Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

132. Költségvetési Levelek / 2010. június 28.

TARTALOM

2673. kérdés Jogalap nélküli gazdagodás
Önkormányzatunk és egy mélygarázs építésére vállalkozó cég között megállapodás jött létre 2006-ban. Ennek semmisségét később a bíróság jogerősen megállapította. (Az ügy szempontjából lényegtelen a per pontos tárgya.) Erre való tekintettel meg kívántunk állapodni a semmis szerződésben foglaltaknak megfelelően megépített létesítmény tulajdonjogának megszerzése miatt az önkormányzat vagyonában beállt jogalap nélküli gazdagodás ellentételezésében, mely a mélygarázst építő cég javára állt be. Vita tárgyává vált ugyanakkor, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint a cég által megfizetendő összeg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában ellenértéknek minősül-e vagy sem, és ezáltal általánosforgalmiadó-köteles ügylet valósul-e meg az ingatlan átadásakor. Kérem segítségüket az ügy tisztázásában!
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2674. kérdés Internetszolgáltatás átvállalása
Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?
2675. kérdés Köztisztviselő jubileumi jutalma
Egy munkatársunk - az illető köztisztviselő - ebben az évben 35 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult, amennyiben az 1979-ben született gyermekével GYES-en töltött idő beleszámít az éveibe. Tudni kell, hogy passzív jogú GYES-en volt, nem állt mögötte munkaszerződés. Amennyiben ez az időszak nem számít bele a jubileumi jutalomra jogosító időbe, nyilván ennyivel "kitolódik" a jutalomra való jogosultság. Várjuk szíves szakmai segítségüket!
2676. kérdés Költségvetési szerv személygépkocsi-értékesítése
Titkárságunk közszolgáltató köztestületi költségvetési szerv, közintézmény. (Az áfát arányosítással igényeljük vissza.) 2003. évben saját használatra vásároltunk személygépkocsit, amelynek áfáját nem igényeltük vissza. E személygépkocsit 2010 áprilisában értékesítettük. Kérdésünk az, hogy ha a személygépkocsi beszerzése 2008 előtt történt, akkor az ezt követő értékesítés is mentes-e az áfa alól? Helyesen járunk-e el, ha az értékesítéskor adómentesen állítjuk ki a számlánkat?
2677. kérdés Támogatási program előlegkötelezettségként történő elszámolása
Önkormányzatunk 2009. évben több EU-s pályázatot bonyolított le hazai finanszírozó szervezetek közreműködésével. Támogatási program előlegében részesültünk, melynek bevételét a 46-os számlaosztályban könyveltük le. Az előleg azon részét, melyet már felhasználtunk, de a finanszírozó szervezet még nem ismert el, a 4491. főkönyvi számlán a mérlegben kötelezettségként mutattuk ki. Az előleg azon részét viszont, melyet még nem használtunk fel, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként mutattuk ki. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a mérlegben kötelezettségként a 4491. főkönyvi számlán ki kellett volna mutatni az összes támogatási program előlegét, függetlenül attól, hogy felhasználtuk-e vagy sem? Kérem, ha lehet, az alábbi számszerűsített példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, hogyan kellett volna lekönyvelni, illetve mit kellett volna a mérlegben kimutatni! Példa: Támogatási program előlege 30 M Ft, ebből felhasznált, de még a finanszírozó szervezet által el nem ismert összeg 5 M Ft, fel nem használt összeg 25 M Ft.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2678. kérdés Parkoló besorolása
Az önkormányzat intézményének közvetlen szomszédságában egy ingatlan található, beépítetlen terület megnevezéssel és külön helyrajzi számon. Az ezen a területen kialakított parkolót a képviselő-testület döntése alapján az intézmény hasznosítja. A terület szilárd burkolattal ellátott, az ingatlankataszterben egyéb építményként, és az intézmény nyilvántartásában szerepel. Ezzel szemben maga a földterület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában van. Kérdésünk az volna, hogy helyesen tartjuk-e nyilván a parkolót mint egyéb építményt és külön a földterületet? Hogyan kell helyesen eljárni, illetve milyen értékcsökkenési kulcsokat kell alkalmaznunk?
