16. Költségvetési Levelek / 2003. augusztus 26.
TARTALOM

Fiatal munkatársam jelenleg magánnyugdíjpénztári tag. Azon gondolkodik, hogy élve a lehetőséggel visszalépne a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe. Nem kell-e visszafizetnie az adókedvezményét? Van-e különbség a nyugdíjjárulék és a nem megállapodás alapján fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye között?

Egyik dolgozónknak két kiskorú általános iskolás gyermeke van és egy harmadéves egyetemista fia. A családi pótlék megállapításakor a korábbi években nem vették figyelembe az egyetemista fiút, most már igen. Lehet-e visszamenőleg érvényesíteni az adókedvezményt, emelt összegben?

Hogyan történik az osztatlan közös tulajdon elszámolása?A Költségvetési Levelek 79. kérdésében szereplő önkormányzatok osztatlan közös tulajdonában lévő közmű számviteli analitikus és főkönyvi nyilvántartása hol történik? A gesztornál egy összegben, vagy meg kell osztani az önkormányzatok között? Ha meg kell osztani a nyilvántartásokban a tulajdont (jelenleg a gesztor tartja nyilván), az milyen gazdasági eseményt jelent?

A mérlegbeszámoló üres adatlapjait a számítógépről ki tudjuk nyomtatni. A K-11-es programmal dolgozunk, melynek más formátumú űrlapjai is kinyomtathatók. Ezen a K-11-es űrlapon az adatok ellenőrzöttek és hibátlanok. A mérlegbeszámoló űrlapjait számítógépen keresztül nem tudjuk kitölteni. Az űrlapok ceruzás kitöltése, valamint gépelése sok hibára ad lehetőséget. Kérjük szíves közbenjárásukat, hogy szinkronban legyenek a K-11-es és a mérlegbeszámoló űrlapjai. A kinyomtatott K-11-es űrlapokat nem fogadják el a mérlegbeszámoló űrlapjaiként. Országosan nagyon sok időt lehetne megtakarítani azzal, ha az egyszer kitöltött és hibamentes K-11 adatlap importálható lenne a mérlegbeszámoló adatlapjaira is.

Kell-e az önkormányzatnak rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, ha a foglalkoztatottak száma több mint 20 fő? Az alkalmazottakat intézményenként (óvoda, iskola, polgármesteri hivatal) külön-külön, vagy együttesen kell figyelembe venni?

Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?

A hivatal működési költségeinek csökkentése érdekében a vezetés úgy határozott, hogy a dolgozóknak meg kell téríteniük a magáncélú telefonbeszélgetéseik díját. Az ilyen hívások elkülönítéséhez a technikai feltételek adottak. Kérdésünk, hogy a telefon alapdíját rá kell-e terhelnünk arányosan a dolgozókra, vagy ettől eltekinthetünk?

Felsőoktatási intézményben (központi költségvetési szerv) a revízió kifogásolta az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltárhiánylistáját, amelyben csak darabszámban tüntettük fel a hiányt, tételesen értékben nem. Szeretnénk teljes körű magyarázatot kapni – törvényi hivatkozással – az 50 ezer forint egyedi beszerzésű eszközökre vonatkozóan:- az Szt. melyik paragrafusa vonatkozik erre a kérdésre,- milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben, értékben, mindkettőt?),- milyen időközönként kell leltározni,- a leltárhiányt hogyan kell elszámolni?

Egyetemünk jóléti és szociális alapja az idén is szeretné iskolakezdési támogatással a dolgozók tanévkezdésterheit enyhíteni. Igaz-e, hogy ebben az évben már mindkét szülő kaphat adómentesen 10-10 ezer forintot ezen a jogcímen? Az élettársnak adható-e támogatás a saját háztartásában nevelt, de nem vér szerinti gyermekére tekintettel? Van-e valamilyen jövedelmi korlát, vagy a támogatást bárki megkaphatja? Tavaly problémát okozott a számlák leadásának határideje. Van-e valamilyen változás ebben az évben? A kifizetett támogatásokról milyen adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóság felé?

Intézményünk egyik dolgozója üzemi baleset következtében elhunyt. Mivel a balesetet az egyik berendezés meghibásodása okozta, és a hibás működésre a dolgozó korábban felhívta a figyelmet, de a munkáltató elmulasztotta annak kijavíttatását, a balesetért a munkáltató felelős, felelősségét el is ismerte. Peren kívüli tárgyalások során a munkáltató megállapodott a hozzátartozókkal, hogy viseli a temetés összes költségét, egyösszegű fájdalomdíjat fizet, és a dolgozó gyermeke számára felsőfokú tanulmányai befejezéséig rendszeres havi juttatást biztosít. Milyen adóteher mellett kerülhet sor az említett összegek kifizetésére?

A Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontja alapján normatív kedvezményes étkeztetésben részesül az a gyermek, aki tartósan beteg vagy fogyatékos, és megilleti 2003. szeptembertől az ingyenes tankönyvtámogatás is. Kik tartoznak a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg kategóriához? Milyen bizottság(ok) igazolása (szakvéleménye) szükséges ahhoz, hogy a fenti kedvezményeket megkaphassák?

Amikor a művészek (író, költő, színész) egy bt. nevében adnak számlát, a személyi adataikat kötelesek-e megadni a szerződéskötéskor?

Intézményünk az OKJ-ben meghatározott szakképesítést adó képzést szervez. A teljes részvételi díjat előre be kell fizetni. A tanfolyamon részt vevők között azonban nem mindenki megy el vizsgázni. Adómentes-e azon személyek képzése, akik a záróvizsgát nem teszik le?

Önkormányzat által működtetett kollégiumban a fennmaradó kapacitás kihasználására vendégeket fogadnak. A szállásdíjat a megrendeléssel egy időben csekken kell befizetni. A szállás igénybevétele csak ezt követően történik. A befolyt összegről milyen bizonylatot kell kiállítani?

Köthető-e megbízási, illetve szolgáltatási szerződés a költségvetési szerv saját dolgozójával a munkaköri leírása szerint munkakörébe nem tartozó, alapfeladatként nem meghatározott feladat ellátására?

Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.

A közalkalmazotti kifizetéseknél mi tartozik a személyi alapbérbe? Mi a 13. havi bér és a jutalom alapja (garantált illetmény, hasznosítás százaléka, munkáltatói döntés)?

Okmányirodában a tevékenységi körhöz tartozó, illetékköteles hatósági eljárásokhoz az ügyfelek részére illetékbélyeget szeretnénk értékesíteni. Értékcikk-árusításhoz szükséges engedéllyel rendelkezünk. A postáról nem bizományosi szerződéssel, hanem továbbértékesítési céllal tudjuk a bélyeget megvásárolni. Az értékesítés után jutalékot számlázhatunk. Az okmányirodának éves elszámolási kötelezettséggel szeretnénk pénzt kiadni az illetékbélyeg forgalmazására. Hogyan kell könyvelni a műveleteket? Meg kell-e jelennie minden forgalomnak kiadásként és bevételként (a 7-es és a 9-es számlaosztályban), vagy elég a 39-esben az előleget adni és az év végén elszámolni?

A késedelmesen kiegyenlített követelések után megküldött késedelmi kamat előírását tartalmazó kiértesítéseket hogyan lehet a követelések között feltüntetni?

Intézményfenntartó társulások és közös fenntartású intézmények működési hozzájárulásaihoz számlát kell-e kiállítani, vagy megállapodás alapján utalják-e az önkormányzatok a hozzájárulás összegét?

Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?