28. Költségvetési Levelek / 2004. május 18.
TARTALOM

A mérlegképes könyvelő OKJ 54343603, valamint a személyügyi gazdálkodó OKJ 54344201 képzések, amelyek emelt szintű képzésnek minősülnek, milyen besorolásra jogosítanak E vagy D szakképzési százalékkal kiegészítve? A továbbképzést szervező intézet tájékoztatása szerint az 54-es OKJ-szám alatt felsőfokú képesítés szerezhető, ugyanakkor a kiállított "bizonyítványon" ez a szó nem szerepel. További kérdés, hogy az OKJ mikortól változott a tekintetben, hogy az 54-es OKJ már nem minősül felsőfokú emelt szintű képesítésnek, és van-e visszaható hatálya az eddig megszerzett képesítés esetében?

Közalkalmazotti jogviszonyban, adminisztrátor-pénztárosi munkakörben (ügyviteli dolgozó) van-e, létezik-e még az ún. "mankópénz"? Ha igen, hogyan kell kérni azt a munkáltatótól, mert átlagosan havi 500 000 Ft mozog a pénztárban?

A Költségvetési Levelek 25. száma 653. kérdés megválaszolásánál ellentmondást érzek az Szja-tv. 7. § p) pontja és a válasz között. Az ellentmondást a következőkben látom: Szja-tv. 7. § p) szerint "... ide nem értve az iskolai rendszerű képzést". Az Önök válasza "akkor sem adóköteles, ha az érintett személy iskolarendszerű képzésben vesz részt". Nem értem, ellentmondást látok, kérem, jelezzék, hol értem félre!

1997-ben 1 évre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk egy amerikai állampolgárral angol nyelv tanítására. 1998. tavaszi szünetében váratlanul hazautazott, és nem jött vissza többé. Az utolsó havi munkabérét ezért nem vette fel. A nettó munkabérét azóta is nyilvántartjuk a 39221-es főkönyvi számlán. A munkavállalóval azóta sem tudtuk felvenni a kapcsolatot, otthoni bankszámláját nem ismerjük. Szeretnénk rendezni számvitelileg a nettó munkabért. Egyéb bevételként könyvelhetjük-e a fel nem vett munkabért, ha remény már nincs arra, hogy a munkavállalónak kifizessük?

Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?

Költségvetési intézmény, a közalkalmazott dolgozója számára intézményi gépjárművel történő szállítás (pl.: költöztetés) költségének elszámolásánál alkalmazhatja-e a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott alapnorma-átalányt?

Az intézeti alkalmazottak természetben biztosított adómentes étkezési támogatását a térítési díjból levonjuk. A támogatás áfát is tartalmaz. A támogatásban lévő áfát befizetendő áfaként figyelembe kell-e venni? Hogyan kell a könyvekben elszámolni?

A köztisztviselő 2004 májusában szeretné megigényelni a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, a munkaviszonya megtartása mellett. Nő, 57 éves lesz, és megvan a 38 év munkaviszonya is. Nem szűnik meg a jogviszonya, de szeretné, ha az 5 havi jubileumi jutalom a nyugdíjalapjába beszámítana. Mire számíthat, mert ha nyugdíjasként lesz neki kifizetve, nem biztos, hogy újraszámolják a nyugdíját?

Köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban van a GYED, illetve a GYES ideje alatt. Jár-e ruházati költségtérítés ez idő alatt a köztisztviselőnek?

Az intézmény saját dolgozójának lakást bérel az iskola. A számlát az iskola nevére állítja ki a kft. Ez havi 60 000 Ft, ami a rezsit is tartalmazza. A dolgozó az iskolának 10 000 Ft-ot fizet havonta a lakás használatáért. A dolgozónak ez természetbeni juttatásnak számít-e, adóalapját növeli-e? Ha nem, akkor az iskolának van-e fizetési kötelezettsége (szja, tb)?

Intézményünk vidékről saját gépkocsival munkába járó közalkalmazottai számára, bérletjegy leadása nélkül az autóbuszbérlet árának 80%-át téríti meg, melyről dolgozóink jövedelemigazolást kapnak. Szabályos-e a gyakorlatunk?

Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.

A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?

Az Szja-tv. 46. § (2) bek. b) pontja szerint nem kell az egyéni vállalkozónál adóelőleget vonni, ha számláján feltünteti a vállalkozói igazolvány számát. Ezen mit kell érteni? Milyen típusú vállalkozásra vonatkozik: pl. takarító vagy tűzoltókészüléket ellenőrző? A kifizető az adóelőleggel csökkentett összeget fizeti ki? Készpénzes vásárlás esetén hogyan történik a levonás? Mi a levonás mértéke? Hogyan kell nyilvántartani, lejelenteni, és hova kell utalni?

Jár-e rekreációs szabadság abban az esetben, ha az 57. évemet 2004-ben töltöm be, és nyugdíjba szeretnék vonulni 2004. december 31-én? 1981-től (23 éve) állok alkalmazásban az önkormányzatnál. 41 éves folyamatos munkaviszonnyal fogok rendelkezni.

Jelenleg 2 éves örökbe fogadott gyermekemmel vagyok fizetés nélküli szabadságon, és gyermekgondozási segélyt kapok. Két hét múlva megszületik második gyermekem. Igénybe veheti-e öregségi nyugdíjban részesülő édesanyám az első gyermekre a gyermekgondozási segélyt, amíg én a kicsivel terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülök?

Egyik dolgozónk kéri a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, mivel nyugdíjba kíván vonulni. Eddig megszerzett szolgálati ideje 38 év, melyből 22 év számít közalkalmazotti jogviszonynak. Intézményünknél 4 éve dolgozik. Milyen juttatások járnak neki a törvény szerint?

Az előrehozott öregségi nyugdíj esetében a felmentési időt hogyan lehet kivenni, egyáltalán köztisztviselőként jogosult leszek-e felmentési időre? 2004. július 24-én leszek jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjra, mikor kell munkaviszonyomat megszüntetni ahhoz, hogy kiadják részemre a felmentési időt?

Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?

Intézményünk kizárólag adóköteles tevékenységet végez. A működéshez államháztartási támogatást nem kapunk, a 2004. évi beruházáshoz viszont igen. Az általános szabályok szerint adózunk, hogyan alkalmazzuk az arányosítás szabályait?