38 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból végzett tevékenység, vagyis saját bevétel. A vállalkozás részére végzett takarítási szolgáltatás vállalkozási tevékenységnek minősül. Az alapító okiratot módosítani szükséges, és abban meg kell határozni a vállalkozási tevékenység maximális mértékét. Az alapító okiratba fel kell venni az új TEÁOR-számot. A törzskönyvi kivonatot a Magyar Államkincstár módosítja, és adja át a tevékenységikör-adatokat az adóhatóságnak. Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni a beszámolóban. Ha vállalkozási tevékenységet akar végezni az intézmény, akkor a vállalkozási tevékenység miatt módosítani kell az SzMSz-t, a számviteli politikát és a számlarendet is, és önköltségszámítási szabályzatot kell alkotni. Az alapfeladat és a vállalkozási tevékenység bevételeit és ráfordításait el kell különíteni a könyvekben, az alapfeladat és a vállalkozás maradványát külön kell megállapítani. Az Áhsz. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható. Az Áhsz. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni. De a társasági adónak nem alanya a költségvetési intézmény. A költségvetési[…]

Részlet a válaszából: […] szerződést milyen minőségében kötötte, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként, illetve, hogy pontosan mi a szerződés tartama, haszonbérleti vagy faértékesítési szerződést kötöttek-e.Ha a tulajdonrésszel rendelkező magánszemély haszonbérleti szerződést kötött az önkormányzattal, és annak időtartama meghaladja az öt évet, akkor a bevétel adómentes [Szja-tv. 1 számú melléklet 9.8.1. pontja]. Az adómentesség attól függetlenül megilleti a tulajdonost, hogy a jövedelmet egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként szerzi meg. Ilyen esetben levonás nem terheli az önkormányzatot.Ha a kivágott fa értékesítéséből származó bevételből részesül a magánszemély, akkor a kivágott fa, illetve a lábon álló fa eladásából származó bevétel tekinthető őstermelői tevékenység ellenértékének. Az Szja-tv. 6. számú mellékletének II. fejezet C) rész 1. pontja kimondja, hogy az erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből származó bevétel, ideértve a lábon álló fa eladásából származó bevételt is, őstermelői tevékenység bevételének minősül.Az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az Art.-ben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő[…]

Részlet a válaszából: […] csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és a) a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy b) a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét. A kötelezettségvállaló így akkor vonható felelősségre, ha pénzügyi ellenjegyzés nélkül, vagy az ellenjegyző írásbeli tiltakozása ellenére, fedezet nélkül vállalt kötelezettséget. Második kérdésükre, miszerint az intézményvezető megkárosította-e az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel, az a válasz adható, hogy megkárosítás akkor történt, ha a végkielégítés fizetése a fentiek megsértésével történt, vagy munkajogilag nem volt alapja. A közös megegyezés a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja, lényege szerint a két fél egybehangzó akaratnyilatkozata arra nézve, hogy a közöttük fennálló jogviszonyt meg kívánják szüntetni. Sem az Mt., sem a Kjt. nem szabályozza részletekbe menően az erről szóló megállapodás tartalmát, de annak értelemszerűen tartalmaznia kell a megszűnés időpontját. Az Mt. szabályozása polgári jogi alapokon, a felek szabad megállapodásának elvén nyugszik, így emellett bármi – így pl. a munkavállalónak fizetendő juttatások – is a megállapodás részét képezhetik. Ennek jogalapját az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése képezi, mely kimondja: "a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet". Ez lényegében a munkaszerződéssel összefüggő valamennyi megállapodásra vonatkoztatható. Ha a munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény, akkor viszont a Kjt. szigorúbb szabályait kell alkalmazni. A Kjt. 2. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A Kjt. pedig nem tartalmaz az Mt. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalthoz hasonló általános felhatalmazást a közalkalmazott javára történő eltérésre. A Kjt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján az Mt. a Kjt. mögöttes joganyagát képezi, vagyis az Mt.-ből mindazok a rendelkezések alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyban is, amelyek alkalmazását maga a Kjt. kifejezetten nem zárja ki. Márpedig az Mt. 43. §-a (1) bekezdésének alkalmazását kizárja a Kjt. 24. §-ának (2) bekezdése – tehát a Kjt. szabályai alapvetően kötelezőek, csak ott lehet tőlük megállapodással a közalkalmazott javára eltérni, ahol ezt maga a Kjt. kifejezetten lehetővé teszi. A Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében[…]

Részlet a válaszából: […] foglalt, az Ákr. hatályára és a hatóság fogalmára vonatkozó rendelkezések alapján minden olyan szervet, szervezetet vagy személyt, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közigazgatási, illetve önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel, vagy jogszabály közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki;– másrészt pedig jogszabály felhatalmazása alapján a közigazgatási és önkormányzati hatósági hatáskörön kívüli, illetve az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági hatáskörön kívüli más hatósági hatáskört gyakorló szerveket, személyeket és szervezeteket.Ahhoz, hogy egy adott szervezet az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában hatóságnak minősüljön, önmagában nem elegendő az, hogy a vonatkozó ágazati jogszabályok alapján bizonyos tevékenységek az adott szervezet (például közüzemi szolgáltató) engedélyéhez vagy az adott szervezetnél tett bejelentéshez kötöttek, hanem az adott szervezet hatóságként történő minősítésének az az elsődleges kritériuma, hogy az adott szervezet a kérdéses tevékenység engedélyezése és bejelentése tekintetében jogszabály által biztosított hatósági hatáskörben legyen jogosult, illetve kötelezett eljárni.3. Az építési-szerelési fordított adózás további finomításaként pontosításra kerül az ingatlanra vonatkozó tevékenységek köre, így a létrehozatalon, bővítésen, átalakításon túl bontással történő megszüntetés vagy rendeltetésének megváltoztatása tartozik e körbe. Az egyéb megváltoztatás fogalom kikerül a felsorolásból, lényegében ezalatt eddig is a rendeltetésmódosítási, illetve bontási tevékenység volt értendő. A másik módosítás, ami az egyes alvállalkozókra terjeszti ki a nyilatkozattételi kötelezettséget, arra vezethető vissza, hogy a 2023-tól hatályos változás értelmében előfordulhat olyan eset, hogy az alvállalkozó van azon információ birtokában, hogy az építési munkálatok valamely része hatóságibejelentés- vagy engedélyköteles.A módosítások után tehát az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybe vevője felé.Az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttnek tekinthető akkor, ha a tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére", vagy a fenti tevékenységgel érintett ingatlan valamely szerves részére, alkotórészére, vagy az azzal kapcsolatos valamely munkálatra, részmunkálatra olyan építési vagy egyéb tartalmú hatósági engedély vagy bejelentés vonatkozik, amelyet a hatályos ágazati jogszabályok alapján a kérdéses tevékenység elvégzését, illetve megkezdését megelőzően kell kiadni, illetve megtenni.Például engedélyhez kötött egy adott ingatlan létrehozatala akkor is, ha az ingatlan létrehozatalához az ingatlan egészére vonatkozó építési engedély – mint építési tartalmú engedély vagy településképi engedély, mint nem építési tartalmú engedély – szükséges, valamint akkor is, ha az ingatlan létrehozatala során elvégzendő munkálatok közül kizárólag az ingatlan alkotórészét képező, például tűzvédelmi rendszer kiépítésére irányuló munkálatokhoz szükséges