2679. kérdés Reprezentáció
Költségvetési intézmény vagyunk. Szeretnénk egy szakmai rendezvény keretében ételt, italt (reprezentációt) juttatni az intézmény összes dolgozójának. Kérdésünk, hogy ez a költség a 2010. évi törvényváltozások miatt adóköteles vagy nem?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2680. kérdés Munkába járás saját személygépkocsival
Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2681. kérdés Melegétkeztetés
Költségvetési szerv vagyunk, és a cafeterián belül a melegétkezéssel kapcsolatban a következő kérdés merült fel. Ha dolgozónként 18 000 Ft értékben állapítottuk meg a melegétkezés értékét, választhatja-e a dolgozó ugyanazon hónapban a 18 000 Ft-ot úgy, hogy 10 000 Ft-ért melegétkezési jegyet kér, a maradék 8000 Ft-ról éttermi számlát hoz? Jól gondoljuk-e, hogy mivel mindkettő melegétkezés formájában juttatott bevétel, így nem sérti a kedvezményes adózás feltételét, vagy valahol a jogszabály kizárja a kettő ugyanazon hónapban való alkalmazását?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2682. kérdés Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága
Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?
2683. kérdés Reklámtábla kihelyezése és a fordított adózás viszonya
Uniós pályázaton nyertes önkormányzat ingatlanberuházása során igénybe vett alvállalkozó reklám-, tájékoztatótábla kihelyezésével összefüggésben alkalmazható-e fordított adózás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2684. kérdés "Kivett ipartelep" értékesítése
Önkormányzat tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett ipartelep" megjelöléssel nyilvántartott ingatlan értékesítésére vonatkozó forgalmiadó-fizetési kötelezettség hogyan alakul?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2685. kérdés Megbízott vezetők szabadsága 2010-től
A 2010. évi munkaügyi változások közül a vezető beosztású közalkalmazottak alapszabadságát érintő változással kapcsolatban szeretném szakmai véleményüket kérni. 2010. január 1. napjától - a nevelési, oktatási tevékenységet végző megbízott vezetők kivételével - a kinevezett vezetőkével azonos módon kell meghatározni a magasabb vezető és vezető beosztású (megbízott vezető) közalkalmazottak szabadságát. Ezen időponttól a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35, a megbízott vezetőt 30 nap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §). Az új törvényi alkalmazás során több vezető beosztású alkalmazottunk is rosszabbul járt. Például F12 fizetési fokozatban lévő közalkalmazottnak, ha nem vezető beosztású, éves szabadsága 21 + 12 = 33 nap. Megbízott vezetőként dolgozó közalkalmazottnak (azonos fizetési fokozat mellett) a 2010. évi szabadsága 30 nap. Lehetséges ez a hátrány azon alkalmazottak esetében, akiknek a szolgálati idejük alapján a fizetési fokozatuk 10 vagy annál magasabb mértékű? Lehetséges, hogy a vezető beosztottja több szabadságra jogosult (természetesen a fizetési fokozatok egyezősége esetén)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2686. kérdés Megbízási szerződés saját dolgozóval
Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2687. kérdés Közalkalmazott besorolása
Egy költségvetési intézményben dolgozom, mint pénzügyi, gazdasági ügyintéző. Mostanra az egyre növekvő feladatok között titkárnői feladatokat is el kell látnom, mint pl. jegyzőkönyvvezetés, iratok rendszerezése, postázás összefogása stb. Jelenlegi besorolásom "D". Iskolai végzettségeim: - képesített könyvelő (közgazd. érettségi) 1980, - alapfokú államilag nyelvvizsgához kötött irodavezető (54-3439-01) 2003. Kérdésem, kérhetem az "E" osztályba sorolásomat?
2688. kérdés Közalkalmazotti próbaidő, gyakornoki idő
A munkáltató elmulasztotta a közalkalmazott határozatlan idejű kinevezésénél a törvény szerinti kötelező próbaidő, illetve gyakornoki idő kikötését (3 évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlat nem volt). Még nem telt el három év a kinevezés óta. Kötelező-e a kinevezést módosítani? Amennyiben igen, akkor az eddig eltelt időt figyelembe kell-e venni?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére