómentes Közösségen belüli értékesítés tényét a bevallásaiban: a termékek vevői készletre történő betárolásának, vagy a készletről történő kitárolás időpontjában?
Részlet a válaszából: […] A válaszadás során abból a feltevésből indultunk ki, hogy a fenti értékesítési konstrukció megfelel az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályainak.Az Áfa-tv. 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján Közösségen belüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...volt az önkormányzatnak.A hivatkozott Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése pedig úgy értelmezhető, ha az önkormányzatnak adóssal szembeni követelése lenne, akkor követelés fejében az ingatlant normál beszámítás szerint bekerülési értéken, adós felszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Közterület tisztántartása

Kérdés: Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a közterület tisztántartására vonatkozó szabályokat, melynek egyik pontja, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem végzi el a feladatot, akkor annak rendbetételéről a polgármester intézkedik. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelő először határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonost, hogy tegyen eleget e kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a polgármester megkeresi az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t, hogy végezze el a munkákat a közterületen. Ezt a kft. leszámlázza az önkormányzatnak, mi pedig beállítjuk követelésként. Az ügyletet továbbszámlázott tételként kellene kezelni, és nekünk tovább kellene számlázni ezt az összeget a tulajdonosnak? A számlát termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során bocsátjuk ki, melyet (szóbeli, de legtöbbször írásbeli) megrendelő előz meg. Ebben az esetben nem történik megrendelés vagy szerződés a szolgáltatás elvégzésére a tulajdonos által. Milyen ügyletnek minősül ez a tevékenység, és az önkormányzatnak kell-e számlát kiállítani a tulajdonos részére?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat rendeletén alapul a felszólítás, és annak eredménytelensége esetén nem a tulajdonos megrendelésére végezteti el a munkát az önkormányzat, hanem ez egyfajta kényszerintézkedés, ami nem megrendelésen vagy szerződésen alapul. Az önkormányzat a tulajdonos felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Intézményi átszervezések és összevonások

Kérdés: A megyei önkormányzat mint intézményfenntartó 2009. október 1. napjával megszüntette a fenntartásában levő kórházakat mint intézményeket, és helyettük a feladat ellátására nonprofit vállalkozásokat alapított. Az intézmények megszüntetése során a fenntartó az intézményeknél fennálló nettó kötelezettségeket – vevői és egyéb követelés, szállítói és egyéb kötelezettség egyenlegét – átadta a nonprofit vállalkozások részére pénzügyi rendezésre. A nonprofit vállalkozások által teljesített kötelezettségeket a részükre nem térítette meg, így azoknak követelése keletkezett a megyei önkormányzat felé. A jogszabályi változások következtében a nonprofit vállalkozásokat 2013. év március hó 31. napjával az önkormányzat mint tulajdonos végelszámolással megszüntette, és a korábbi nonprofit vállalkozások összevonásával egy költségvetési intézmény jött létre a feladat ellátására. Így egyetlen intézmény könyveiben szerepel a megyei önkormányzattal szembeni követelés, és annak összegében 2013 óta lényeges változás nem következett be. Ennek legfőbb indoka az, hogy a megyei önkormányzat könyveiben ezen követelés nincs nyilvántartva, és az önkormányzat ezen követelést nem ismeri el. Az intézmény a vonatkozó jogszabályok alapján a követelésre értékvesztést számol el. Figyelemmel a vonatkozó jogszabályi előírásokra (Szt., Ptk. és Áht.), leírható-e a megyei önkormányzattal szembeni követelés?
Részlet a válaszából: […] ...mint tulajdonos által történt. A 2009. október 1-jével történő megszüntetések alkalmával mind a kötelezettségeket, mind a követeléseket át kellett adni a tulajdonos önkormányzatnak, a megszűnéskor készített beszámolóban ennek meg kellett jelennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Gépkocsijavítás biztosítás terhére

Kérdés: Intézményünk tulajdonában álló személygépkocsit káresemény érte. Elvittük egy javító céghez, aki egy másik vállalkozással végeztette el a javítást. A javításról szóló eredeti számla (az alvállalkozó számlája) a biztosító céghez került. A?10% önrész megfizetését a javítást vállaló cég egy levél és az eredeti számla fénymásolata kíséretében kéri úgy, hogy az önrész összegét az alvállalkozó bankszámlájára fizessük meg. Mivel az alvállalkozóval intézményünk nem áll kapcsolatban, kifizethetjük-e neki az önrész összegét? Az önrész megfizetése egy levél alapján nem számlaként kerül rögzítésre, így nem osztható meg adóalapra és adóra az összeg. A vállalkozónak nem úgy kellene-e eljárnia, hogy az alvállalkozó számlája alapján az önrész összegét továbbszámlázza intézményünk részére, az önrészt pedig a vállalkozó utalja tovább az alvállalkozó számára?
Részlet a válaszából: […] ...A biztosító a számla értékének 90%-át megtéríti Önöknek, amit egyéb bevételként könyvelnek. A?biztosítóval szemben fennálló követelést vezetik össze a javítást végző céggel szemben fennálló kötelezettségcsökkenéssel. Annak nincs akadálya, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Fordított adózás könyvelése

Kérdés: Az ASP gazdálkodási szakrendszerében hogyan kellene könyvelni a fordított adózást? A?követelés, a számla felvitele és a bizonylatolás le van írva pontosan, mely követhető is, és annak kontírozása is, de a fordítottáfa-befizetés banki teljesítésének könyvelésére nem találtam semmilyen útmutatót.
Részlet a válaszából: […] ...áfabevallás alapján az abban szereplő adóhatósággal szembeni kötelezettséget vagy követelést kell a könyvelésben elszámolni. Ez a fordított adózással megállapított, illetve levonható áfát is tartalmazza.A fizetendő áfa, beleértve a fordított adózásos tételeket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Támogatási előleg

Kérdés: Tankerületi központunkhoz tartozó több köznevelési intézmény is nyert EFOP-pályázat keretében támogatást. A támogatás felhasználása és a projekt megvalósítása idén elkezdődik, és várhatóan a jövő év végén fejeződik be. A teljes támogatási összeget szükséges-e rögzíteni idén előirányzatként a könyveinkben, vagy csak azt a részt, amit idén előlegként lehívunk?
Részlet a válaszából: […] ...– K0911/0916/0921/0925...(1)b) Kiadási előirányzatkéntT05...(1) – K0012. Támogatás folyósítása a költségvetési számvitel szerinta) KöveteléskéntT0911/0916/ – K0410921/0925...(2)b) TeljesítéskéntT005 – K0911/0916/0921/0925...(3)c) Támogatási előlegnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Engedményezés

Kérdés: Egy vállalkozóval szerződést kötöttünk nettó összeg + áfa megbontásban. A szerződés teljesítésének egy részét engedményezte két vállalkozóra, ezért a fizetést háromfelé kellett megbontanunk. Az engedményesek közül az egyik vállalkozó alanyi mentes. Állásfoglalás alapján az utalást úgy kellett megoldanunk, hogy az alanyi mentes vállalkozóra jutó áfát is a fővállalkozó kapta meg, ezáltal a nettó értékünk megváltozott, mivel csak áfát nem tudtunk könyvelni. Hogyan kellene megoldanunk a fennálló helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...engedményezés lényege, hogy a jogosult a követelését engedményezési szerződéssel másra ruházza át. Az engedményezés következtében megváltozik a jogosult (hitelező) személye, hiszen az engedményes az eredeti jogosult (engedményező) helyére lép. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.A 912. számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlákat érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.
1
13
14
15
43