113. Költségvetési Levelek / 2009. május 19.
TARTALOM

A számla, egyszerűsített számla, nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2008. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a rendelet 1/B. § (2) bekezdésében körülírt nyugtanyomtatványt (pl.: színházjegy, strandbelépő stb.) ki állíthatja elő, milyen feltételekkel, és annak milyen adattartalmúnak kell lennie?

Az Szja-tv. 1. sz. melléklete rendelkezik az adómentes bevételekről, melynek 8.3. pontja alapján a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló közeli hozzátartozójának ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel adómentes. Az önök lapjában erre a kérdésre válaszolva megjelent, hogy a költségvetési szervnél ez, valamint a kis értékű ajándék nem adható, mert a költségvetés űrlapjának nincsen ilyen sora. Kérdésem, hogy a költségvetési beszámoló űrlapja felülírja-e az Szja-tv.-t?

1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?

Véleményük szerint van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségünk az – alábbi járművek esetében: – Mitsubishi L300 4 WD mikrobusz, 2505 kg és 8 személyes, – Toyota Hiace szgk. 2900 kg és 8 személyes, – Ford Ranger (tgk. a forg. eng. szerint) 2845 kg és 5 személyes.

Kérdésünk, hogy az önkormányzat és intézményei közötti vagyonmozgások (telek, épületek, gépek stb.) térítésmentes átadás-átvételnek minősülnek-e, vagy csak egyéb növekedésnek-csökkenésnek?

A Kjt. 87/A. § (Kjt. 64. §) értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámításával kapcsolatosan eltérő nézetek vannak az intézetünk és a fenntartó között. 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyok teljes időtartamát beszámítottuk közalkalmazotti jogviszonynak. Problémát okoz, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a dolgozó nem rendelkezett a beosztásának megfelelő szakmai képesítéssel. Jelen gyakorlatunk szerint az ilyen jogviszonyt úgy kezeltük, hogy 1992. július 1-jéig közalkalmazotti jogviszonyként elismertük, azt követően azonban már nem vettük figyelembe a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál. A fenntartó illetékes szakembere úgy ítéli meg, hogy az 1992. július 1-jén fennállt jogviszonyoknak teljes időtartamát, tehát az 1992. július 1-je utáni időszakot is közalkalmazotti jogviszonynak kell elismerni mindaddig, amíg az meg nem szűnt. Hivatkoznánk még a 25/2003. (V. 21.) AB Határozat III. 3. pontjára, amelyet mi úgy értelmezünk, hogy 1992. július 1-je egy határvonal volt, amelytől alkalmazni kell a Kjt.-t, és az érvényesség a korábbi jogviszonyokat nem érinti. Azonban azt követően a Kjt. előírásait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adott időpontban, még fennálló jogviszonyról vagy megszűnő jogviszonyról van szó. Valamint a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés b) pontja azt mondja: "az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát", nem pedig azt, hogy a fennálló munkaviszony teljes időtartamát kell beszámolni a fizetési fokozat megállapításához.

Önkormányzatunk városüzemeltetési kft.-je 2007-ben raktárépületet vásárolt, bizonyos megfontolások alapján forgatási céllal (nem tárgyi eszközként). Az adót a beszerzéskor levontuk. 2009-ben adómentesen értékesítjük, mivel nem jelentkeztünk be az adóköteles értékesítés alá. Van-e valami tennivalónk a 2007-ben levont áfával?

Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?

Intézményünknél 2 fő részt vett egy rendezvényen (továbbképzésen). A számlában az alábbiak szerepelnek: – felnőttoktatás, – vendéglátás. Hogyan kell könyvelni? A felnőttoktatást egyéb dologi kiadásokra? A vendéglátást belföldi kiküldetésre és egyéb adóköteles természetbeni juttatásként személyenként (étkezési számla alapján) kell jelenteni a MÁK-nak?

Melyik szakfeladatra kell könyvelni az óvodában étkező óvodapedagógusok által – külső szolgáltatótól – vásárolt, munkahelyen, a gyermekekkel együtt elfogyasztott étkezés bevételeit és kiadásait? Az ételt ugyanazon szolgáltató szállítja, mint a gyermekekét. Az óvodai intézményi közétkeztetés szakfeladat definíciója nem tartalmazza a pedagógusokat (hacsak nem az "egyéb személyzet" kifejezés alatt). Mi a helyes szakfeladat az iskolai pedagógusoknál, amennyiben szintén a fentiek szerint vásárolják meg ebédjüket, de azt az intézmény étkezdéjében fogyasztják el?

