Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel - az intézmény nevére szóló - számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.A munkaruha-juttatást, amennyiben nincs kollektív szerződés, más belső szabályzatban is megállapíthatja a munkáltató. A szabályzatban meg kell határozni azokat a munkaköröket, amelyekben jár a dolgozóknak munkaruha, továbbá azokat a ruházati termékeket, amelyek juttatására jogosult a dolgozó, és azok kihordási idejét.A kérdésben felsorolt munkaruhák, pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával, megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) bekezdése szerinti munkaruházatnak.Az éves adható keretösszeget úgy kell meghatározni, hogy abból a kihordási időket és az aktuális beszerzési árakat is figyelembe véve reálisan meg tudja vásárolni a dolgozó a szabályzat szerint járó munkaruhákat.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 9.2. b) pontja szerinti munkaruha-juttatás adómentességéhez jellemzően két feltétel kapcsolódik:- a dolgozó olyan munkakörben dolgozzon, ahol munkaruha használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be;- az adott munkaruha olyan legyen, amely az adott munkakörben viselve a dolgozó egészségének védelmét, ruházatának megóvását szolgálja.A kisgyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok, dajkák, továbbá a takarítók, közterület-fenntartók esetében mindkét feltétel fennáll.A dolgozóktól nem kell járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak sem keletkezik az előzőek szerinti munkaruha-juttatás után szociálishozzájárulási-adó-fizetési kötelezettsége. Ezeket a juttatásokat nem kell számfejteni a KIRA-rendszerben.Adózás és elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a dolgozó vásárolja meg a munkaruházati termékeket, és a munkáltató nevére szóló számlával elszámol, vagy a munkáltató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] képezi az adott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan fizetendő - általános forgalmi adón kívüli - adó, vám, egyéb kötelezettség. Mivel azonban az önkormányzat a Játv.-ben előírt kötelezettségének teljesítésével nem nyújt szolgáltatást az államnak, nem értelmezhető a főszolgáltatás, amihez járulékos költség vagy az alapügylet adóalapjába beépülő szolgáltatás kapcsolódna.A szóban forgó esetben tehát az Áfa-tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásról van szó. Az önkormányzat a szolgáltatások nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, tehát úgy tekintendő, mint aki ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is.A kormányhivatalt terhelő üzemeltetési költségek áthárítására az Áfa-tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatás szabályait kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. A közvetített szolgáltatások esetében fő szabály szerint ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, mint ahogy a továbbszámlázó kapta a számlát az eredeti szolgáltatótól, kivéve, ha az eredeti szolgáltató és a közvetítő adójogi jogállása eltér, pl. az egyik alanyi adómentes, vagy az ingatlan bérbeadás tekintetében más választással élt. Ha a továbbszámlázó szervezet alanyi adómentes, akkor nem számíthat fel áfát az alanyi adómentessége okán. Ha az ingatlant bérbe adó adómentesen számláz, de a továbbszámlázó áfafizetést választott, akkor áfásan kell a bérbeadást számlázni. Az 5634. számú válasz az áfaadóalany szervezet továbbszámlázásáról szól, az 5521. számú válaszban pedig az alanyi adómentes szervezet továbbszámlázásáról van szó, így mindkét válasz helyes, és a kettő között nincs ellentmondás.Önök áfaadóalanyok, ezért az üzemeltetési, fenntartási, javítási költségek kormányhivatalra eső részét 27%-os áfamértékkel kell a kormányhivatalnak kiszámlázni. Továbbszámlázott szolgáltatások esetén a továbbszámlázó szervezet a saját adójogi jogállásának megfelelően kell, hogy eljárjon. Ha alanyi adómentes szervezettől kapja a számlát, vagy áfafelszámításra nem kötelezett adóalanytól, de maga az átszámlázott ügylet áfaköteles (vagyis nem tartozik az Áfa-tv. 85., 86. §-a alá), akkor áfásan kell továbbszámlázni, függetlenül attól, hogy a kapott számla nem tartalmaz áfát.Az úthasználati díj esetében az önkormányzat áfamentes számlát kap, de mivel az ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Ingatlan-bérbeadás áfája

Kérdés: Egy oktatási intézménynek, ami étkeztetést (áfás tevékenység) is végez, valamint áfafizetési kötelezettségét alanyi adómentesen gyakorolja, és az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerint jelentkezett be (AAM/TAM), milyen áfajogcímkóddal kell az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó - bérleti díj nem merül fel, mert az önkormányzat ingyenes használatra adta a tulajdonát képező ingatlant - rezsi-továbbszámlázásról a számlát kiállítania? Az alanyi adómentességből adódóan minden számlát alanyi mentesen kell kiállítani, vagy az ingatlan-bérbeadás áfajogcímkódja a kapcsolódó (AAM) bejelentéshez igazodik, vagyis ha bérletidíj- vagy/és rezsi-továbbszámlázás merül fel, akkor azt adó alól mentesen/tárgyiadó-mentesen kell kiszámlázni?
Részlet a válaszából: […] bármely jogcímen fizetett díj az áfa rendszerében bérbeadási szolgáltatás ellenértékének tekintendő.Figyelemmel arra, hogy a levélben vázolt tényállás keretében a használatra jogosult fél (bérlő) a közüzemi szolgáltatások díját az ingatlan időleges használatával összefüggésben fizeti meg a használatot biztosító fél (bérbeadó oktatási intézmény) részére, az említett közüzemi díjak a bérbeadási szolgáltatás ellenértékét képezik, így a tárgyalt esetben önálló (a bérbeadási szolgáltatástól elkülönült), közüzemi szolgáltatás közvetítésére irányuló ügylet megvalósulásáról nem beszélhetünk.A leírtakból következően a bérbeadási szolgáltatás kapcsán felmerülő rezsiköltségeket az ingatlan-bérbeadás adómértékével megegyezően kell számlázni a bérlő részére.Az Áfa-tv. 193. §-ának (1) bekezdése tartalmaz előírást azon esetekre, amikor az alanyi adómentes adóalany nem járhat el e minőségében. (Tehát a számláit nem alanyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] óvodapedagógus számára.A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül, maga jogosult meghatározni.Az nem egyértelmű a jogszabály alapján, hogy a vezetőre is alkalmazandó-e a kötött munkaidőn felüli eseti helyettesítés elrendelése, de mivel az intézményvezetőnek is vannak neveléssel-oktatással lekötött órái, feltételezhetően ez a szabály rájuk is alkalmazandó.A végrehajtási rendelet további szabályokat határoz meg, melyek szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása (feltehetően ezalatt kifejezetten érteni kell az eseti helyettesítést is) akkor rendelhető el, haa) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, vagyc) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.Az ebben a körben egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a 2, egy tanítási héten a 6 órát nem haladhatja meg. Azt is kimondja a jogszabály, hogy óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés egy nevelési éven belül legfeljebb 30 napra rendelhető el.A kérdésben említett óradíjat a jogszabály erre az esetkörre állapítja meg. Mindazonáltal - véleményünk szerint - abban az esetben, ha az eseti helyettesítést nem rendelik el legalább 96 órával előbb, az Mt. szabályai alapján már rendkívüli munkavégzésről beszélhetünk (a beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó rendkívüli munkavégzés pótléka 50%), még akkor is, ha az beleférne az Nkt. és végrehajtási rendelete szerinti órakeretbe (kötött munkaidőn felüli napi 2, heti 6 óra, évi 30 nap).Amennyiben nem beszélhetünk eseti helyettesítésről, mert annak fenti feltételei nem állnak fenn, megítélésünk szerint a helyettesítés előre tudottan, tehát beosztás alapján történik, azaz nem eseti jelleggel és nem is hirtelen. A jogszabályi rendelkezések alapján ez alapvetően nem egy szabályos helyzet, ezért arról a köznevelési jogszabályok nem is rendelkeznek. Kérdéses ebben az esetben, úgy tekintjük-e, hogy a pedagógusnak- le kell dolgoznia a kötött munkaidőt, továbbá- a jogszabály szerint a kötött munkaidő felett elrendelhető órákat, és- a fennmaradó óraszám pedig szintén teljesített munkaidőnek tekinthető, mivel jellemző, kapcsolódó feladatokat kell azalatt is ellátnia (pl. otthoni dolgozatjavítás), még akkor is, ha annak tartalmát, a feladatvégzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

25 év alatti egyéni vállalkozó adókedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy 25. életévét be nem töltött fiatal egyéni vállalkozóval, aki a jövedelemszámításra az átalányadózás szabályait alkalmazza. Az összevont adóalapját hogyan csökkentheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményével?
Részlet a válaszából: […] az átalányban megállapított jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelmet a bevételből az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adott költséghányad levonásával kell kiszámítani.Továbbá az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.48. pontja értelmében az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentesnek minősül.Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdése a) pontjának ab) alpontja alapján az adóelőleg alapja a bevételből a költséghányad levonásával meghatározott rész. Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése szerint az átalányadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói bevétele alapján nem kell adóelőleget megállapítani mindaddig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg--alap - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével (8. §) számított összeg [Szja-tv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Kimutatható-e a decemberi hóközi, törvény szerinti illetmény kifizetése lekötött maradványként? Kimutatható-e a decemberben kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege lekötött maradványként (K3657 egyenlege)? Kimutatható-e az előlegek között szereplő "Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések" összege lekötött maradványként (K36516)?
