Találati lista:
1 Ajándéknak minősülő tárgyjutalom utáni adókötelezettség
Kérdés:
Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?
2 Elévült adótartozások törlése
Kérdés: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?
3 Helyi adó fizetési módja
Kérdés: Településünkön év végével megszűnt az egyetlen bankfiók, ahol a lakosok egy része befizette a helyi adókat. Tiltja-e valamelyik jogszabály azt, hogy az egyes adófizetési kötelezettségüket a magánszemélyek a házipénztárba teljesítsék?
4 Adóelőleg mérséklése
Kérdés: Már csak néhány nap van a társaságiadó-előleg esedékességéig, ha be is nyújtjuk a kérelmet, nem fogja az adóhatóság az esedékességig elbírálni, és véglegessé biztosan nem válik a határozat, ezért a módosítás sem fog felkerülni az adószámlánkra, tehát meg kell fizetnünk a "jelenlegi" előleget, különben tartozásunk keletkezik, amely kizárja a kedvező elbírálást, és még késedelmi pótlékot is kell fizetnünk. Adjunk be egy fizetési halasztási kérelmet is, és akkor nem lesz pótlék? Lehet, hogy az adóhatóság az előlegmódosítást csak a határozat kiadása után esedékes határidők tekintetében engedélyezi?
5 Tartozásátvállalás
Kérdés: Egy általános forgalmi adó áthárításával járó ügylet kapcsán szeretnénk, hogy az adóhatóság a visszaigénylésre jogosultnak járó összeget ne utalja ki, hanem azt az adófizetésre kötelezett számlájára vezesse át. Van erre lehetőség? Milyen kérelmet kell az adóhatósághoz benyújtani?
6 Végrehajtáshoz való jog elévülése
Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
7 Fizetési kedvezmény veszélyhelyzetkor
Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?
8 Adóbírság kiszabása
Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
9 Brexittel kapcsolatos kérdések III.
Kérdés: A Brexitet követően a Közösség területén kívül letelepedett társaság külföldi ügyfelei adóügyeiben képviselőként eljárhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál?
10 Felszámolási eljárásból önkormányzati tulajdonba került eszköz
Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?
