20. Költségvetési Levelek / 2003. november 18.
TARTALOM

Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?

Központi költségvetési intézményként működő kutatási központ munkatársai EU-s támogatást nyertek. A támogatási összeg megérkezésekor keletkezik-e az intézménynek adófizetési kötelezettsége? Tekinthető-e a kapott támogatás olyan finanszírozásnak, amely nem minősül ellenértéknek, és nem képez adóalapot?

Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?

Az Szja-tv. 36/A § (1) bek. szerint az Fk-tv. alapján, a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj 30%-ával csökkenthető az összevont adóalap adója. Intézményünk, a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást és vizsgáztatást végez. A képzésben részt vevők tanfolyami díjának 90%-át a munkaügyi központok finanszírozzák. A fennmaradó 10%-ot a hallgatók fizetik. A hallgatók által befizetett 10%-os önrészre érvényesíthető-e az adójóváírás?

Intézményünk egy alapítványtól ajándékba kapott 2 db speciális számítógépet, valamint egy kht.-tól haszonkölcsön-szerződés alapján egy teljes számítógép-konfigurációt, feltüntetve a gépek azonosító adatait. A gépek értékére vonatkozóan viszont semmilyen információt nem kaptunk. Hogyan történik ezekben az esetekben az eszközök nyilvántartása?

Egy intézmény által üzemeltetett hétvégi pihenőházban töltött vendégéjszakák igénybevételéért fizetendő ellenérték adóalapjába beletartozik-e az idegenforgalmi adó, annak összege szerepeltethető-e a számlán?

Önkormányzatunk 2001-ben közhasznú alapítványt hozott létre. A cégbíróság 2001. október 27-ével közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette, ez időponttól működő szervezet. Melyik az első év, amikor az szja 1%-ának fogadására jogosult lesz?

A korábbi időszakban bevallott adókötelezettség felülvizsgálata során tévedést állapítottunk meg, amit önellenőrzéssel helyesbítenénk. Az érintett adónemben jelenleg túlfizetésünk van. Ez a körülmény befolyásolja-e az önellenőrzési pótlék mértékét?

Az általános forgalmi adóban a bevallás gyakoriságát az Áfa-tv. határozza meg. Az előbbiekre tekintettel hogyan kell értelmezni az Art. 1. sz. mellékletének azon szabályát, amely szerint a tárgyévben végzett, valamennyi korábbi időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi bevallás gyakoriságát?

Az önkormányzat tulajdonában lévő feltöltős mobiltelefonok feltöltéseinek előzetesen felszámított áfatartalma levonásba helyezhető-e? Szükséges-e ehhez részletes számla, ha az önkormányzaté a telefon?

A Költségvetési Levelek 16. szám 417-es kérdésére adott válaszhoz kapcsoltan a költségvetési szerv megállapíthat-e egy alsó értékhatárt, ahol sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván az eszközöket, természetesen az azonnali felhasználás tényét igazoltatja az átvevővel?

Minisztériumi felügyelet alá tartozó, központi költségvetési intézményünk a UPC-nél megrendelte a földi csatornák antennáját szereléssel együtt, valamint a UPC Direct műholdas antennát szereléssel együtt, továbbá a családi csomag éves előfizetését. A számlázott tételek a következők:1. kaució,2. kártyaindítási (csatlakozási) díj (SZJ 74.84),3. előfizetési díj (SZJ 74.84),4. antennarendszer telepítése (SZJ 4531), mely tartalmazza a kültéri rész anyagszükségletét (parabola és földi antenna, szerelvények stb.), a hálózatkiépítés anyagszükségletét és a szerelési költséget.A fenti kiadásokat és a kauciót milyen főkönyvi számlaszámokon kell elszámolni?

Központi költségvetési intézmény vagyunk, tudomásunk szerint az Szja-tv. értelmében hivatalos célú használatra saját vagy házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi vehető igénybe. Kiterjeszthető-e a közvetlen rokoni ágon, szülő/gyermek vagy házastárs tulajdonában lévő gépkocsira is a hivatalos célú használat? Valamint olyan esetben, amikor a kutató alkalmazásunkban áll, de érdekelt kft.-ben, bt.-ben, az autó a vállalkozás tulajdonában van, de a személygépkocsit magáncélra is használhatja?

A köztisztviselők a hét 1-1 meghatározott napján a körjegyzőséghez tartozó településen végeznek munkát, illetve képviselő-testületi ülésen vesznek részt. Az utazással kapcsolatos költségek hány százalékát kell a munkáltatónak megtérítenie, és milyen jogszabály alapján?

