1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Intézményünk gazdaságivezető-váltás előtt áll, és szeretnénk a törvény szerint eljárni. Intézményünk helyi önkormányzat által fenntartott önálló gazdasági jogkörű intézmény (oktatási, egészségügyi és szociális intézmények gazdálkodási feladatait végzi). A gazdasági vezető kinevezése kinek a jogosítványa, hogyan egyeztethetők össze a 2008. évi CV. törvény és más ágazati és államháztartási joszabályok előírásai?

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?

Kérdés: Önkormányzatunk ellenőrei saját gépkocsijuk igénybevételével látják el feladatukat. Eddig útnyilvántartás alapján fizettük ki (APEH fogyasztási norma, üzemanyagár, az Szja-tv. szerint adható "karbantartási költség") a költségtérítésüket. Az új cégautó-szabályozás ezt a gyakorlatot hogyan befolyásolja? Egyes vélemények szerint, ha a jövőben kiküldetési rendelvényt vezetnek útnyilvántartás helyett, és ez alapján kapják a költségtérítésüket, akkor mentesülnek a cégautóadó megfizetése alól. Lehet-e a belterületi műszaki ellenőrzést kiküldetésnek értelmezni?

Kérdés: 1951. október 28-án születtem, 1970-től dolgozom a Polgármesteri Hivatalnál – korábban községi tanács – köztisztviselőként, 1990-től pedig (5. ciklusban folyamatosan) polgármester vagyok. A 2010. évi önkormányzati választások idejére 40 éves közszolgálati jogviszonyom lesz 59 évesen. Milyen feltételekkel mehetek nyugdíjba? Indulnom kell-e a 2010-es választáson ahhoz, hogy a megfelelő juttatások megillessenek?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2009. február 1-jétől falugondnoki szolgálat működik. A falugondnoki autóbusz után terheli-e az önkormányzatot cégautóadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.

Kérdés: Megyei fenntartású szociális intézményben dolgozunk. 1. Fenntartónk a fenntartása alá tartozó szociális intézményeket közös irányítás alá kívánja vonni ez év július 1-jétől. A jelenlegi intézmények jogutódlással megszűnnek, helyettük új intézmény jön létre 2009. július 1-jétől. Közalkalmazottként dolgozunk, a garantált illetményen túl munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést is többen kapunk. A jogutódlással történő megszűnés esetén bérünk hogyan alakulhat, elvehetik-e a munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést? (Munkakör-változások feltehetőleg előfordulnak majd.) 2. További kérdésünk, hogy az összevonással kapcsolatosan a prémiumévekre jogosult munkatársaink részére ezt a lehetőséget fel lehet/kell-e ajánlani? Két kollégánk szívesen élne ezzel a lehetőséggel (egyéb feltételek fennállnak). Úgy tudjuk, hogy a fenntartó álláspontja szerint ez nem lehetséges a szakszervezetekkel (2008. dec. 18) történt megállapodás miatt: "...felhívják a fenntartókat és munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közalkalmazottak létszámát..." A prémiumévek programba történő bekapcsolás során tényleges létszámcsökkenés, elbocsátás nem merül fel, hiszen a dolgozók munkaviszonya továbbra is fennáll. A megállapodás ezt is tartalmazza: "Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a kormány nem lát lehetőséget..."

Kérdés: Települési önkormányzat közgyűlése határozattal elfogadta, hogy a GYED-en, GYES-en lévő szülők ún. "kedvezményes kisgyermekek bérletre" jogosultak a helyi tömegközlekedési eszközökön, ami azt jelenti, hogy a felnőttbérlet árának kb. feléért vásárolhatnak közlekedési bérletet. A közlekedési közszolgáltatók ebből származó bevételkiesését – elszámolás alapján – az önkormányzat megtéríti részükre. Kérdésem, hogy milyen szakfeladaton és kiadási főkönyvi számlán számolandó el a közszolgáltatónak fizetett összeg?

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.