engedély. Nem állapítható meg a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötöttség abban az esetben, ha az adott engedély bejelentés kiadására, illetve megtételére a vonatkozó ágazati szabályozás alapján utólagosan, az adott tevékenység, munka befejezését követően kerül sor (például használatbavételi engedély); vagy kiadása, megtétele az adott tevékenység, munkavégzés megkezdését követően felmerülő, jóhiszemű eljárás mellett előre nem látható körülmények miatt válik szükségessé (például földmunka végzése során előkerülő bomba vagy régészeti lelet); illetve az adott ingatlan létrehozatalához, bővítéséhez, átalakításához kapcsolódik, ugyanakkor nem az ingatlanra vagy nem az ingatlan szerves részeire, alkotórészeire, illetve nem ez utóbbi szerves részeket, alkotórészeket érintő munkák elvégzésére irányul, hanem egyéb tevékenységekre vagy más körülményekre, feltételekre vonatkozik (például az építési-bontási hulladék keletkezésére és tárolására vonatkozó engedélyek és bejelentések, munkavédelemre és munkakörülményekre vonatkozó engedélyek és bejelentések, szakképesítést előíró engedélyek).A fővállalkozóktól kiinduló alvállalkozói láncolatokban megvalósuló ügyletek esetében a hatósági engedélyhez és bejelentéshez való kötöttséget a módosítások fényében a következők szerint kell megállapítani. Ha a hatósági engedély, bejelentés az ingatlan létrehozatalaként, bővítéseként, átalakításaként azonosítható tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére" vonatkozik, akkor a fővállalkozónak a munkája és valamennyi alvállalkozónak a munkája egyaránt részét képezi az engedéllyel, bejelentéssel érintett tevékenységnek, ezért a fővállalkozó által a megrendelő részére teljesített ügylet a "fordított adózás" alá tartozik, valamint a fővállalkozótól kiinduló valamennyi alvállalkozói láncolatban a fővállalkozóval szerződő alvállalkozók által a fővállalkozó részére teljesített ügyletek, valamint az egyes alvállalkozók által a láncolatokban őket megelőző alvállalkozók részére[…]

Részlet a válaszából: […] a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.A 6097. számú válasz szerint "a változatlan formában való továbbértékesítés abban az esetben minősülhet közvetített szolgáltatásnak, ha a ténylegesen mért mennyiség alapján számlázzák tovább". A válasz megfelel az Szt. és az Áhsz. előírásainak.Az Áfa-tv. nem ad definíciót a közvetített szolgáltatás fogalmára. Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. Az áfamértéket nem befolyásolja az, ha nem az eredeti szolgáltató által közölt mértékegységgel vagy árral történik a továbbszámlázás.A jelenlegi kérdés szerint az átalányban meghatározott rezsiköltség ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódik. Ilyen esetben a bérbeadás a fő szolgáltatás, és annak adómértékével kell a rezsit számlázni akkor is, ha mért fogyasztással, és akkor is, ha átalányban határozzák meg a költséget.Az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó rezsiköltségek az Áfa-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] bérbevevői oldalról az ügyvezető, aki ugyanaz a személy. Amennyiben a vonatkozó önkormányzati rendeletek figyelembevételével állapítják meg a bérleti díjat, és nem merül fel jogtalan előnyszerzés, önmagában a szerződés aláírását nem korlátozza jogszabály.Figyelembe kell azonban venni az Ávr. 57. §-ának (2) bekezdését, ami szerint a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.Az Ávr. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására[…]