Iskolánk a vidékről bejáró, közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóinak útiköltség-hozzájárulást fizet. (MÁV – 86%; Volán, HÉV – 80% mértékben; sajátgépkocsi-használat – 3 Ft/km – útnyilvántartás alapján.) A kifizetés az intézmény nevére szóló számla alapján történik, akár havibérletről, akár eseti utazási jegyről van szó. Előfordul, hogy ez a gazdaságosabb megoldás. A bérletszelvényeket a számlák mellékleteiként a kifizetéskor – amely utólag történik – mint bizonylatot, lefűzzük. Helyesen járunk el? (Megzavart a Költségvetési Levelek 15. szám 392. kérdésére adott válaszuk.)

Kiküldetés esetén a dolgozó – ha alanyi jogon jogosult rá – vásárolhat-e kedvezményes (pl. nyugdíjas) bérletet?

Gyengénlátók Általános Iskolája Diákotthona és Pedagógiai Szakszolgálataként országos beiskolázású körzeti intézmény vagyunk. Munkaügyi problémát jelent nekünk a szakképesítések értelmezése a besorolás szempontjából. A szakképesítést indító iskolák által kiadott okleveleken nem szerepel, hogy az elvégzett tanfolyam közép-, illetve felsőfokú végzettséget ad-e. Nem tudjuk eldönteni, hogy a munkavállalót a Kjt. szerinti D vagy E fizetési osztályba soroljuk. 3 konkrét példa: 54 5012 02 "Csecsemőápoló", 54 1499 01 "Gyógypedagógiai asszisztens", 52 6601 01 "Élelmezésvezető". Hol és milyen támpontot találhatunk a szabályos besoroláshoz?

A Kötségvetési Levelek 10. szám 258. kérdésben, a "Jogviszony-megállapítás szabályai"-ban olvastam, hogy 1992. 07. 01. napjától kezdődően voltak olyan munkaviszonyok, amelyek a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakultak át. További kérdés, hogy 30 évi munkaviszonnyal rendelkező szakmunkást (aki eddig vállalkozásoknál dolgozott) a B1 kategóriába soroljuk-e, figyelemmel a Kjt. 87. § (3) bekezdésére?

Költségvetési intézmény rokkantnyugdíjas dolgozót alkalmaz portás munkakörben, napi 7 órában 2002. januártól. Jogosult-e a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel intézményünknél alkalmazása előtt már 29 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett?

A Ktv. üdülési hozzájárulás mint egyéb juttatás nyújtására ad lehetőséget. Hogyan alakulnak az adózási szabályok, ha ebben a támogatási formában köztisztviselők részesülnek, nem üdülési csekk, hanem készpénz formájában? Hasonlóan adómentes, mint a Ktv. hatálya alá tartozóknak a ruházati költségtérítés? A dolgozó a teljes összeget kézhez kapja-e, vagy levonások terhelik?

Versenybíró közreműködik az oktatási intézmény sportrendezvényén. Részére versenybírói díjat és utazási költségtérítést fizet az intézmény. A versenybíró főállású jogviszonya egy megyei sporthivatalban van. Amikor az oktatási intézménynél elszámol az útiköltséggel, akkor a megyei sporthivataltól származó útiszámlát ad le. A kiküldetés teljesítésének igazolását az oktatási intézmény vezetője végzi. Helyesen jár-e el a bíró, amikor a költségének elszámolásához a saját munkahelyéről kapott nyomtatványt használja? A kifizető megtagadhatja-e ennek elfogadását, és kérheti-e, hogy helyette kimutatást készítsen?

Önkormányzatunk emlékérmet alapított. Az emlékéremmel 25 000 Ft értékű tárgyjutalom is jár. Kérem szíveskedjenek megírni, milyen befizetési, jelentési kötelezettségünk van, ha a kitüntetett magyar állampolgár, és milyen, ha külföldieket részesítünk elismerésben?

Azokat a pedagógusokat, akik júliusban egyetlen napot sem dolgoznak, de ebédelni eljárnak, megilleti-e a 4000 Ft-os költségtérítés ebédszámla esetében? Bérlet leadása nélkül kapják az útiköltség-térítést, július hónapra megkaphatják-e az összeget? Az igazgatóhelyettes pl. júliusban 1 napot szokott ügyeletet tartani. Emiatt jogosult lehet az egész havi úti elszámolásra? Pedagógus vagy bárki, aki felmentését tölti, és már fel van mentve a munka alól, jogosult-e a 4000 Ft-os természetbeni étkezésre?

1. Intézményi dolgozók (pedagógus, takarító, karbantartó, gazdasági vezető stb.) hogyan részesülhetnének adómentesen munkaruha-juttatásban?2. Három- és többgyermekes szülők gyermekének étkezési normatív támogatása (50 %) áfaköteles-e, számlát kell-e kiállítani az intézménynek vagy támogatásként kell lekönyvelni?Az 1001 Ft/fő gyermekenként járó étkezési támogatás áfaköteles-e?