Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

99. Költségvetési Levelek / 2008. július 29.

TARTALOM

2091. kérdés 0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika
Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
2092. kérdés Térítésmentesen átadott eszközök áfája
Önkormányzati fenntartású iskolánk felesleges eszközeit felajánlja a többi önkormányzati intézménynek. Kell-e áfát fizetni a térítésmentes átadás esetén? Ha kell, mi az áfa alapja?
2093. kérdés Áfa szempontjából alanyi mentes körbe tartozó költségvetési szervek kiadásainak elszámolása
Alanyi mentes költségvetési intézmény köteles-e a kiadásait megbontani könyvelésnél áfaalapra és áfára? Bevételnél eleve nem adhat ki áfás számlát, így azt egyértelműen csak bruttó értékben könyvelheti.
2094. kérdés Idősek étkeztetése
Önkormányzatunk idősek klubját működtet. Itt étkezést is biztosítunk. Ez az étkezés is adómentes tevékenységnek minősülhet-e? A szociális étkeztetéshez "kiviteli díj" is kapcsolódik, amennyiben ezt házhoz visszük. Ez a tevékenység hová sorolható be?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2095. kérdés Gyermekétkeztetés áfája
Az adótörvény változása szerint áfaköteles lett újból a gyermekétkezés az iskolában és az óvodában is. A vásárolt élelmezés összege az intézményeknél magasabb, mint amit a gyermekek befizetnek étkezéstérítésként, mert 53%-ot minden gyermeknek hozzájárulunk az étkezéséhez. Kérdésem, hogy az áfa szempontjából az adóköteles kiadás (vásárolt élelmezés) áfájából az adóköteles bevétel (étkezéstérítés gyermek után) áfáját levonva visszaigényelhető-e a kiadás magasabb összegű áfája? A vásárolt élelmezés összegét a finanszírozásból fedezzük.
2096. kérdés Kötelezettségvállalások elszámolása az analitikus nyilvántartásban
Az Ámr. 25. számú melléklete szerint az évenkénti kötelezettségvállalások forrásánál meg kell határozni (évek szerinti bontásban), hogy az az előző évek maradványa, tárgyévi költségvetési előirányzat, vagy tárgyévet követő évek előirányzata. Ha az éves beszámoló elfogadásakor a képviselő-testület úgy dönt, hogy a pénzmaradvány feladattal nem terhelt részét a tárgyévi költségvetés tartalékába helyezi, és később a tárgyévben ennek terhére történik a kötelezettségvállalás, akkor az analitikus nyilvántartásban az előző évek maradványa terhére, vagy a tárgyévi költségvetési előirányzat terhére vállalt kötelezettségként kell kimutatni a kötelezettségvállalást?
2097. kérdés Idegen ingatlanon végzett felújítás elszámolása
Panelprogramhoz csatlakozott önkormányzatunk. A lakásszövetkezettel együtt lakáskasszát fizetünk. Az állami támogatás 33,3%, a lakói hozzájárulás 33,3%, az önkormányzati hozzájárulás 33,3%. A felújítás elkészült. A számlák az önkormányzat nevére szólnak, kiegyenlítésük megtörtént. Hogyan kell könyvelnünk a nem saját ingatlanon végzett felújítást?
2098. kérdés Követelések elengedésének elszámolása
Jogszabályon, illetve önkormányzati rendeleten alapuló követeléselengedés esetében, a követeléselengedés, tartozásátvállalás költségvetési kiadás tervezése és elszámolás mellett meg kell tervezni, és el kell számolni költségvetési bevételként az elengedett követelés összegét (vagyis hogy milyen bevétel keletkezne a követelés rendezésekor). Vonatkozik-e ez a szabály a helyi adófizetéshez kapcsolódó mulasztási bírságok, késedelmi pótlékok mérséklésére, elengedésére, illetve a jogosulatlanul felvett szociális ellátások miatti követelések elengedésére?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2099. kérdés Lakáshitel törlesztőrészleteinek elszámolása
A polgármesteri hivatalnak milyen bevételi számlán kell elszámolnia a 11/2005. (I. 16.) Korm. rendelet szerinti adósok törlesztéseit? A hivatkozott jogszabály 9. § (1) bekezdése szerint ez az önkormányzat saját bevételének minősül.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2100. kérdés Téves besorolás
Amennyiben a helyi önkormányzat által fenntartott - művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, közoktatási és szolgáltató feladatokat ellátó, valamint egyéb - intézményeknél foglalkoztatott köztisztviselő, közalkalmazott besorolási osztálya/fizetési fokozata helytelenül került megállapításra, akkor mi a helyes eljárásmód a korrekcióra? Be kell-e ilyenkor sorolni a helyes besorolási osztályba/fizetési fokozatba, és ez járhat-e a közalkalmazott/köztisztviselő illetményének csökkenésével?
2101. kérdés 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság - ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt
Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2102. kérdés Közalkalmazott besorolása
Közalkalmazott dolgozónknak az alábbi munkaviszonyai voltak: 1. általános iskola, 1981. 08. 17.-1982. 07. 31., megszűnés közös megegyezéssel; 2. állami vállalat, 1982. 08. 23.-1991. 01. 07., megszűnés közös megegyezéssel; 3. munkanélküli, 2004. 10. 05.-2005. 06. 30.; 4. munkanélküli, 2005. 07. 12.-2005. 09. 03.; 5. költségvetési intézmény, 2005. 11. 01.-2007. 11. 30., megszűnés határozott idő lejártával. A dolgozó 2008. május 1-jétől alkalmazásunkba került (költségvetési szerv), és szeretnénk tudni, hogy a korábbi munkaviszonyai közül mi számítható be neki a besorolásnál. Mit jelent az, hogy "a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett"? Közalkalmazottak besorolásánál figyelembe vehető-e a korábban társas vállalkozóként, egyéni vállalkozóként eltöltött idő?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2103. kérdés Garantált illetménynövekedés
A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.
2104. kérdés Ajándékba kapott készletek elszámolási szabályai
Kiemelt költségvetési szerv vagyunk. Térítésmentesen kapunk-kaptunk készletet. A készletek között ezt piaci értéken kell kimutatnunk, gondolom, a könyvelése a tőkenövekedéssel szemben történik. Mi a helyes eljárás a készlet felhasználásánál? Milyen könyvelési tételek merülnek fel, illetve milyen értéken? (Szakfeladatra - gondolom - nem kerülhet piaci értéken könyvelt tétel?)
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2105. kérdés Követelések és kötelezettségek mérlegben történő kimutatása
Központi költségvetési szerv vagyunk. Negyedév végén mi számít szállítói állománynak? A negyedév végéig beérkezett, ki nem egyenlített számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig beérkezett, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák? Negyedév végén mi számít vevőállománynak? A negyedév végéig kiállított, be nem fizetett számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig kiállított, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2106. kérdés Bevételi előirányzatok várható teljesülésének folyamatos nyilvántartása
Az előirányzatok nyilvántartására vonatkozóan az Áht. 103. § (1)-(2) bekezdése előírja, hogy azokat folyamatosan nyilván kell tartani. Egy költségvetési szerv gyakorlata megfelel-e ezen előírásnak, ha főkönyvi nyilvántartásában rögzített adatokból az (rész)előirányzatok alakulása folyamatosan nyomon követhető? Az előirányzatokról a főkönyvi nyilvántartás kivételével egyéb nyilvántartást nem vezet. A nyilvántartási kötelezettség kiterjed-e további (részelőirányzati részletezettségben készített) analitikus nyilvántartás vezetésére is?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére