2488 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A 15/2019. PM rendeletből kikerült a 900070-es Fejezeti és általános tartalék kormányzati funkció. Mi a helyes eljárás, mely COFOG-on tartsa nyilván az önkormányzat az általános és céltartalékait?

Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?

Kérdés: Egy helyi önkormányzati költségvetési szerv alapfeladatként látja el Szoc-tv. 62-64. §-ai szerinti szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, valamint az idősek nappali ellátását. Az intézmény főzőkonyhája biztosítja továbbá az önkormányzat területén lévő nevelési-oktatási intézmények részére a gyermekétkeztetést, szün-idei étkezést, munkahelyi étkeztetést. A főzőkonyha dolgozóira alkalmazandó-e a 257/2000. Korm. rendelet? Ezen végrehajtási rendelet 15/A. §-ában meghatározott szociális ágazati összevont pótlék megilleti-e a főzőkonyha közalkalmazottait?

Kérdés: A kisadózó vállalkozás bevételének számít-e a helyi önkormányzatnak beszedett idegenforgalmi adó?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?

Kérdés: Független szakértővel átvilágíttattuk a cégünket. 3 évre visszamenőleg átvizsgálta az általános forgalmi adó bevallását, és több időszak tekintetében rossz gyakorlatot tárt fel. A megállapítások nagy részét elfogadjuk, összességében nem nagy összeget érint, de mivel több időszak bevallását kell helyretennünk, a korrekció jelentős kapacitást igényel. Ugyanakkor egy lehetséges adóhatósági ellenőrzés is itt lebeg a fejünk felett. Az Art. néhány éve tartalmazza az "Önellenőrzés bejelentése" intézményt. Jól gondoljuk, hogy a bejelentéssel az ellenőrzést is "ki tudjuk védeni"?

Kérdés: Önkormányzat és a saját alapítású nonprofit kft.-je közfeladat-ellátási szerződést kötött. A közfeladat-ellátásra az önkormányzat támogatást ad a kft.-nek havi finanszírozással, megjelölve, hogy az egyes feladatokra mennyi működési célú támogatást utal. A közfeladat-ellátási szerződés az egyes szolgáltatások árát tartalmazza azzal, hogy a díjak mértéke a kft. mindenkori ügyvezetőjének javaslata alapján a felek (az önkormányzat és a nonprofit kft.) közös megegyezésével módosítható. Ez árat befolyásoló támogatásnak minősül-e vagy nem? A szerződés alapján a kft. az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladatokat lát el. Az önkormányzat által a közfeladat-ellátásra adott támogatás ellenértéknek minősül-e vagy nem?

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?

Kérdés: A víziközművel kapcsolatos önkormányzati feladatokra bérleti szerződésünk van a regionális víziközmű-társasággal. Mi kiszámlázzuk a bérleti díjat, amire megfizetjük a fizetendő áfát a NAV felé, a társaság által felénk kiállított számlákra (amik az éves gördülő tervben szerepelnek) pedig visszaigényeljük az áfát. Ha kevesebb feladatról állít ki számlát, mint a bérleti díj, akkor év végén elszámolás keretében megfizeti a különbözetet. Más szennyvízzel kapcsolatos feladatra is (ami nem szerepel a gördülő tervben, tehát nem a bérleti díjjal szemben kerül elszámolásra) visszaigényelhetjük az áfát, vagy csak a bérleti díjjal szemben beállított feladatokra lehet?

Kérdés: A településünkre vidékről bejáró általános iskolások szállítására az önkormányzat szerződést kötött egy buszos szállítócéggel. A cég havonta számlázza a szállítási díjat az önkormányzatunk felé. A számlában a cég 27%-os áfát számol fel. A képviselő-testület döntése értelmében az idei tanévtől a buszos szállításért az önkormányzatunk költségtérítést kér a szülőktől a szállítási költségek ellentételezéseként. A szülők felé az önkormányzatnak milyen bizonylatot kell kiállítani a beszedett díjakról? A költségtérítés szolgáltatásnak minősül, ezért számlát kell esetleg kiállítani? Ez esetben a fizetendő áfa összegéből le lehet vonni a buszos cég által kiszámlázott fizetendő áfa összegét? Mivel a beszedett díjak biztosan nem fedezik a buszos cég felé fizetendő díjakat, mekkora összegben lehet levonni az áfát? Esetleg a teljes összeg vissza-igényelhető?