×

38. Költségvetési Levelek / 2004. december 14.
TARTALOM

     
916. kérdés  
Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!
Kapcsolódó címkék:  
917. kérdés  
Intézményünk havi áfabevallásra kötelezett. A számításhoz adott képletben Bi = az i hónap árbevétele. A havi nettó árbevételbe az intézményfinanszírozás is beleszámít? Intézményünk 2004. április hónapban nem kapott dotációt. Helyesen járunk-e el, ha 2004. április hónapra nem alkalmazzuk a számítást, és a 2004. április havi bevételeket a május havival göngyölítjük?
Kapcsolódó címke:
918. kérdés  
Egyik költségvetési intézmény az évekkel ezelőtt vásárolt számítógépeket úgy aktiválta, hogy a monitor, maga a gép, a billentyűzet is egy egységként van nyilvántartva. Időközben a gépen felújításokat végeztek, kicserélték az alaplapot, winchestert, házat, monitort. Ezeket mind-mind ráaktiválták az eredeti bruttó értékre, így van olyan gép, amelyikhez 2 monitor is társul. Hogyan lehet szétválasztani a gépek értékét, ill. hogyan lehetne megoldani a részleges selejtezést?
919. kérdés  
Kötelezettségvállalásoknak a "0" számlaosztályban, ill. ehhez kapcsolódóan az 5-ös számlaosztálybeli kiadási előirányzat és kiadási teljesítési számlákon történő könyveléséről kérünk gyakorlati példán keresztül konkrét levezetést, kontírozással együtt, úgy, hogy abból az éves beszámoló ehhez kapcsolódó új űrlapja kitölthető legyen.
920. kérdés  
A Költségvetési Levelek 28. számában megjelent 719. kérdéshez és az arra adott válaszhoz lenne további kérdésem. Egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél bizonyos beosztásban dolgozó köztisztviselőknek (igazgató, közúti ellenőr stb.) 10 000 Ft értékhatárig nem kell a mobiltelefon-használati díjat megfizetni. A tényleges használat és a 10 000 Ft közötti különbséget a munkavállaló részére kiállított számla alapján kell megfizetni. A mobiltelefont használó dolgozó a hívásokról tételes kimutatást nem vezet, és a szolgáltató által megküldött számla sem részletes. (Általános forgalmi adó szempontjából az intézmény áfakörön kívüli.) A 10 000 Ft értékhatárig keletkezett és a munkavállaló által meg nem fizetett mobiltelefon-költség bérjövedelem, természetbeni juttatás, vagy mentes a személyi jövedelemadó alól?
Kapcsolódó címke:
921. kérdés  
Reprezentációnak vagy természetbeni juttatásnak minősülnek-e az alábbiak: – Önkormányzat állami ünnepen (augusztus 20.) vendégül látja a külföldi testvérközség küldötteit. A rendezvényen részt vesznek az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai is. – Költségvetési intézmény fennállásának nevezetes évfordulója alkalmából vendégül látja a dolgozókat, az önkormányzat polgármesterét, képviselő-testületi tagokat, más község intézményvezetőit. – Az önkormányzat nyugdíjasnap alkalmából vendégül látja a község nyugdíjasait, ahol az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai is részt vesznek, mint kiszolgálószemélyzet. Amennyiben a fentiek reprezentációnak minősülnek, milyen módon igazoljuk a résztvevők azonosságát?
Kapcsolódó címkék:  
922. kérdés  
Önkormányzatunk áfa visszaigénylésére jogosult. Járdaépítés beruházást végeztünk. A beruházás áfáját visszaigényelhetjük-e?
Kapcsolódó címkék:  
923. kérdés  
Az önkormányzat saját beruházásban kábeltévé-hálózat kiépítését végzi 2004. évi kezdéssel. Elkészülte után az üzemeltetést az önkormányzat fogja végezni. Visszaigényelhetjük-e a beruházás áfáját? A lakosság által befizetett hozzájárulás áfaköteles-e, vagy sem? Amennyiben áfaköteles, a lakosság által befizetett hozzájárulásról kell-e áfás számlát kiállítani?
924. kérdés  
Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
925. kérdés  
Szakképző intézményünkben munka- és erőgépeket (pl. traktor) használnak oktatási célra. Helyesen járunk-e el, ha a számlák alapján kifizetjük a fogyasztást, vagy alkalmaznunk kellene ezekre a gépekre, járművekre is a 60/1992. Korm. rendelet előírásait?
Kapcsolódó címke:
926. kérdés  
Önkormányzatunk tulajdonát képező gépkocsi üzemanyag-elszámolását hogyan kell elvégezni? Milyen egységár alapján, ha csak önkormányzati ügyintézésre van használva?
Kapcsolódó címke:
927. kérdés  
Önkormányzatunk több gépkocsit üzemeltet, melyek esetében számításokkal alátámasztott üzemanyag-megtakarításért fizetünk a sofőrök részére. Mi tekinthető alapnormának abban az esetben, ha a 60/1992. Korm. rendelet műszaki adatokról szóló melléklete nem tartalmazza adott gépkocsi műszaki adatait, és a gyártó a gépkocsi fogyasztási adatait városi, országúti és kombinált közlekedés kategóriákban határozza meg? Esetleges túlfogyasztás után kell-e az önkormányzatnak kifizetői adót fizetnie, mivel az üzemanyag-túlfogyasztás a gépkocsivezető egyéb természetbeni juttatásának is felfogható?
