1723 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?

Kérdés: Idén szeptemberben lesz 25 éve, hogy egy település polgármesteri hivatalában dolgozom köztisztviselőként folyamatosan, megszakítások nélkül. A Kttv.-ben leírtak alapján én úgy értelmezem, hogy csak akkor jár részemre a 25 éves jubileumi jutalom, ha erre a juttatásra vonatkozóan a képviselő-testület külön rendeletet alkotott. Csak a kormánytisztviselőknek jár ez a juttatás "automatikusan"? Jól értelmezem-e ezen jogszabályi előírást?

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, és adunk ruházati költségtérítést a dolgozóinknak. A szabályzatunkban előírtuk, hogy a ruhákról az intézmény nevére szóló számlát kell hozni. A ruházati költségtérítés összevonandó jövedelemként adózik. Van-e értelme előírni, hogy számlával számoljanak el a dolgozók, jelent-e adózásban különbséget, ha nem számoltatjuk el a dolgozókat a ruhapénzzel?

Kérdés: Köztisztviselő a nők 40 éves szolgálatiidő-kedvezménye igénybevételével menne nyugdíjba. A 2 hónap felmentési időt a munkában töltött utolsó naptól kell-e visszaszámolni, vagy előtte is kérheti annak kiadását úgy, hogy az időarányos szabadságát utána venné ki?

Kérdés: Alkalmazható-e a 24 havi munkaidőkeret közalkalmazottak esetében a járványhelyzetre tekintettel? Meddig teheti meg a munkáltató, hogy elrendeli ezt a munkaidőkeretet, és hogyan kell azt a közalkalmazottakkal közölni? Szükséges-e ehhez a közalkalmazott hozzájárulása, illetve mi a helyzet akkor, ha azt valaki mégsem akarja elfogadni?

Kérdés: Megállapítható-e a munkavállaló részére a veszélyhelyzettel összefüggésben csökkentett bér, csökkentett munkaidő, illetve fizetés nélküli szabadság?

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?