710 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat meghatározott céllal adományt/támogatást kap magánszemélyektől. Az összegeket egy közzétett bankszámlára utalhatják a magánszemélyek, így azok kilétéről a néven kívül nem rendelkezik információval az önkormányzat. Közleményrovatból derül ki, hogy mire utalta azt a magánszemély, mert elkülönített bankszámla megnyitására nem került sor. Kérdésként merül föl, hogy az önkormányzat gyűjthet-e adományt? Ha támogatásként értelmezzük, akkor kell-e erről okiratot készíteni (támogatási szerződés, igazolást a magánszemély részére)? Hogyan tud elszámolni a támogatókkal az önkormányzat?

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyok a 2020. évi XXXII. tv. erejénél fogva munkaviszonnyá alakultak át 2020-ban. Intézményünkre is kiterjedt ez a törvény, az átalakulások lezajlottak. Egyik munkatársunk a korábbi munkáltatójánál a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést elfogadta, majd később ezen munkaviszonyát megszüntette. Intézményünknél 2022 szeptemberétől van munkaviszonya. A Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult 2024-ben. Fenti törvény 3. §-nak (5) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évében a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Munkatársunk jogosult-e jubileumi jutalomra a jelenlegi munkaviszonyában, ha intézményünk is érintett volt az átalakulásban, de az ő közalkalmazotti jogviszonya nem az intézményünknél vált munkaviszonnyá?

Kérdés: Önkormányzatunk mint állami tulajdonban lévő tó haszonbérlője, horgászjegyet árusít. Ennek bevételét a B355 vagy a B402 rovaton szükséges nyilvántartanunk? Külterületi útépítéshez beszedett útépítési hozzájárulást (nem érdekeltségi hozzájárulás) melyik bevételi rovaton számolhatjuk el?

Kérdés: 2023. július 1-jétől a védőnői feladatellátás átkerült a vármegyei kórházhoz, mellyel kötött megállapodás szerint az önkormányzatnak kell az épület rezsiköltségét (áram, víz, gáz, takarítás stb.) biztosítani a védőnő számára. A kórház havi bruttó 30.000 forintot fizetett számla ellenében, üzemeltetési költség jogcímen a fent említett költségek fedezetére az önkormányzatnak. Milyen főkönyvi számra könyveljük ezt a tételt?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: Vevői számla esetében, ha a vevő X Ft-tal többet fizet meg (átutalással), és a későbbi számláinál a túlfizetésének az összegével nem kompenzál, mely összeghatárig lehet működési bevételként elszámolni a túlfizetés összegét, illetve a megfizetés összegétől számítva hány nap alatt kell visszautalnunk a vevői számla különbözetét?

Kérdés: Az egyik vízmű zrt. által korábban beszedett közműfejlesztési hozzájárulás egy részét a cég nem költötte el a hálózat fejlesztésére. Megállapodás szerint ezt az összeget átadnák az érintett önkormányzatnak, amelyből az önkormányzat hajtana végre fejlesztéseket. Az átutalt összeget az önkormányzat végleges pénzeszközátvétel címén könyvelné. A 2023 áprilisában kelt megállapodás ellenére a zrt. a mai napig nem fizetett, az önkormányzat reklamációjára az alábbi javaslatot tették:
"A pénzügyi osztályunk a következő megoldási javaslatot tette a felmerülő könyveléstechnikai kérdések kezelésére. Kérjük az önkormányzatot, hogy szíveskedjen két db áfás számlát kiállítani ivóvízre és szennyvízre, melyek jogcíme: pénzeszköz átadás; a hivatkozásban pedig szíveskedjenek feltüntetni az elszámolólevél: iktatószámát: .../2023, valamint tárgyát: önkormányzati tulajdonú vízi közművek 2022. évi használati díjának és közműfejlesztési hozzájárulásának elszámolása.
A rendelkezésemre álló információk szerint a számlák beérkezését követően társaságunk elutalja az .../2023 számú elszámoló levélben feltüntetett még el nem utalt összegeket."
Véleményük szerint ez megoldható így? Az önkormányzat bizonytalan, hogy egyáltalán van-e joguk bármit számlázni.

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.

Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).