928. kérdés  
Általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozom 6 éve. 2003 júniusában a volt igazgató nyerte el a pályázatot újabb 5 évre, és úgy gondolta, hogy engem is csak 5 évre nevez ki gazdasági vezetőnek. Helyesen járt-e el? Kinevezhetett volna határozatlan időre is? A későbbiekben ebből nem lesz-e hátrányom?
929. kérdés  
2004. január 1-jétől az egyéni vállalkozóknak a számlán, az adószámon kívül fel kell tüntetniük a vállalkozói igazolványuk számát is, ennek hiányában a kifizetőnek adóelőleget kell levonnia a kifizetett összegből. Van-e levonási kötelezettség, pl. okleveles építészmérnök, magántervező, illetve szellemi szabadfoglalkozású egyénnek történő kifizetés esetén, akinek adószáma van, de vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik?
930. kérdés  
A 193/2003. Korm. rendelet II. fejezet 2. § n) bekezdése szerint: "Amennyiben a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, ez a személy belső ellenőrzési vezetőnek minősül." Egy fővárosi kerület belső ellenőre vagyok, a fentiek alapján jár-e nekem vezetői pótlék?
Kapcsolódó címkék:  
931. kérdés  
Általános iskolai tanár 2003. december 31-én nyugdíjba vonult, illetve pályakezdő tanító 2003. szeptember 15-én létesített munkaviszonyt. Járt-e nekik pedagógus-szakkönyvtámogatás 2004 áprilisában?
932. kérdés  
1992-ben hivatalosan megszűnt a munkakönyv intézménye. Az új belépő nem tudja hivatalos nyomtatványon igazolni a munka-, ill. jogviszonyát, csupán a társadalombiztosítási kiskönyvvel, melyben a vállalkozói, munka nélküli idő is szerepel, néhol pecsét nélkül. Elfogadható-e a tb-kiskönyv a munkaviszony igazolásához? A vállalkozási időszak beszámítható-e a munkaviszonynak?
933. kérdés  
Vidékről bejáró pedagógusoknak a nyári időszakban kifizethető-e a bérlet 80%-a, ha pl. júliusban egyetlen napot sem dolgoztak? (Természetesen bérlet leadása nélkül.) Rögzíteni kell-e valahol, hogy bérlet leadásával vagy bérlet leadása nélkül fizetem-e ki a költségek 80 vagy 86%-át?
Kapcsolódó címke:
934. kérdés  
Pedagógus tanulmányi kiránduláson vett részt. Számlával igazolt költségei: útiköltség (vonat), múzeumi belépők, szállás, étkezés. A kollektív szerződés szerint 800 Ft szállás és 800 Ft étkezés fizethető. A pedagógus havonta 2000 Ft-os étkezési utalványt kap. A 800 Ft (éttermi számla értékéből) étkezéstérítés kifizetői adóköteles?
Kapcsolódó címke:
935. kérdés  
Hogyan jár a munkaruha annak a pedagógusnak, aki jelenleg megbízott közművelődési egységvezető, emellett heti 5 tanórában, túlórában tanít is? A kollektív szerződés szerint a munkaruha kihordási ideje teljes munkaidős dolgozó esetében 12 hónap. Mi a helyzet a nyári 2 hónap szabadság, illetve a 30 napnál hosszabb betegség vagy egyéb távollét esetén?
Kapcsolódó címke:
936. kérdés  
Felügyelőségünk központi költségvetési szerv, dolgozóink a Ktv. alá tartoznak, kivéve a fizikai munkakörben dolgozó munkatársaink, akik a Ktv. 2001. július 1-jei módosításával kikerültek a Ktv. hatálya alól. Köztisztviselőinknek – a törvényi kereteket figyelembe véve – az idei évben 66 000 Ft ruházati hozzájárulást fizetünk ki, mely összeggel – belső vezetői utasítás alapján – a juttatásban részesülő dolgozóknak a felügyelőség nevére kiállított ruházati számlával kell elszámolniuk. A köztisztviselőkkel egy időben az Mt. alá tartozó munkatársaink is részesülnek ruházati hozzájárulásban. A részükre kifizetett ruházati hozzájárulás adómentesen adható-e, illetve a munkáltató – mint kifizető – helyettük átvállalhatja-e a személyi jövedelemadót (44%-os kifizetői szja), vagy pedig a dolgozónál ez a juttatás összevonandó jövedelem, s tőlük kell levonnunk az adót?
Kapcsolódó címkék:  
937. kérdés  
Női dolgozónk 1948-ban született. Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 58 éves korában 2006-ban, amikor 35 éves köztisztviselői munkaviszonya lesz majd? 3 gyermeket nevelt, így igénybe veheti-e a 3 gyermek után a szolgálati idő beszámítását?
938. kérdés  
Iskolánkban közalkalmazottként foglalkoztatott takarítónő 2005. 1. 19-én lesz 60 éves, addigra 29 éves munkaviszonya lesz. Akkor szeretne nyugdíjba menni. Mit kell tennie a dolgozónak? Milyen időponttal és milyen jogcímen szüntethető meg munkaviszonya? Jár-e részére felmentési idő?