Óvodai konyhai beruházás elszámolása

Kérdés: Gyermek- és vendégétkeztetést is végző óvodai konyha (költségvetési szerv) szeretne beruházást megvalósítani. Egy étellift beszerzését és beüzemelését tervezik a jövőben (az óvodai konyha szerezné be, a számla az ő nevére szólna), a konyha épülete az önkormányzat tulajdonában van, a liftet – jól gondolom-e – az épület részeként kell kezelni, tehát épületre aktiválható csak, vagy berendezésként is kezelhető? Megveheti a normatíva terhére az óvoda? Vagy az önkormányzat is beszerezheti normatíva terhére ezt?
Részlet a válaszából: […] ...az étellift nélkül is lehetett rendeltetésszerűen használni az épületet, így azt a gépek, berendezések között javasoljuk elszámolni.A költségvetési támogatás elszámolásával kapcsolatosan azt írja elő a Költségvetési tv. 2. mellékletében, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kórházak gazdasági irányításának átadásával összefüggő döntések

Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?
Részlet a válaszából: […] 1. A kórházak gazdasági irányításának átadása valóban nem számít szervezeti átalakulásnak. Az államháztartási (Áht., Ávr.) és a számviteli szabályok (Áhsz., Szt.) a leltározással kapcsolatban azokat az eseteket határozzák meg, amikor kötelező a fizikai leltározás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott közalkalmazottak

Kérdés: Az lenne a kérdésünk, hogy polgármesteri hivatalhoz integrált konyhán dolgozók (élelmezésvezető, szakács) esetében szabályszerű-e a közalkalmazottként történő foglalkoztatás? Vagy az Mt. hatálya szerint kellene őket foglalkoztatni? Lehet egy polgármesteri hivatalnál közalkalmazott? (Az alapító okiratban szerepel mint foglalkoztatási forma.)
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése így szól: "E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Konyhai dolgozók besorolása II.

Kérdés: Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.
Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jétől a Púétv. 1. §-ának (1) bekezdése hatálya az a köznevelés területén működő munkáltatóra és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra (...) terjed ki. Munkáltatónak minősül a 3. § 21. pontja alapján a tankerületi központ, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Cafeteria 2023-ban

Kérdés: 2023. augusztus 1. után a polgármesteri hivatal dolgozói részére milyen összeg adható cafeteriaként?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti béren kívüli juttatást érti, amely a hatályos jogszabályi előírások szerint a SZÉP-kártyára utalt összeget jelenti.A Költségvetési tv. 65. §-ának (4) bekezdése szerint: (4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Adószámos magánszemély illetékkedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottja adószámos magánszemély. Alkalmazható-e az Itv. 2023. január 1-jétől hatályos 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerinti mentesség, illetve hogyan lehet meghatározni az adószámos magánszemély esetében a nettó árbevételt?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak, valamint a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának a)–e) alpontja szerinti kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
Kapcsolódó címkék:      

Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés: Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Kerékbilincs alkalmazásával és a jármű elszállításával kapcsolatos költségek áfája

Kérdés: Önkormányzati rendészetünk – áfa hatálya alá tartozó költségvetési szerv – az 55/2009. IRM rendelet alapján intézkedéseket kíván végrehajtani, melyhez kapcsolódóan a magánszemély felé az IRM rendelet melléklete szerinti költséget kiszámlázza. Az IRM rendelet szerinti költségek áfaköteles költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében nem minősül gazdasági tevékenységnek, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

Kérdés: Adhat-e át pénzeszközt egy önkormányzat a testvértelepülésén lévő (külföldi) egyesület részére? Az átadott pénzeszközt a testvértelepülésen élő gyermekek informatikai oktatásának fejlesztésére fordítanák. A pénzeszközátadásról a képviselő-testület határozatával döntene.
Részlet a válaszából: […] ...terhére nem adható támogatás.Az Áht. 41. §-ának (2) bekezdése kifejezetten az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére tiltja a pénzeszközátadást. A helyi önkormányzat nem tartozik a központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

TOP Plusz pályázat

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit kft.-je (kedvezményezett) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül a TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 Helyi gazdaságfejlesztés tárgyú felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, amelyet a Támogató támogatási döntés szerint támogatásban részesített. A Támogató döntése alapján a Kedvezményezett vissza nem térítendő támogatásban részesül.
1. Támogató: Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság.
2. Kedvezményezett: Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
3. Támogatás tárgya: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 azonosító számú, támogatási kérelemben és annak mellékleteiben rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása.
4. A támogatás összege és intenzitása: A projektre megítélt támogatás összege 245.436.570 Ft. A projekt támogatásának intenzitása a projekt elszámolható összköltségének 100%-a.
5. A támogatási előleg összege és mértéke: Az igényelhető támogatási előleg mértéke az utófinanszírozású tevékenységekre jutó támogatási összeg legfeljebb 100%-a. Az igényelhető támogatási előleg legmagasabb összege 241.436.570 Ft.
6. A projekt megvalósításának időbeli ütemezése:
A projekt kezdete: 2023. 05. 01.
A projekt fizikai és pénzügyi befejezése: 2025. 04. 30.
Az előleg lehívásakor az Irányító Hatóságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a nonprofit kft.-t 2022. 03. 04-én jegyezték be, és nincs 1 év lezárt üzleti éve, emiatt az előleglehívás nem lehetséges. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a támogatási előleg lehívásához? A Gst-tv. értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén? Amennyiben az önkormányzat vállalhatja az ügyletet, milyen szabályok mentén teheti? Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanfedezet felajánlásával le lehet hívni az előleget?
Részlet a válaszából: […] A Gst-tv. 10. §-a szabályozza a helyi önkormányzatok kezességvállalását. E szerint az önkormányzat érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Ptk. szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
Kapcsolódó címkék:      
1
33
34
35
263