Részlet a válaszából: […] bekezdésének i) pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést.Az Áhsz. 48. §-a (9) bekezdésének a) pontja értelmében a decemberben kifizetett illetmények, munkabérek összegét - ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket (pl. felmentési időre járó díjazást, december havi arányos munkabért stb.) is - a 3661. December havi illetmények, munkabérek elszámolása könyvviteli számlán kell kimutatni.A költségvetési év és a "bérév" eltér egymástól, a 2021. december havi bérek fedezetére szolgáló forrás a költségvetési szervnek nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi kiadási előirányzatain áll rendelkezésre. A decemberi bérekre tehát nem vonatkozik az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja, az nem tekinthető kötelezettségvállalással terhelt maradványnak.Nem minden, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti, ún. sajátos elszámolás tekintendő kötelezettségvállalással terhelt maradványnak, hanem kizárólag azok, amelyekhez a tárgyévben, tehát a költségvetési év során konkrét kötelezettségvállalás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzadomány elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye a saját bankszámlájára pénzadományt gyűjt az ukrajnai testvérvárosunknak. Az összegyűjtött pénzadomány átutalásra kerül az önkormányzat számlájára, melyből tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket stb. vásárolunk, melyeket gépkocsival szállítunk a testvérvárosba. A pénzeszközt a költségvetési szerv költségvetésén át kell-e vezetni? Az önkormányzathoz átutalt összeget milyen jogcímen (átvett pénzeszköz) bevételezzük, és az összegen vásárolt termékek kiadása milyen COFOG-on és jogcímen kerülhet elszámolásra? Jó-e az az elgondolás, hogy a költségvetési szerv költségvetésén nem futtatjuk át, csak mint közreműködő szervezet van jelen az adománygyűjtésben, és 3672-es főkönyvi számlán gyűjti, illetve utalja tovább az önkormányzat részére a pénzeszközt?
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?
Részlet a válaszából: […] visszatérítéséig. Amennyiben a költségvetési szerv az önkormányzat nevében gyűjti a támogatásokat, akkor elszámolhatják a 3672. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása számlán a támogatások beérkezését és továbbítását az önkormányzat részére. Az önkormányzat a támogatást a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton szerepelteti. A vásárolt élelmiszereket, tisztálkodószereket a K312. Üzemeltetési anyagok rovaton kell elszámolni, készletre venni, és a kiosztásukat, átadásukat a 38/2013. NGM rendelet V. Vásárolt készletekkel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, amikor a 2021. évi rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolását passzív időbeli elhatárolásba vonjuk/könyveljük?
Részlet a válaszából: […] keletkezteti a végleges kötelezettségvállalást, így a 2021. évi rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolását passzív időbeli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotások

Kérdés: Egy önkormányzat átveheti-e egy egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotásokat (festmények, képek, kiállítási tárgyak) befejezetlen beruházásként úgy, hogy azt térítésmentesen átadja az irányítása alá tartozó költségvetési szervének, egy művelődési háznak? Tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy ily módon a művelődési ház tulajdonába kerüljenek a tárgyak? Hogyan történik az átadás-átvétel számviteli elszámolása? Milyen értéken kell ezeket az analitikában, illetve a könyvelésben nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] §-ának (4) bekezdése alapján a térítésmentesen átvett eszközök bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci érték. Tehát az önkormányzatnak az egyesülettől kapott eszközöket piaci értéken kell nyilvántartásba venni.Az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv részére történő átadás-átvétel esetén az eszközöket az önkormányzatnál a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számlával szemben kell kivezetni, és az intézménynél felvenni. Az intézménynek az önkormányzatnál kimutatott könyv szerinti értéken (bruttó érték és elszámolt értékcsökkenés) kell felvennie az eszközöket. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat az eszközöket nem veszi használatba, így csak az önkormányzatnál kimutatott bruttó értéken kell felvenni. Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. Amennyiben az átvett képzőművészeti alkotások ilyenek, akkor nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát - az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel - levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?
Részlet a válaszából: […] mértékben levonható, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket az adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.A kérdésben említett ingatlant az önkormányzat korábban adóköteles bérbeadás útján hasznosította, majd a bérbeadás megszűnése után azt vagyonkezelésbe adta. A vagyonkezelésbe adás is adóköteles gazdasági tevékenység (egy adóköteles szolgáltatás nyújtás), annak díját a kérdésében hivatkozott szerződés szerint a szolgáltatást nyújtó önkormányzat áfával növelt értékben számlázza.Az ingatlant így az önkormányzat nemcsak a bérbeadás időszakában, hanem a vagyonkezelésbe adás időszakában is teljes egészében az adóköteles gazdasági tevékenysége során hasznosítja.Az előzetesen felszámított adó levonásához az Áfa-tv. olyan feltételt nem ír elő, hogy az adóköteles gazdasági tevékenységből a figyelési időszak alatt minden évében kell bevételnek befolynia, mindösszesen azt határozza meg, hogy az adott beszerzést az adóalany az adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása során hasznosítsa. Az a körülmény tehát, hogy a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást igénybe vevő fél - a felek megállapodása alapján - a teljes időszakra vonatkozóan a szolgáltatásnyújtás megkezdésének évében egy összegben (azaz a későbbi évekre vonatkozó díjat, előre) köteles megfizetni, a korábban érvényesített adólevonás tényezőit nem befolyásolja. Az adólevonás feltétele teljesül, ha a szolgáltatásnyújtás ellenértéke a szolgáltatásnyújtás időtartamának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
7