Részlet a válaszából: […] forgalomarányos kiadások magáncélú hányadát, – a magáncélú használat miatti számlaérték a magáncélú hívások miatt számlázott forgalomarányos tételek és nem forgalomarányos kiadások magáncélú használattal arányos részének együttes összege. A tételes kigyűjtés az Art. bizonylatkezelésre, nyilvántartás-vezetésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével történhet, vagyis oly módon, hogy az adó alapjának megállapítására, ellenőrzésére az alkalmas legyen. A hívások tételes elkülönítésének választása esetén, azok azonosításához alkalmas lehet bármely olyan módszer, amely a kifizető terhére számlázott díjjal egybevetve ellenőrzés esetén csak akkor kérdőjelezhető meg, ha az adóhatóság bizonyítja a módszer alkalmatlanságát vagy tartalmának valótlanságát. Célszerű lehet például hívásnapló vezetésének előírása, amelyben a használók feltüntetik az üzleti, hivatali célból hívott számot és a beszélgetést. Más módszer is elfogadható lehet, például az üzleti és magánbeszélgetések eltérő kódolásán alapuló módszer, amelynek alapján szétválaszthatóak a kétféle használat díjrészei. Ennél és a hívásnapló esetében is a részletes számla egybevetése alapján megállapítható az egyes magánszemélyek hívása. Ezzel a módszerrel igazolható akár az is, hogy egyáltalán nem történt magánbeszélgetés. Az érintett magánszemélyek közlése a hívás céljára vonatkozóan, illetve választása a kódok közül olyan nyilatkozatnak minősül, amelyet ellenkező bizonyítás hiányában el kell fogadni. Bármely esetben fontos azonban az adatvédelmi szabályok betartása, ami azt jelenti, hogy a hívott számok közül a telefon üzemeltetőjének részletes adatkérése és ellenőrzése csak az üzleti hívásokra irányulhat. Vagyis a magánbeszélgetések költségét maradékelven – a hívott fél és a hívási cél megjelölése nélkül – jogszerű a számlából megállapítani. 2. A tételes elkülönítés helyett választható lehetőség, hogy a számlaértékből 20 százalék számít a magáncélú használat értékének. 3. Az 1. pont szerint kimutatott magánhasználatot megfizettetik a munkavállalókkal. Ebben az esetben számlát kell kiállítani, ugyanakkor személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a megtérítés részleges, a kifizetőt csak a meg nem térített rész után terhelik a közterhek. A kérdéses esetben feltételezhető, hogy a flottán belüli hívások hivatali célúak, ugyanakkor erre vonatkozóan is fennáll az Szja-tv. vélelmezett 20%-os magánhasználata, kivéve, ha hitelt érdemlően bizonyítják az 1. pont szerint, hogy a magánhasználat nem lehetséges. Az 500 forinton[…]

Részlet a válaszából: […] illesse meg, és – a feladat a megbízott, vállalkozó saját anyagainak, illetve eszközeinek felhasználásával teljesíthető, és – a feladat teljesítésének helye nem szükséges, hogy a közigazgatási szerv székhelyén, telephelyén legyen, azt a megbízott, illetve a vállalkozó maga választhatja meg, illetve az a feladat ellátásához igazítható. A "rendezvények lebonyolítása" sokrétű tevékenységet magában foglaló gyűjtőfogalom. Idetartozhat pl. az az eset, ha a gazdasági osztály ügyintézői a rendezvény pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat végzik, vagy az önkormányzat biztonsági szolgálatát ellátó köztisztviselők biztosítják a rendezvény helyszínét – ez esetben munkaköri feladataikhoz hasonló munkát végeznek, amely adott esetben tiltott ügyviteli feladatnak tekinthető. Ha a rendezvényen egy titkársági ügyintéző verset szaval, az nyilván olyan feladat, amely esetében nem merül fel semmiféle kapcsolat az önkormányzat saját feladatkörével, illetve a munkaköri feladatokkal. A másik figyelembe veendő szempont, hogy a rendezvénylebonyolítás tekintetében a Kttv. a megbízottak nagy fokú önállóságát követeli meg a munkavégzés során, tehát a polgármester, a jegyző, a szervezeti egységek vezetői nem adhatnak részletekbe menő utasítást a feladatot ellátóknak. A törvény lényegében azt követeli meg, hogy a rendezvényt lebonyolító kollégák úgy járjanak el, mintha egy önálló rendezvényszervező cég munkatársai lennének. Ha a szervezést lényegében maga az önkormányzat végzi, és a köztiszviselők a vezetők részletes utasításai alapján az egyes részletfeladatokat úgy látják el, mintha az kvázi a munkaköri feladataik közé tartozna, az nem felel meg a Kttv. 8. §-ának (3) bekezdésében előírt szempontoknak. Ha a rendezvényhez felhasználják az önkormányzat eszközeit (pl. rendezvénysátrát), az szintén a Kttv. által előírtakba ütközik. Az nem tiltott, hogy a rendezvény lebonyolítása azon a településen történjék, amely az önkormányzat[…]