Igazgatóságunk a Volánnal kötött együttműködési megállapodás alapján, kedvezményes áron utazhat a megye határain belül. Ehhez személyre szóló utazási kedvezményt kaptunk. Az összeg állandó, csak az infláció mértékével nő, nem függ az utazási igazolványok számától. A kérdésem az lenne, hogy az utazásért fizetett összeget a személyi vagy dologi kiadások között kell elszámolni?

Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?

Az önkormányzat képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 44/A. §-ában meghatározott, már több éve megállapított, százalékos illetménykiegészítést nem pénzben, hanem cafeteria-rendszerben, utalványok formájában szeretné a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek kifizetni. Véleményünk szerint ez ellentétes a Ktv. 44/A. § (5) bekezdésével, illetve a 49/A. § (1) bekezdésével, ugyanis a 44/A. § (5) bekezdése kimondja, hogy a már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem lehet csökkenteni, továbbá a 49/A. § (1) bekezdésében az a rendelkezés található, hogy a köztisztviselőt a Ktv. 42-48. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. A fentiek véleményünk szerint nem teszik lehetővé, hogy a köztisztviselő beleegyezése nélkül utalványok formájában kapja illetménye egy részét. Jól gondoljuk-e?

Pedagógusok besorolásáról szeretnénk érdeklődni. Kolléganőnk általános iskoláknál, majd alapítványi iskoláknál helyezkedett el. Ezután újra önkormányzati fenntartású iskolánál tanít. A besorolásnál figyelembe kell-e venni az alapítványi iskoláknál eltöltött éveket?

Közalkalmazottak esetében magasabb fizetési osztályba történő besorolás, illetve a fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentése esetén mikortól kell elvégezni az átsorolást/várakozásiidő-csökkentést, az oklevél (közokirat) kiállításának vagy az oklevél (közokirat) bemutatásának időpontjától? Van-e mérlegelési lehetősége ebben az ügyben a munkáltatónak? Konkrét példa: amennyiben pedagógus közalkalmazott a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott továbbképzés követelményeit teljesítette, és az erről szóló tanúsítványt 2008. évben kiállították, de csak 2009. év február hónapban mutatja be (a következő fizetési fokozatba 2010. év első napján lép), mi a helyes eljárásrend: 2009. vagy a következő év, 2010. első napjától kell a várakozási időt csökkenteni, és a következő fizetési fokozatba léptetni?

1952. 11. 14-én született férfi kollégánk 2008. november 30-ig 39 év és 246 nap szolgálati idővel rendelkezett, amelyből sima korkedvezményre jogosító idő 13 év és 92 nap volt a Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság határozata szerint. 2008. december 1-jétől nálunk folyamatos a jogviszonya, de korkedvezményre nem jogosító munkakörben foglalkoztatjuk. Leghamarabb mely időpontban mehet el nyugdíjba?

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 63. §-a tartalmazza a felújításokra vonatkozó szabályokat. A hivatkozott jogszabályhely alapján lehetőség van arra, hogy az irányító szerv a felújításokat központilag kezelje. Az Ámr. 63. § (2) bekezdéséből csak annyit lehet megtudni, hogy központosított kezelés esetén az irányító szerv meghatározza a célokat, és a felújítással érintett költségvetési szerv részére év közben előirányzat-módosítással biztosítja a fedezetet. A felújítás előirányzatainak központosított kezelése esetén a felújítási munkákat végző vállalkozóval ki köti meg (és ki veszi kötelezettségbe) a vállalkozási szerződést, az irányító szerv vagy a felújítással érintett költségvetési szerv?

Mérlegképes könyvelői végzettséggel (képzés ideje 2000-2002, bizonyítvány azonosító száma 54-essel kezdődik) a köztisztviselőt I-es vagy II-es besorolási osztályba kell besorolni?

Nem egészen világos, hogy a vezetői munkakörökkel kapcsolatos jogszabály-módosítás vonatkozik-e az évek óta vezetői beosztásban lévőkre, vagyis át kell-e minősíteni őket kinevezett vagy megbízott vezetőkké, és a módosítások alapján kell a munkakörüket, az illetményüket, a szabadságukat megállapítani, vagy csak a 2009. január 1-je után felvett vezetőkre vonatkozik?

Több mint 40 éve dolgozom. Szeretném, ha valaki tudna választ adni arra, hogy miért nem kapom meg a 40 éves jubileumi jutalmat. Jelenleg közalkalmazott vagyok, már 26 éve itt dolgozom, 9 évet voltam GYES-en. 5 évet dolgoztam a hatvanas és hetvenes években folyamatosan, akkor még állami cégnél. A munkahelyemen nem akarják kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, és nem tudom az alapját?