22. Költségvetési Levelek / 2004. január 13.
TARTALOM

A projekt költségvetése a szerződés szerint 10 százalék saját erő, 67,5 százalék (a támogatás 75 százaléka) PHARE-finanszírozás, 22,5 százalék (a támogatás egynegyede) hazai (magyar kormány) társfinanszírozás. A támogatást nem közvetlenül a támogató féltől, hanem a magyar kormány társfinanszírozását is tartalmazva az Oktatási Minisztériumtól forintban kaptuk (jelen esetben előleget, majd a megvalósítást és elszámolást követi a végső kifizetés). A támogatás felhasználásának költségvetése alapvetően működési kiadásokat tartalmaz (személyi juttatás és járulékai, továbbképzés, táborozás), azonban felhalmozási (eszközbeszerzési) elemei is vannak.Hogyan kell eljárni az áfára vonatkozóan eszközbeszerzés esetében, amennyiben azt átutalással teljesítjük? A beszállítónak a PHARE arányának megfelelő adóalap erejéig 0 százalékos adómértéket kell feltüntetnie?

Önkormányzati feladat (pl. parkok karbantartása, helyi televízió működtetése, helyi lapok kiadása) ellátására létrehozott gazdasági társaságnak (kht.-nak), illetve nonprofit szervezetnek elenyésző reklámbevétele van, működése nagyrészt önkormányzati forrásból finanszírozott. Ingyenesen sugározza a műsort, terjeszti az újságot. A támogatás alapja-e az áfának? Levonható-e a hozzá kapcsolódó beszerzési áfa?

Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?

Úgy tudom, hogy megváltozott a köztisztviselők ruházati költségtérítésére vonatkozó előírás. Igaz ez?

1993. 01. 01. előtt alapított intézményünk működését a fenntartó egy új beruházásból aktivált épületbe helyezte át. Az általuk használt ingatlan vagyont jegyzőkönyvileg visszaadták a fenntartónak, és azzal egyidejűleg a Ft-adatokat a könyvekből tőkeváltozásként (-) kivezették, ezzel egyidejűleg a tőlünk használatra kapottat a saját tőke növekedéseként (+) nyilvántartásba vették. A fenntartó részéről ugyanezeket ellenkező előjellel könyveltük. Az induló tőkét sem az intézmény, sem a fenntartó nem változtatta. Eljárásunk helyes volt-e? Ha nem, hogyan jártunk volna el szabályosan?

Egy önkormányzat családsegítő irodája pályázaton elnyert összegből csecsemők ellátásához szükséges eszközöket (babakocsi, babaágy stb.) szerzett be, melyeket rászoruló családok használatába ad jelképes összeg befizetése ellenében. Az ily módon ellenérték fejében használatba kapott tárgyakat meghatározott idő után az igénybevevők kötelesek visszaadni a családsegítő irodának. Tekinthető-e ez a tevékenység a Szolgáltatások Jegyzéke szerinti 85.32 besorolási szám alá tartozó "szociális ellátás elhelyezés nélkül" körébe tartozó szolgáltatásnak, mely az Áfa-tv. alapján tárgyi adómentes szolgáltatás?

A költségvetési törvény figyelembevételével a 2003-as évben taneszköz-előirányzatunk van. Ezt a taneszköz-normatívát fel lehet-e használni a már meglévő padok, székek felújítására?

Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?

GYES-ről visszatérő, 3 gyermekes pedagógus kolléganő 1995. évre teljes évi szabadságát megkapta. Gyermekei születésének időpontjai: 1995. október 19., 1998. szeptember 15. és 2001. október 18. Tervezett munkába állás ideje: 2004.Milyen törvény alapján számoljuk ki, hogy hány nap szabadság jár neki? Hány napot vegyünk figyelembe a számításnál (alap+pót)?

Jár-e jubileumi jutalom annak a dolgozónak, aki 1990. június 1-jétől dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban? Előző időszakát nem közalkalmazotti jogviszonyban töltötte. Az előző munkaviszonya 10 hét felmondási idővel megszűnt, ami 1990. július 15-én járt volna le, de június 1-jétől már nálunk állt alkalmazásban. Munkaviszonya munkajogilag tehát még nem szűnt meg.

Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódón több ízben kötünk más szervekkel megállapodást egy-egy szolgáltatás igénybevételére. Hogyan kell értelmezni a számvitelben a megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatást, ha azt számla alapján végzik? Átadott pénz vagy dologi kiadás?

Intézményünk a használt számítógépek egy részét a dolgozónak térítésmentesen juttatja, másik részét térítésmentesen használatba adja. Az Szja-tv. 1. mellékletének 7.11. pontja szerint a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése adómentes. Mi a fentebb vázolt térítésmentes átadás áfarendszerbeli megítélése?

A tankönyv-értékesítést olyan iskolai dolgozó végzi, akinek egyéni vállalkozói igazolványában szerepel ez a tevékenység. Az iskola által adott nyugta-, illetve számlatömbben végezheti-e az értékesítést? Ő az iskola részére a jutalékról számlát ad, amit a dologi kiadások között számolunk el.Az értékesítésből származó bevételek miatt több intézmény árbevétele meghaladja a 2 millió forintos alanyi adómentes értékhatárt, mivel a tankönyvek egy részének nem 0 az áfakulcsa. Van-e lehetőség ennek visszaigénylésére, vagy be kell fizetni a költségvetésbe (az arányosítás mértéke minimális lenne)?

Köteles-e az intézmény közlekedési költségtérítést fizetni (bérletköltség), ha a dolgozó év közben vidékre költözik, vagy másik városba (kb. 70-100 km). Ilyen esetben köteles vagyok-e a bérlet 80%-át kifizetni, vagy ha 16 utazásos jegyet vásárol, s számlával igazolja, ehhez is figyelembe vehető-e a 80%-a?

Körzeti oktatási intézmény alaptevékenységéhez tartozik egy 20 személyes, gázolajjal működő iskolabusz üzemeltetése, amin az iskola saját diákjait szállítja a mindenkori tanulóbérlet ára ellenében, melynek áfatartalma 12%. A tanulók szállításán kívül bérszállításra is sor kerül, melynek ellenértékéről számla készül. Vissza lehet-e igényelni a busz üzemeltetésére (üzemanyag, alkatrész, javítás stb.) fordított kiadásokat, ha az intézmény más tevékenységből kifolyólag adóalany?

Az intézményünkhöz tartozó gondnoki lakás közüzemi költségeit az intézmény fizeti, a nevére szóló számla alapján. Külön mérni csak a villamos energiát és a gázfogyasztást tudjuk, a távhőszolgáltatást és a víz-, csatornafogyasztást nem. A gondnok saját, főállású dolgozónk. Természetbeni juttatásnak számít-e a lakás rezsiköltségeinek kifizetése, és kell-e személyi jövedelemadót fizetni utána?

Cégünk 4 db repülőjegyet vásárolt kedvezményesen szakmai utazással kapcsolatban. A külföldi partner 1 héttel az utazás előtt lemondta a delegáció fogadását. A repülőjegyet visszavásárolni nem tudták, mert akciós jegy volt, az 50 százalékos visszatérítés sem megoldható. A cég felajánlhatja-e egy meghatározott összegen azon munkatársaknak megvásárlásra, akiknek a nevére szól? Ha igen, könyveléstechnikailag mi a gyakorlat erre?

A színházi kellékként beszerzett élelmiszerek esetében is érvényes-e az áfalevonási tilalom?