Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból végzett tevékenység, vagyis saját bevétel. A vállalkozás részére végzett takarítási szolgáltatás vállalkozási tevékenységnek minősül. Az alapító okiratot módosítani szükséges, és abban meg kell határozni a vállalkozási tevékenység maximális mértékét. Az alapító okiratba fel kell venni az új TEÁOR-számot. A törzskönyvi kivonatot a Magyar Államkincstár módosítja, és adja át a tevékenységikör-adatokat az adóhatóságnak. Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni a beszámolóban. Ha vállalkozási tevékenységet akar végezni az intézmény, akkor a vállalkozási tevékenység miatt módosítani kell az SzMSz-t, a számviteli politikát és a számlarendet is, és önköltségszámítási szabályzatot kell alkotni. Az alapfeladat és a vállalkozási tevékenység bevételeit és ráfordításait el kell különíteni a könyvekben, az alapfeladat és a vállalkozás maradványát külön kell megállapítani. Az Áhsz. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható. Az Áhsz. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni. De a társasági adónak nem alanya a költségvetési intézmény. A költségvetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és a) a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy b) a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét. A kötelezettségvállaló így akkor vonható felelősségre, ha pénzügyi ellenjegyzés nélkül, vagy az ellenjegyző írásbeli tiltakozása ellenére, fedezet nélkül vállalt kötelezettséget. Második kérdésükre, miszerint az intézményvezető megkárosította-e az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel, az a válasz adható, hogy megkárosítás akkor történt, ha a végkielégítés fizetése a fentiek megsértésével történt, vagy munkajogilag nem volt alapja. A közös megegyezés a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja, lényege szerint a két fél egybehangzó akaratnyilatkozata arra nézve, hogy a közöttük fennálló jogviszonyt meg kívánják szüntetni. Sem az Mt., sem a Kjt. nem szabályozza részletekbe menően az erről szóló megállapodás tartalmát, de annak értelemszerűen tartalmaznia kell a megszűnés időpontját. Az Mt. szabályozása polgári jogi alapokon, a felek szabad megállapodásának elvén nyugszik, így emellett bármi – így pl. a munkavállalónak fizetendő juttatások – is a megállapodás részét képezhetik. Ennek jogalapját az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése képezi, mely kimondja: "a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet". Ez lényegében a munkaszerződéssel összefüggő valamennyi megállapodásra vonatkoztatható. Ha a munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény, akkor viszont a Kjt. szigorúbb szabályait kell alkalmazni. A Kjt. 2. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A Kjt. pedig nem tartalmaz az Mt. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalthoz hasonló általános felhatalmazást a közalkalmazott javára történő eltérésre. A Kjt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján az Mt. a Kjt. mögöttes joganyagát képezi, vagyis az Mt.-ből mindazok a rendelkezések alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyban is, amelyek alkalmazását maga a Kjt. kifejezetten nem zárja ki. Márpedig az Mt. 43. §-a (1) bekezdésének alkalmazását kizárja a Kjt. 24. §-ának (2) bekezdése – tehát a Kjt. szabályai alapvetően kötelezőek, csak ott lehet tőlük megállapodással a közalkalmazott javára eltérni, ahol ezt maga a Kjt. kifejezetten lehetővé teszi. A Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Telefonszolgáltatás magáncélú használata

Kérdés:

Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Részlet a válaszából: […] forgalomarányos kiadások magáncélú hányadát, – a magáncélú használat miatti számlaérték a magáncélú hívások miatt számlázott forgalomarányos tételek és nem forgalomarányos kiadások magáncélú használattal arányos részének együttes összege. A tételes kigyűjtés az Art. bizonylatkezelésre, nyilvántartás-vezetésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével történhet, vagyis oly módon, hogy az adó alapjának megállapítására, ellenőrzésére az alkalmas legyen. A hívások tételes elkülönítésének választása esetén, azok azonosításához alkalmas lehet bármely olyan módszer, amely a kifizető terhére számlázott díjjal egybevetve ellenőrzés esetén csak akkor kérdőjelezhető meg, ha az adóhatóság bizonyítja a módszer alkalmatlanságát vagy tartalmának valótlanságát. Célszerű lehet például hívásnapló vezetésének előírása, amelyben a használók feltüntetik az üzleti, hivatali célból hívott számot és a beszélgetést. Más módszer is elfogadható lehet, például az üzleti és magánbeszélgetések eltérő kódolásán alapuló módszer, amelynek alapján szétválaszthatóak a kétféle használat díjrészei. Ennél és a hívásnapló esetében is a részletes számla egybevetése alapján megállapítható az egyes magánszemélyek hívása. Ezzel a módszerrel igazolható akár az is, hogy egyáltalán nem történt magánbeszélgetés. Az érintett magánszemélyek közlése a hívás céljára vonatkozóan, illetve választása a kódok közül olyan nyilatkozatnak minősül, amelyet ellenkező bizonyítás hiányában el kell fogadni. Bármely esetben fontos azonban az adatvédelmi szabályok betartása, ami azt jelenti, hogy a hívott számok közül a telefon üzemeltetőjének részletes adatkérése és ellenőrzése csak az üzleti hívásokra irányulhat. Vagyis a magánbeszélgetések költségét maradékelven – a hívott fél és a hívási cél megjelölése nélkül – jogszerű a számlából megállapítani. 2. A tételes elkülönítés helyett választható lehetőség, hogy a számlaértékből 20 százalék számít a magáncélú használat értékének. 3. Az 1. pont szerint kimutatott magánhasználatot megfizettetik a munkavállalókkal. Ebben az esetben számlát kell kiállítani, ugyanakkor személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a megtérítés részleges, a kifizetőt csak a meg nem térített rész után terhelik a közterhek. A kérdéses esetben feltételezhető, hogy a flottán belüli hívások hivatali célúak, ugyanakkor erre vonatkozóan is fennáll az Szja-tv. vélelmezett 20%-os magánhasználata, kivéve, ha hitelt érdemlően bizonyítják az 1. pont szerint, hogy a magánhasználat nem lehetséges. Az 500 forinton[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
Részlet a válaszából: […] bérbevevői oldalról az ügyvezető, aki ugyanaz a személy. Amennyiben a vonatkozó önkormányzati rendeletek figyelembevételével állapítják meg a bérleti díjat, és nem merül fel jogtalan előnyszerzés, önmagában a szerződés aláírását nem korlátozza jogszabály.Figyelembe kell azonban venni az Ávr. 57. §-ának (2) bekezdését, ami szerint a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.Az Ávr. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkahelyi rendezvények lebonyolításával kapcsolatos feladatok

Kérdés:

Az önkormányzat pályázat keretében támogatást nyert rendezvények lebonyolítására, melyhez szükséges lenne a közös hivatal dolgozóinak feladatot vállalnia munkaidőn kívül is. Az önkormányzat megbízási szerződést ezen feladatok ellátására köthet-e az általa fenntartott közös hivatal köztisztviselőivel?

Részlet a válaszából: […] illesse meg, és – a feladat a megbízott, vállalkozó saját anyagainak, illetve eszközeinek felhasználásával teljesíthető, és – a feladat teljesítésének helye nem szükséges, hogy a közigazgatási szerv székhelyén, telephelyén legyen, azt a megbízott, illetve a vállalkozó maga választhatja meg, illetve az a feladat ellátásához igazítható. A "rendezvények lebonyolítása" sokrétű tevékenységet magában foglaló gyűjtőfogalom. Idetartozhat pl. az az eset, ha a gazdasági osztály ügyintézői a rendezvény pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat végzik, vagy az önkormányzat biztonsági szolgálatát ellátó köztisztviselők biztosítják a rendezvény helyszínét – ez esetben munkaköri feladataikhoz hasonló munkát végeznek, amely adott esetben tiltott ügyviteli feladatnak tekinthető. Ha a rendezvényen egy titkársági ügyintéző verset szaval, az nyilván olyan feladat, amely esetében nem merül fel semmiféle kapcsolat az önkormányzat saját feladatkörével, illetve a munkaköri feladatokkal. A másik figyelembe veendő szempont, hogy a rendezvénylebonyolítás tekintetében a Kttv. a megbízottak nagy fokú önállóságát követeli meg a munkavégzés során, tehát a polgármester, a jegyző, a szervezeti egységek vezetői nem adhatnak részletekbe menő utasítást a feladatot ellátóknak. A törvény lényegében azt követeli meg, hogy a rendezvényt lebonyolító kollégák úgy járjanak el, mintha egy önálló rendezvényszervező cég munkatársai lennének. Ha a szervezést lényegében maga az önkormányzat végzi, és a köztiszviselők a vezetők részletes utasításai alapján az egyes részletfeladatokat úgy látják el, mintha az kvázi a munkaköri feladataik közé tartozna, az nem felel meg a Kttv. 8. §-ának (3) bekezdésében előírt szempontoknak. Ha a rendezvényhez felhasználják az önkormányzat eszközeit (pl. rendezvénysátrát), az szintén a Kttv. által előírtakba ütközik. Az nem tiltott, hogy a rendezvény lebonyolítása azon a településen történjék, amely az önkormányzat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Gyermekétkeztetés számlázása

