Intézményi gyermekétkeztetés

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?
Részlet a válaszából: […] adómentes. Ha azonban pénzbeli juttatást ad az önkormányzat, anélkül, hogy az a szociális rendeletében benne lenne, arra nincs adómentességi jogcím, sem az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 1.3., sem a 8.1. pontjának nem felel meg, ezért egyéb jövedelemként adóköteles.3. Ha az intézmény kiszámlázza egyrészt az önkormányzatnak, másrészt a fizetős szülőknek az étkezési térítési díjat, vagyis ingyenes étkezője nem lesz, akkor a teljes élelmezési áfát levonhatja. Abban az esetben, ha ingyenes étkezők is vannak, akkor adagszámarányos megosztással tudja a beszerzések áfáját levonni, ahol a levonható áfa a fizetős (önkormányzat is) és az összes adagszám arányában állapítható meg.4. Az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult, mivel nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat. Az önkormányzat a kapott számlát az Áhsz. alapján köteles adóalapra és áfára bontva könyvelni, azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben.5. Igen, helyes, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción számolják el, de a K355 Egyéb dologi kiadások rovaton nem számolhatnak el vásárolt szolgáltatást. A K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton a pénzben nyújtott ellátásokat lehet elszámolni, a természetbeni szociális ellátások esetében a beszerzésekre a K3 Dologi kiadások megfelelő rovatai alkalmazandó, jelen esetben a vásárolt élelmezés K332 rovaton.6. Igen, helyes, hogy az intézménynél a bevételt a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és a B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon kell elszámolni.Az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és a 3. számú melléklete II. részének 3. pontja alapján az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR'15 56.10-ből) adómértéke az adó alapjának 5 százaléka.Az üzemi, munkahelyi és közétkeztetés statisztikai besorolása TESZOR'15 56.29.20, így nem tartozhat az 5 százalékos adómérték alá, az az általános 27 százalékos adókulccsal adózik. A közétkeztetés után nem kell turisztikai hozzájárulási adót fizetni, és közétkeztető intézményeknek nem kell online pénztárgépet tartani, mindez abból következik, hogy nem az 5%-kal adózó vendéglátási szolgáltatási körbe tartoznak.7. Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége lehet:"a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
Kapcsolódó címkék:      

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: Közös hivatalunk köztisztviselője 2024. 05. 13-án tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba szeretne vonulni. Vélhetőleg a szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Mi lesz a jogviszony megszűnésének a módja, felmentés vagy öregségi nyugdíjkorhatár betöltése? Illetve, hogy alakul a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a közszolgálati jogviszonyt fenntartja.A kérdés alapján a szóban forgó köztisztviselő 2024. május 13-án betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és a szolgálati ideje is meglesz a nyugdíjba vonuláshoz, továbbá maga is kívánja a közszolgálati jogviszonyának megszűnését, tehát nem fog kérelmet benyújtani a jogviszonya további fenntartása érdekében. (Természetesen a nyugdíjjogosultsági feltételeknek való megfelelését a munkáltató felé igazolnia kell.) Ha ez a helyzet, akkor a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján a közszolgálati jogviszonya külön munkáltatói intézkedés, felmentő jognyilatkozat nélkül meg fog szűnni (erről a munkáltató csak értesítést ad át, és emellett rendelkezik a munkakör-átadásról és elszámolásról, illetve az igazolások kiadásáról). A nyugdíjasnak minősülésre való hivatkozással történő felmentést akkor kellene alkalmazni, ha az érintett nem a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötött öregségi nyugdíjra, hanem a nők korhatárra tekintettel, 40 éves jogosító idővel igénybe vehető nyugdíjára szerezne[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Családi kedvezmény érvényesítése külföldön tanuló gyermek esetén

