1260 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év szolgálati idővel szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő esetében 8 hó, a felében mentesítve van a munkavégzés alól. A szabadság hogyan jár, mind a 8 hónapra, vagy csak a munkával töltött időre (4 hó)?

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és [a Mötv. 80. § (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított] tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló.

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalónak (éttermi feketemosogató), aki jelenleg havi 15 napot dolgozik, lehet adómentesen bérletet fizetni? Vidékről jár Budapestre dolgozni. Ha igen, akkor tudomásom szerint a vidéki bérlet 100%-a adómentes lehet. A csatlakozó Budapest-bérlet, ami külön fel van tüntetve a MÁV--bérleten (melynek ára 10.500 Ft), bérként adózik?

Kérdés: Az éves költségvetési beszámoló "11/E-11/C. űrlap 9. sorának elszámolása" űrlapjának 08. sora a következőkre vonatkozóan adatot kér az önkormányzattól, illetve ezáltal az általa fenntartott költségvetési szervünktől:
"3. melléklet 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék (11/A. űrlap 18. sor 4. oszlopában szereplő) értékéből az intézményi gyermekétkeztetésben foglalkoztatottakra fordított összeg."
Ez alapján egyértelmű lenne az alábbi kérdésünkre a válasz, azonban a 257/2000. Korm. rendelet 1. §-ának 1-3. bekezdései nem említik azt, hogy a rendelet hatálya kiterjed a gyermekétkeztetésre. Jogosult-e teljes összegű szociális összevont pótlékra az az intézményi közalkalmazott (szakács, konyhai kisegítő, élelmezésvezető, adminisztrátor, raktáros, sofőr munkakörben), aki a kinevezésén "096015 – Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben" kormányzati funkcióra van besorolva? A gyakorlatban a közétkeztetési központunk nagyobb részben gyermekétkeztetésre és idősek otthonaira (102023 és 102024 COFOG) főz, kisebb részben szociális étkeztetésre (107051 COFOG), munkahelyi étkeztetésre (096025 COFOG). A kiadások a 6-os számlaosztályba kerülnek lekönyvelésre, majd a felosztás adagszám-arányosan történik. Tudomásunk van olyan hasonló szolgáltatóról, aki évek óta kifizeti a juttatást. A különbség annyi, hogy ők 102031 Idősek nappali ellátása COFOG-ra tették kinevezésen a konyhai dolgozókat. Ezt a kormányzati funkciót nevesíti a jogszabály, tehát jogos a kifizetés, más kérdés, hogy nappali ellátásra a konyhájuk egyáltalán nem főz.

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?

Kérdés: Egy költségvetési szerv – mint munkáltató – kedvezményes tarifákkal kötött szerződést egy mobiltelefon-szolgáltatóval. A szolgáltatást a munkavállalók is igénybe veszik, a havi telefonszámlán pedig hívószámonkénti bontásban vannak feltüntetve az egyes költségek. A költségvetési szerv a telefonszámlák összegét a munkavállalóinak havonta továbbszámlázza alkalmazottak térítése címen, amelyek különböző áfakulcsú tételeket, illetve áfahatályon kívüli tételt is tartalmaz. A szerv az adóköteles bevételi tevékenységénél 27 százalék áfát alkalmaz. Milyen áfakulccsal helyes kiszámlázni az egyes díjtételeket? Amennyiben az eredeti – különböző mértékű – áfakulcsokkal számlázza tovább, szükséges-e külön számlát kiállítani áfakulcsonként ezekről a tételekről, vagy minden tétel 27%-os áfakulcsot vesz fel?

Kérdés: Egy munkáltató ingyenesen szeretne Országház-látogatásra jegyeket adni a munkavállalóknak. Nyújtható-e adómentesen az Országház látogatásának biztosítása is az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontja alapján?

Kérdés: Költségvetési szervként (tankerület) működünk, intézményeink az önkormányzatoktól vagyonkezelésbe átvett intézmények. Az őszi viharkárok alkalmával egyik intézményünk ingatlanja olyan jelentős károsodást szenvedett, hogy használhatatlanná vált. A felújítás nagyobb részét az önkormányzat végezte, a számla is az önkormányzat nevére szól. A kisebb hányadát tankerületünk költségvetéséből sikerült megoldani. Az ingatlanra a biztosítást a tankerület fizeti. A biztosító a teljes összeget tankerületünk számlájára utalta. Milyen módon tudjuk továbbadni az önkormányzatnak az őt megillető részt?

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?