Kérdés: Gyermekétkezési számlákat kinek a nevére kell kiállítani? A szülőknek, mivel kiskorú, magáról nyilatkozni, adatot megadni nem tudó gyerekről van szó, továbbá az étkezést is a szülő rendeli neki, vagy a szolgáltatást igénybe vevő részére kell a számlát kiállítani, aki valójában a gyermek?
Részlet a válaszából: […] beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.A fogyasztó, a megrendelő és a fizető fél személye elválhat egymástól, mint a kérdéses esetben is. A megrendelő a szülő, gondviselő, és ő a fizető is. Az igénybe vevő alatt a megrendelőt, vagyis a szülőt értjük, tehát az ő nevére kell a számlát kiállítani, azonban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:    

Védőnői feladatellátás rezsije

Kérdés: 2023. július 1-jétől a védőnői feladatellátás átkerült a vármegyei kórházhoz, mellyel kötött megállapodás szerint az önkormányzatnak kell az épület rezsiköltségét (áram, víz, gáz, takarítás stb.) biztosítani a védőnő számára. A kórház havi bruttó 30.000 forintot fizetett számla ellenében, üzemeltetési költség jogcímen a fent említett költségek fedezetére az önkormányzatnak. Milyen főkönyvi számra könyveljük ezt a tételt?
Részlet a válaszából: […] államháztartásban is alkalmazni kell.Az Szt. alapján közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés:

Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?

Részlet a válaszából: […] visszautazásra, hanem korlátlan számú, az ország területén bárhová szóló utazásra jogosít, így annak megtérítésére nem lehet a munkába járásra vonatkozó szabályokat alkalmazni. Ennek következtében a MÁV-Start-kártya juttatása nem tekinthető adómentes juttatásnak. Az Szja-tv. hatályos előírásai szerint a jogviszonyra tekintettel adott juttatásként, a munkabérrel azonos adó- és járuléklevonás terhe mellett fizethető ki a dolgozónak, továbbá a munkáltatót is terheli szociálishozzájárulásiadó-fizetés. A 2023. március 23-ig hatályos szabályozás alapján a munkáltató köteles megtéríteni a menetjegy vagy bérlet 86 százalékát, ha a munkavállaló belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en), menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. A kormányrendelet szerint munkába járás címén az a bérlet téríthető, amely a munkába járással kapcsolatban szükséges és alkalmas a munkába járáshoz. Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Pedagógusok új életpályája

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetmény-különbözetet részére is ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] végkielégítésre jogosult.Másfelől a Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése értelmében a (10) bekezdést - amely meghatározza, hogy a garantált illetmény és az ágazati szakmai pótlék 2023. július 1. és december 31. között mely összegnél nem lehet kevesebb - 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az erről szóló kinevezésiokmány-módosítást 2023. szeptember 15-ig kellett közölni, és az emelt illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.E szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy mivel a jogviszonyváltás el nem fogadásáról nyilatkozó érintett 2023. november 30-ig még jogviszonyban áll, de az illetményemelést már november 1-jétől alkalmazni kell, az őt is megilleti. A speciális, 1-3 havi végkielégítést [Púétv. 158. § (8) bekezdés] pedig szintén a 2023. november 1. napján érvényes - tehát megemelt - illetménye alapján kell számára megállapítani.A Púétv. 157. §-ának (12) bekezdése továbbá azt is rögzíti, hogy a (10) bekezdés szerint megemelt illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki [ugyanez vonatkozik - ha a jogosultság fennáll - a (15) bekezdés alapján az esélyteremtési illetményrészre is].Mivel a nyilatkozatot tévő személy és a munkáltató között december 10-én már nem áll fenn a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony), ez esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Kulturális intézményben foglalkoztatott jubileumi jutalma

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyok a 2020. évi XXXII. tv. erejénél fogva munkaviszonnyá alakultak át 2020-ban. Intézményünkre is kiterjedt ez a törvény, az átalakulások lezajlottak. Egyik munkatársunk a korábbi munkáltatójánál a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést elfogadta, majd később ezen munkaviszonyát megszüntette. Intézményünknél 2022 szeptemberétől van munkaviszonya. A Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult 2024-ben. Fenti törvény 3. §-nak (5) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évében a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Munkatársunk jogosult-e jubileumi jutalomra a jelenlegi munkaviszonyában, ha intézményünk is érintett volt az átalakulásban, de az ő közalkalmazotti jogviszonya nem az intézményünknél vált munkaviszonnyá?
Részlet a válaszából: […] 3. §-ának (5) bekezdése szó szerint úgy rendelkezik, hogy "a közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évében a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". A "közalkalmazotti jogviszony átalakulásával létrejött munkaviszony" fogalmának tehát a korábbi munkáltatóval 2020. november 1-jétől fennállt munkaviszony felel meg (ettől független az, hogy a jelenlegi munkáltatónál is történtek 2020-ban jogviszony-átalakulások, az akkor aktuálisan fennállt közalkalmazotti jogviszonyok tekintetében). A jelenlegi munkáltatóval 2022 szeptemberében létrejött munkaviszony már nem a közalkalmazotti jogviszony törvény erejénél fogva történő átalakulásával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4