Munkába járás költségei

Kérdés: Az alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott közalkalmazottak a telephelyeken látják el a szakmai tantárgyak oktatását a művészeti iskola feladatellátása szerint. A közalkalmazottak így csak ritka esetben jelennek meg a székhelyintézményben. A tantárgyfelosztás szerinti szokásos munkavégzési hely mindennap az adott telephely. Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja alapján a telephelyekre történő utazást minden alkalommal kiküldetésként szükséges elszámolni?
Részlet a válaszából: […] végzi. Ebben az esetben nem beszélünk átirányításról vagy kiküldetésről, a munkavállaló a beosztása szerinti telephelyre munkavégzés céljából megy, azaz a lakóhelyéről munkába jár.A munkába járáshoz a 39/2010. Korm. rendelet szabályai szerint adható költségtérítés. Amennyiben a költségtérítés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Végkielégítés

Kérdés: Kifizethető-e a végkielégítés annak a köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazottnak, akinek jogviszonya létszámleépítés miatt került felmentéssel megszüntetésre, de a felmentési idő alatt jogosulttá vált a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, és azt igénybe is kívánja venni, ezért a jogviszonyának jövőbeni megszűnése időpontjában nyugdíjasnak fog minősülni? Számít-e a felmentési okirat átadásának időpontja ebben az esetben? Vagy a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja az okirat átadása után bekövetkezett nyugdíjasstátuszra is alkalmazandó? Kifizethető-e a végkielégítés abban az esetben, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában szüneteltetné a közalkalmazott a nyugdíját, tehát az Mt. szerint nem minősülne nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjban részesül.Amennyiben a nők negyvenéves öregségi nyugdíja a közalkalmazott részére megállapításra kerül, és azt folyósítják részére, nyugdíjasnak minősül, és végkielégítésre nem jogosult.Kérdéses, hogy mit értünk az alatt, hogy ez a helyzet legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában fennáll. Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy ha bármikor a felmentés közlése, a felmentési idő kezdete után, de legkésőbb a jogviszony megszűnése időpontjában teljesülnek a nyugdíjasnak minősülés feltételei, akkor a közalkalmazott nem jogosult a végkielégítésre.Ezért szerintünk nem elegendő azt nézni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] összegében fel lehet tüntetni. Nem kifogásolható az a megoldás sem, ha az adóalany feltünteti az eredeti ellenértéket (adóalapot és adót), valamint az engedményként elengedett összeget mínusz előjellel, és a számlában így tünteti fel az engedménnyel csökkentett összeget (mint adóalapot és az az utáni adót). Ha az ellenérték aránytalanul alacsony, akkor a forgalmi adót ki kell egészíteni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint. Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybe vevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg. A nem független fél fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 13. pontja határozza meg. E szerint nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)–d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója. A munkavállalók az Áfa-tv. 259. §-a 13. pontjának d) alpontja értelmében nem független felek, ezért figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabályokra. Az aránytalanul alacsony árnak nincs jogszabályban meghatározott mértéke. A NAV gyakorlatában, ha legalább az 50%-os árat megtéríti a munkavállaló, akkor a piaci ár szabályait nem kell alkalmazni. Személyi jövedelemadó vonatkozásában a munkavállalók által meg nem fizetett rész összevonandó jövedelemként adózik (a bérjövedelem adózásának szabályai szerint), amelyből le kell vonni a személyi jövedelemadót, a járulékokat, és a kifizetőnek szociális-hozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik. Az adó alapját az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség- és jövedelemmódszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:        

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés: Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Közösségen belüli termékbeszerzések, amely után az adóalany beszerzőként adófizetésre kötelezett, illetve a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított, az Áfa-tv. 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatás-igénybevétel, amely után az adóalany igénybe vevőként adófizetésre kötelezett. [Az Áfa-tv. 37. § (1) bekezdése kimondja, hogy adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Ezen általános teljesítésihely-szabály alapján kell megállapítani azon ügyletek teljesítési helyét, amely ügyletekre nem az Áfa-tv. különös teljesítésihely-szabályai (38–49. §) vonatkoznak.] Amennyiben a társaság nem valósított meg az Áfa-tv. 4/A. számú mellékletében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzést, amely esetben az eladó a német cég volt, és amely után a társaság az adófizetésre kötelezett, illetve nem vett igénybe a német cégtől olyan szolgáltatást, amelynek teljesítési helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell megállapítani, és amely után a társaság az adófizetésre kötelezett, akkor a társaságot nem terheli összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség. Abban az esetben sem kell összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettséggel számolni, ha a német cég nem teljesített a társaság részére az előzőekben említett ügyletet (ügyleteket), azonban ennek ellenére mégis a társaság felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket tüntetett fel az összesítő nyilatkozatban. Ez utóbbi esetben elmondható, hogy a német cég téves adatszolgáltatása nem eredményez adókötelezettséget a társaságra nézve. Figyelemmel azon információra, mely szerint a társaság a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt végleges tulajdonjogot szerez a gépjárművön, a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét. Az Áfa-tv. 95–96. §-ai egy sajátos termékimport-adómentességi esetkört szabályoznak, amelynek alapját a Héa-irányelv 143. cikkének d) pontjában foglalt szabály képezi. Az Áfa-tv. 95–96. §-ai szerinti esetben az Európai Unióba történő termékimportot követően az importált termék akár a klasszikus értelemben vett – az Áfa-tv 89. §-ának (1)–(3) bekezdései szerinti – Közösségen belüli adómentes értékesítés (azaz az importálótól eltérő más tagállambeli adóalany felé történő értékesítés) keretében, akár az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti saját vagyon áthelyezése keretében más tagállamba átkerül, akkor a termékimport mentes az adó alól. [A sajátvagyon-áthelyezés a Közösségen belüli adómentes értékesítés azon speciális formája, amikor a tagállami adóalany a terméket más tagállamba szállítja ugyan, azonban nem valódi értékesítés keretében, hanem tulajdonképpen saját maga számára, az ottani adóalanyiságához.] Az Áfa-tv. 96. §-a értelmében a fenti adómentesség érvényesítéséhez az egyébként Magyarországon adószámmal és közösségi adószámmal nem rendelkező más tagállambeli áfaalany importáló (magyar adószám megkérése helyett) belföldi közvetett vámjogi képviselőt vehet igénybe. Amennyiben ez a más tagállambeli, belföldön adószámmal nem rendelkező importáló így jár el, akkor mentesülni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségügyi szolgálati jogviszony

Kérdés: 1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyba szeretnénk felvenni egy dolgozót, heti 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatva (ezt a 6 órát heti egy napon dolgozza le). A részére járó szabadságokat hogyan kell helyesen kiírni, illetve számolni? Órában kell nyilvántartani? Mi lenne a törvényes módja? 2. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 40 éves szolgálati elismeréshez beszámítható-e az egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában végzett (ugyancsak orvosi) tevékenység?
Részlet a válaszából: […] munkavállalónál. Órában történő nyilvántartás esetén a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, tehát ha heti egy napon, 6 órára van beosztva munkavégzésre, és adott héten szabadságon van, akkor részére 6 óra szabadságot kell kiírni. A szabadságórák számát olyan módon kell kiszámolni, hogy meg kell határozni, hány nap szabadság jár az érintettnek, és azt a napi munkaidő mértékével kell felszorozni. 2. Szolgálati elismerés a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek jár. A szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a 8. § (9) bekezdésének a)–l) pontjai, valamint a 8. § (9a) bekezdésének c) és e) pontja szerinti jogviszonyban töltött időtartamot, függetlenül attól, hogy az adott jogviszony 2020. november 18. napja előtt vagy azt követően jött létre. A szolgálati elismerés szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, c) a Ktv., Kttv., Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban, e) a szolgálati jogviszonyban, f) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, g) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, h) a Ktv., Ktjv., Kttv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, i) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, j) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Bérfejlesztési támogatás

Kérdés: A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések fogalmazódtak meg önkormányzatunk részéről. A 20%-os béremelést a 2021. novemberi bértömegre számoltuk, így dolgozónk bruttó bére 262 800 forintra emelkedett. Az elszámolás során ezen összeg és a 219 000 forint közötti emelést kell dokumentálnunk, illetve az adott iránymutatás szerint másik COFOG-ra könyvelnünk. Azokban a hónapokban, melyeket a dolgozó ledolgozott vagy szabadságon volt, az elszámolásnak nincs akadálya, problémás, amikor a dolgozónk betegszabadságon, illetve hosszabb idejű táppénzen van. A számfejtett bére adott hónapra így kevesebb, mint az alapot képező 219 000 forintos tavaly novemberi bére.
Hogyan történik az elszámolás ebben az esetben, hogyan bontjuk meg az adott havi számfejtett illetményét a COFOG-ok között (082094, illetve 082091)?
Részlet a válaszából: […] figyelembevételével. Ha a dolgozó kizárólag táppénzt kapott egész hónapban, akkor nem jár támogatás részére abban a hónapban. Abban az esetben, ha a dolgozó a hónap során dolgozott is, betegszabadságon is volt, vagy esetleg táppénzen, akkor a munkában töltött napokra és a betegszabadságra járó jövedelmének a 262 800[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Szolgálati lakás fenntartása