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottjának 3 gyermeke van. Az egyikük 2024 szeptemberétől külföldön, nappali tagozaton és első felsőfokú képzésen fog részt venni. 2024-ben fogja befejezni a hazai középfokú képzését. A családi kedvezmény érvényesítésénél az egyetemista gyermek figyelembe vehető-e mint eltartott?
Részlet a válaszából: […] eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, illetve az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. Jogosultsági hónap pedig az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll.A családi kedvezmény megállapítása során tehát mindenekelőtt meg kell különböztetni az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét. Eszerint az eltartottak száma lényegében megmutatja, hogy egy család "hány gyerekesnek" számít, közülük kedvezményezett eltartottnak pedig az az eltartott gyermek minősül, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, s így aki után a családi kedvezményt is érvényesíteni lehet. A rendszeres jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermek csupán eltartottként kerülhet számításba, amennyiben rá tekintettel a családi pótlékra nem jogosult, de a családi pótlék számításánál figyelembe veszik, ekkor rá tekintettel családi kedvezmény sem érvényesíthető. (Tehát egy eltartottnak minősülő egyetemista gyermek esetén a másik két – kedvezményezett eltartottnak minősülő – gyermekre tekintettel gyermekenként havi 220.000 forint adóalap-kedvezmény vehető figyelembe.)A fentiek alapján tehát, a külföldön nappali tagozatos nagykorú gyermek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] bekezdése értelmében "a pedagógus életpálya vonzerejét erősítő, az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrásokat az Nkt. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményekben a Púétv. 98. §-a szerinti havi illetményben részesülő foglalkoztatott után járó, a Kvtv. 2., 7. és 8. mellékletében rögzített átlagbéralapú támogatások összegeihez képest 2024. évben megemelt fajlagos összegű átlagbéralapú támogatás közötti különbözetet kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel".Továbbá a 661/2023. Korm. rendelet értelmében: "1. § (1) A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a települési önkormányzatok által fenntartott óvodákban foglalkoztatottakat megillető, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrész és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.(2) A támogatás felhasználásának határideje: 2024. december 31.2. § (1) A támogatás havi összege a települési önkormányzat és a települési önkormányzat társulása által fenntartott óvodákban foglalkoztatottak részére előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi esélyteremtési illetményrész szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra". Vagyis az Efo-tv., illetve a Közfogl-tv. keretei között alkalmi munkaviszony vagy közfoglalkoztatási jogviszony is létesíthető. Azonban ennek lehetősége korlátozott: az Efo-tv. 3. §-ának (4) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy "nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (...) a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására". Tehát alkalmi (egymás után legfeljebb 5, egy hónapon belül legfeljebb 15, egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig tartó) munkaviszony csak az alaptevékenység ellátását segítő funkcionális (gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő stb.) munkakörökbe tartozó feladatok elvégzésére jöhet létre. Így a vezető és a magasabb vezető megbízású közalkalmazottak egyértelműen ki vannak zárva ebből a lehetőségből, hiszen ők mindenképpen az alaptevékenység keretébe tartozó feladatokat végeznek, a beosztottak közül pedig az alaptevékenységet ellátók vonatkozásában ugyanez a helyzet. A munkaerőhiány valós problémája jogszerűen tehát nem oldható meg más típusú munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítésével, és így a heti teljes 40 órás munkaidő meghosszabbításával. Ez egyébként a személyzet túlterhelésére is vezető helytelen gyakorlat.A Közfogl-tv. 1. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely valamilyen, törvényben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Óvodapedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2023 augusztusában jogosulttá vált a 40 éves jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom összegének megállapításakor a szakmai ágazati pótlék összegét nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk el? Az azóta hatályba lépő ide vonatkozó rendelkezések szerint szükséges-e újraszámolni a megállapított jubileumi jutalom összegét?
Részlet a válaszából: […] illetmény fogalmának az Mt. szerinti alapbér fogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a munkaszerződésben (kinevezésben) időbérként (általában havibérként) megállapított, pótlékok nélküli munkabér. Így a jubileumi jutalom alapja is a pótlékok – ideértve a szakmai ágazati pótlékot is – nélküli illetmény volt.Ugyanakkor a Púétv. átmeneti szabályai új helyzetet teremtettek. A Púétv. 157. §-ának (10) bekezdése kimondta, hogy "az Nkt. 65. § (1) bekezdésében meghatározott garantált illetmény (pótlékok nélküli illetmény, munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati szakmai pótlék együttes összege nem lehet kevesebba) Gyakornok esetén 400.000 forintnál,b) Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,c) Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,d) Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,e) Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét". A 157. § (11) bekezdése továbbá kimondta, hogy "a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek".Tehát az ágazati szakmai pótlékot bele kellett számítani a július 1-jétől megemelt illetménybe. Ez alapján a 2023. július 1. után keletkezett jubileumi jutalomra való jogosultsághoz kapcsolódó összeg megállapításakor már az így megemelt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Bölcsődei dajka besorolása

Kérdés: Bölcsődei dajka munkakörben dolgozók besorolásához mely korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani?
Részlet a válaszából: […] vagy képesítéssel már rendelkezett,– az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartama,– a közigazgatási szervnél a következő törvények hatálya alatt eltöltött időt: Ktv., Ktjv., Áttv., Kttv., Kit.;– az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idő,– az a legfeljebb 30 napos két jogviszony között töltött idő, amely a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követően első jogviszonyként létesített közalkalmazotti jogviszony kezdetének időpontjáig telt el [Kjt. 25/D. §],– bármely munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő,– a szolgálati jogviszony időtartama a Hszt. szerint,– a Haj.tv. szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő,– a Hszt. szerinti rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyában töltött idő,– a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban töltött idő,– a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
Kapcsolódó címkék:    

Kifizetés adószámos magánszemély részére

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?
Részlet a válaszából: […] vállalkozás keretében végezhető tevékenységekre, és bevételi értékhatár alapján sem határozható meg, hogy mely esetekben kötelező az egyéni vállalkozás. Ezt támasztja alá a 36/2011. KIM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában található rendelkezés is, melynek értelmében: "... önálló vállalkozónak kell tekinteni többek között az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt." Az előzőek alapján az állami adóhatóság nem minősíti át az adószámos magánszemélyként bejelentkezett magánszemélyeket egyéni vállalkozónak, vagy fordítva. A kifizető sem lehet jogosult meghatározni, hogy a vállalkozó milyen formában működjön. Feltételezzük, hogy a könyv szerzője, aki a saját könyveit értékesíti, nem úgy működik, mint egy könyvkereskedés, nem üzletszerűen és rendszeresen értékesíti a könyveit, ezért nem kizárt, hogy a tevékenységét adószámos magánszemélyként végezze. Az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemély adó- és járulékkötelezettsége között lényeges különbségek vannak. Az Szja-tv. az önálló tevékenységek között sorolja fel az adószámos magánszemélyt és az egyéni vállalkozót is. Az egyéni vállalkozótól a kifizető nem vonhat el adót, adóelőleget [Szja-tv. 46. § (4) bekezdés b) pont], tb-járulékot, és nem fizet utána szociális hozzájárulási adót. Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége az adóelőleg mellett, a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési (szochofizetési) kö-telezettség megállapítása is, a járulékok levonása, megfizetése, illetve a szochofizetési kötelezettség teljesítése. A díjazás ellenében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Állatkerti belépő elszámolása

Kérdés: Elszámolható-e az állatkerti belépő adómentes juttatásként, cafeteria kulturális részeként? (Nem SZÉP-kártya esetén.)
Részlet a válaszából: […] előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj a minimálbért meg nem haladó értékben. Az adómentesség az úgynevezett élő szereplős előadásokra vonatkozik, az állatkerti belépőjegy nem tartozik ebbe a körbe.Adómentesség hiányában a magánszemélynek juttatott állatkerti belépő csekély értékű ajándéknak minősülhet. 2024. évtől csekély értékű ajándékot személyenként évi három alkalommal lehet juttatni, alkalmanként a minimálbér 10 százalékáig. Csekély értékű ajándék adható a munkavállalónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Költségvetési intézmény feladatainak átcsoportosítása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat az Áht. 11/A. §-a alapján 2024. január 1-jétől a városüzemeltetési kft. feladatait 15 fő alkalmazottal együtt az intézményhez csoportosította át. A 11/B. § (1) bekezdése szerint "A társaság legkésőbb a fel-adat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére". Hogyan könyveljük ezeket a gazdasági eseményeket, illetve a megszűnt kft. 2023. 12. 31-én fennálló követeléseit és kötelezettségeit hogyan, illetve milyen könyvelési tételekkel vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] és a 8435. Más különféle egyéb ráfordítások főkönyvi számlán kell elszámolni. Az Áhsz. 13. §-ának (10) bekezdése alapján az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során – a tartozásátvállalás beszámolási időszakában – a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.A térítés nélkül kapott követeléseket a B411. Egyéb bevételek rovaton és a 9242. Térítés nélkül átvett részesedésnek vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
9