3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?

Kérdés: Kell-e költségvetési szervnél a bevételeket ellenjegyezni, utalványozni, teljesítést igazolni?

Kérdés: Önkormányzatunk egy bányatavat horgásztóként kíván hasznosítani. Az engedélyeket beszereztük. Milyen COFOG-ot kell használnunk, 086090 Szabadidős szolgáltatás vagy 042360 Halászat, Haltenyésztés? A beszerzett halállományt hogyan kell helyesen lekönyvelni? A horgásztavat a befolyt napijegyekből, bérletek értékesítéséből szeretnénk üzemeltetni.

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?

Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztatunk magánszemélyeket. Az alábbi kérdések merültek fel a gyermekes dolgozók személyijövedelemadó-visszatérítése kapcsán.
1. Az elvált szülőknél kinek jár az szja-visszatérítés?
2. Elvált szülők esetén, ha a gyermeket felváltva gondozzák – amiről van bírósági döntés –, de az apa lemondott a családi pótlékról, akkor kaphat-e visszatérítést?
3. Kérhető-e hitelszámlára, külföldi bankszámlára vagy külföldi címre az szja-visszatérítés?
4. A felek az idei évben elváltak, a férj csak két hónapig volt családi pótlékra jogosult. Ő is visszakapja az egész évi adóját a felső határig, vagy csak arányosan?
5. Jogosult-e szja-visszatérítésre az a várandós nő, aki pontosan december 31-én tölti be a várandósság 91. napját?
6. Hogyan kell kiszámolni az szja-visszatérítést, ha a magánszemély az első házasok kedvezményét és a személyi kedvezményt is szeretné érvényesíteni?
7. Az szja-visszatérítést a közös lakcím megléte befolyásolja? Ha nincs közös lakcím, de közösen élnek a gyerekkel, akkor ő a Cst. 4. §-ának k) pontja szerinti saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek minősül-e?

Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?

Kérdés: Főigazgatóságunk európai uniós támogatásból 300 négyzetméter alatti alapterületű lakóházakat épít ellátottjai részére. Az építéssel kapcsolatos egyszerű bejelentés időpontja 2020. október 6-a volt. 2020-ban az új építésű ingatlanok áfamértéke 27% volt. 2020-ban a kivitelező részére előleg került kifizetésre 27%-os áfakulccsal. Az Áfa-tv. változása lehetővé teszi 2021. 01. 01. – 2022. 12. 31-ig az 5%-os áfamérték alkalmazását. A beruházás a 2020. évben kezdődött meg, és a 2021. évben fog befejeződni. Ebben az esetben a 2021-es évben kifizetésre kerülő vállalkozói díjat 5%-os vagy 27%-os áfa terheli?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű áfaalany társaság (magyar társaság) Kínából szerezne be építőipari alapanyagokat. A magyar társaság a termékeket rögtön tovább is értékesítené egy EU-tagállambeli áfaalany társaság (külföldi társaság) részére. A Kínából megvásárolt termékek nem kerülnének be Magyarország területére, a termékek szállítása közvetlenül Kínából a külföldi társaság részére történne. A kínai társaság az áruértékesítésről a számlát a Magyarországon bejegyzett társaság részére állítaná ki, amely továbbszámlázná a külföldi társaság részére. A fenti tényállással kapcsolatban:
1. Az áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
2. A magyar társaságnak van-e valamiféle adminisztrációs teendője a gazdasági eseménnyel kapcsolatban?

Kérdés: Egy általános forgalmi adó áthárításával járó ügylet kapcsán szeretnénk, hogy az adóhatóság a visszaigénylésre jogosultnak járó összeget ne utalja ki, hanem azt az adófizetésre kötelezett számlájára vezesse át. Van erre lehetőség? Milyen kérelmet kell az adóhatósághoz benyújtani?