Kérdés: Központi költségvetési szervként ún. szolgálati lakást tartunk fenn bérelt ingatlanban. Az igénybevételnél, illetve a bérleti díj megállapításánál a lakásra fordított kiadásokat vettük figyelembe. Mivel a költségek ilyen módon megtérülnek, az intézménynek a lakás fenntartása nullszaldós. Vonatkozik-e valamilyen korlátozó jogszabály a lakás fenntartásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn. Amennyiben az elhelyezés körülményei megfelelnek a fenti meghatározásnak, akkor adómentes a szolgálati lakásában történő elhelyezés. Ha nem felel meg, mert például egy családot helyeztek el a lakásban, és a házastársak közül csak az egyik fő az önök munkavállalója, akkor összevonandó jövedelemként adó- és járulékköteles a dolgozó által meg nem fizetett összeg. Nem keletkezik adóköteles jövedelem akkor, ha nincs juttatás, vagyis a munkavállaló megfizeti azt a költséget, amibe a munkáltatónak kerül a lakás fenntartása. Áfa szempontjából intézményük bérbeadja a lakást a munkavállalónak, tehát ki kell számlázni. A lakásbérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de választható rá adókötelezettség. Amennyiben intézményük választotta az áfakötelezettséget a lakóingatlan bérbeadására,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy háztartásban él a 60%-os mértékben csökkent munkaképességű gyermekével, aki saját jogán kap családi pótlékot, mellette pedig dolgozik. Ha munkatársunk gyermeke nem érvényesítené a családi kedvezményt, akkor munkatársunk megteheti-e, mivel az ő jövedelme magasabb?
Részlet a válaszából: […] eltartott esetén 220 000 forint. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult többek között: a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. Tehát a kérdésben említett esetben a családi kedvezményre – a gyermek, aki családi pótlékra saját jogán jogosult vagy – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (például a munkatársuk) közül egy minősül jogosultnak a döntésüknek megfelelően. Jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlék jár. Ha bármelyik jogosult a családi kedvezményt az adóév közben igénybe veszi, akkor a jogosult személye nem változhat az szja-bevallásban sem. Ha az adóév[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Eltartási szerződés adózása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?
Részlet a válaszából: […] szerződés keretében történő átruházásából származó adóköteles jövedelem megállapítására az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit (Szja-tv. 59–62. §) az e paragrafusban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek alapján az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották (Szja-tv. 59. §). Az ingatlan (ingatlanrész) megszerzése időpontjának – főszabály szerint – azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották [Szja-tv. 60. § (1) bekezdés]. A jövedelem megállapítása a következők szerint történik: a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában b) az állami adó- és vámhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek vagy c) jövedelemként az ingatlan átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni [Szja-tv. 62/A. § (3) bekezdés]. Az előzőekben említett c) pont szerinti, magánszemélyt terhelő következő igazolt költségek, kivéve, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt, a következők: a) a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások; a megszerzésre fordított összeg – főszabály szerint –, az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték; b) az értéknövelő beruházások; értéknövelő beruházás: az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt; c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is [Szja-tv. 3. § 32. pont, 62. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont]. Az adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően [Szja-tv. 64/A. § (4) bekezdés]. Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:      

Ingyenesen nyújtott szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv. Reprográfiai szolgáltatások kapcsán merült fel a kérdés. Milyen esetekben nyújthatnánk ingyenes szolgáltatást áfafizetési kötelezettség nélkül, illetve milyen esetekben áll fenn áfafizetési kötelezettség? Utóbbi esetben számla kiállítása szükséges?
Részlet a válaszából: […] magánszükségletének kielégítésére használja fel, vagy b) más tulajdonába engedi át ingyenesen, vagy c) általában, vállalkozástól idegen cél elérésére ingyenesen használja fel. A fentiekből következik, hogy az átadott termék beszerzéséhez kapcsolódó adólevonási jog fennállása a hivatkozott rendelkezés alkalmazhatóságának előfeltétele, továbbá az ingyenes jellegű átadás vagy a vállalkozásidegen célra történő termékfelhasználás nem az adóalany vagy személyzete személyes szükségleteire történő felhasználás esetének további (vagylagos) feltételeit képezik, hanem az említett rendelkezés alkalmazására önállóan alapot adó események. A leírtakból az is következik, hogy az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdését alkalmazni szükséges olyan ingyenes termékátadás vonatkozásában is, amikor az ingyenes termékátadásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, feltéve, hogy a levonási jogra és a végleges jellegű kivonásra vonatkozó törvényi előírás teljesül. Másként megfogalmazva, nem döntő jelentőségű önmagában, hogy az ingyenes átadás vállalkozásidegen céllal történt-e vagy sem. A vállalkozásidegen cél fennállása nem minden esetben feltétele annak, hogy az ingyenes termékátadás az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősüljön. Az Áfa-tv. 14. § (1)–(2) bekezdése a következőképpen rendelkezik. "14. § (1) Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. (2) Szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg." Az ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek (11. §), illetve szolgáltatásnyújtásnak [14. § (1)–(2) bekezdés] minősülő ügyletekre vonatkozó előírások felépítése némileg eltér. Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételrendszer vonatkozásában, illetve a vállalkozásidegen cél fennállása szükségességét illetően, a 11. § (1) bekezdésére vonatkozóan kifejtett szempontok alkalmazhatók. Eltérés mutatkozik abban, hogy míg a 11. § (1) bekezdése a termék végleges kivonását említi, a 14. § (1) bekezdése a terméknek a vállalkozásból történő időleges kivonására vonatkozik. Az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdését illetően elmondható, hogy azok az esetek tartoznak e rendelkezés hatálya alá, és minősülnek ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, amelyekben 1. a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg, és 2. a szolgáltatást az adóalany a) saját[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
1
2