Részlet a válaszából: […] pontja szerint az előbbiekkel megegyező összegben pénzforgalom nélküli bevételt kell a költségvetési számvitelben a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kimutatni, és ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a követelés nyilvántartásba vételét a 3653. Más által beszedett bevételek elszámolása könyvviteli számlával szemben.A jogelődnél könyvelendő tételeket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XV. Fejezet A megszűnés címrendi módosítások könyvviteli feladati A) A megszűnő költségvetési szervnél cím 3. és 4. pontja tartalmazza.A korrigált záró pénzkészlet összegével megegyezően pénzforgalom nélküli támogatás elszámolása a költségvetési számvitel szerint:Végleges kötelezettségvállaláskéntT 0022 – K 055062 118 176TeljesítéskéntT 055063 – K 003 118 176A pénzügyi számvitelbenKötelezettségkéntT 8435 – K 4215 118 176TeljesítéskéntT 4215 – K 3673 118 176A jogutódnál nyilvántartásba kell venni a 3673. számla egyenlegét, és el kell számolni a korrigált záró pénzkészletre a teljesítést pénzforgalom nélkül a 38/2013. NGM rendelet XV. Fejezet A megszűnés címrendi módosítások könyvviteli feladatai B) Beolvadás, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén a jogutód, illetve az Áht. 11. §-ának (5) bekezdése szerinti szervnél cím szerint:17. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel[…]

Részlet a válaszából: […] így nem képez áfaalapot sem. Az Európai Unió Bírósága által meghatározott négy feltétel: 1. A kedvezményezett vállalkozást szerződésben vagy jogszabályban kell feljogosítani a szolgáltatás végzésére. 2. A kompenzáció alapját képező paramétereket előre, objektív és átlátható módon rögzíteni kell. 3. A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült szükséges költségeket, figyelembe véve a bevételeket és az észszerű nyereséget. 4. Ha a kiválasztás nem közbeszerzés alapján történik, akkor egy átlagos, jól vezetett és a szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál felmerülhető költségek alapján kell a kompenzáció mértékét meghatározni. A fenti feltételeknek megfelelő kompenzáció áfamentes, ezért a kompenzált tevékenységből nem származik áfás bevétele a közfeladatot ellátó zrt.-nek, tehát ezen tevékenység előzetesen felszámított áfája nem vonható le. Nagyon fontos, hogy a közfeladat-ellátási szerződésben meg kell határozni pontosan az ellátandó közfeladatokat és a kompenzáció mértékét és számítási módját. A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett, kompenzált tevékenységet és a számlás tevékenységet élesen el kell különíteni szerződés szerint is és a könyvekben is. A közfeladat-ellátási szerződésen kívül végzett tevékenységekről külön szerződést kell kötni, és azt számlázni kell a zrt.-nek áfásan. A számlák kiegyenlítése nem kompenzáció, hanem szolgáltatásvásárlás az önkormányzat részéről. Az ilyen tevékenység vállalkozási bevétele a zrt.-nek, és mivel áfafelszámítással jár, az ehhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető. Amennyiben ugyanazokat a tevékenységeket, pl. parkfenntartás, útkarbantás egyaránt végzi áfaalapot nem képező támogatás ellenében és számlás áfás szolgáltatás ellenében is a zrt., akkor a beszerzéseket terhelő áfát el kell különíteni. Az előzetesen felszámított áfa az Áfa-tv. 120. §-a alapján olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Főszabály szerint a beszerzéseket tételesen el kell különíteni levonhatóra és nem levonhatóra. Amennyiben a tételes elkülönítés nem oldható meg, mert a beszerzések egyaránt szolgálják a bevételes (számlás) és a nem bevételes (kompenzált) tevékenységet, akkor az Áfa-tv. 123. §-a szerint az előzetesen felszámított áfát meg kell osztani. A megosztást elsősorban valamilyen, az adott tevékenységre[…]