Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.A munkaruha-juttatást, amennyiben nincs kollektív szerződés, más belső szabályzatban is megállapíthatja a munkáltató. A szabályzatban meg kell határozni azokat a munkaköröket, amelyekben jár a dolgozóknak munkaruha, továbbá azokat a ruházati termékeket, amelyek juttatására jogosult a dolgozó, és azok kihordási idejét.A kérdésben felsorolt munkaruhák, pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával, megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) bekezdése szerinti munkaruházatnak.Az éves adható keretösszeget úgy kell meghatározni, hogy abból a kihordási időket és az aktuális beszerzési árakat is figyelembe véve reálisan meg tudja vásárolni a dolgozó a szabályzat szerint járó munkaruhákat.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 9.2. b) pontja szerinti munkaruha-juttatás adómentességéhez jellemzően két feltétel kapcsolódik:– a dolgozó olyan munkakörben dolgozzon, ahol munkaruha használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be;– az adott munkaruha olyan legyen, amely az adott munkakörben viselve a dolgozó egészségének védelmét, ruházatának megóvását szolgálja.A kisgyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok, dajkák, továbbá a takarítók, közterület-fenntartók esetében mindkét feltétel fennáll.A dolgozóktól nem kell járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak sem keletkezik az előzőek szerinti munkaruha-juttatás után szociálishozzájárulási-adó-fizetési kötelezettsége. Ezeket a juttatásokat nem kell számfejteni a KIRA-rendszerben.Adózás és elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a dolgozó vásárolja meg a munkaruházati termékeket, és a munkáltató nevére szóló számlával elszámol,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

25 év alatti egyéni vállalkozó adókedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy 25. életévét be nem töltött fiatal egyéni vállalkozóval, aki a jövedelemszámításra az átalányadózás szabályait alkalmazza. Az összevont adóalapját hogyan csökkentheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményével?
Részlet a válaszából: […] az átalányban megállapított jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelmet a bevételből az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adott költséghányad levonásával kell kiszámítani.Továbbá az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.48. pontja értelmében az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentesnek minősül.Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdése a) pontjának ab) alpontja alapján az adóelőleg alapja a bevételből a költséghányad levonásával meghatározott rész. Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése szerint az átalányadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói bevétele alapján nem kell adóelőleget megállapítani mindaddig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg--alap – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével (8. §) számított összeg [Szja-tv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:      

Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] részét képezi az adott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan fizetendő – általános forgalmi adón kívüli – adó, vám, egyéb kötelezettség. Mivel azonban az önkormányzat a Játv.-ben előírt kötelezettségének teljesítésével nem nyújt szolgáltatást az államnak, nem értelmezhető a főszolgáltatás, amihez járulékos költség vagy az alapügylet adóalapjába beépülő szolgáltatás kapcsolódna.A szóban forgó esetben tehát az Áfa-tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásról van szó. Az önkormányzat a szolgáltatások nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, tehát úgy tekintendő, mint aki ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is.A kormányhivatalt terhelő üzemeltetési költségek áthárítására az Áfa-tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatás szabályait kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. A közvetített szolgáltatások esetében fő szabály szerint ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, mint ahogy a továbbszámlázó kapta a számlát az eredeti szolgáltatótól, kivéve, ha az eredeti szolgáltató és a közvetítő adójogi jogállása eltér, pl. az egyik alanyi adómentes, vagy az ingatlan bérbeadás tekintetében más választással élt. Ha a továbbszámlázó szervezet alanyi adómentes, akkor nem számíthat fel áfát az alanyi adómentessége okán. Ha az ingatlant bérbe adó adómentesen számláz, de a továbbszámlázó áfafizetést választott, akkor áfásan kell a bérbeadást számlázni. Az 5634. számú válasz az áfaadóalany szervezet továbbszámlázásáról szól, az 5521. számú válaszban pedig az alanyi adómentes szervezet továbbszámlázásáról van szó, így mindkét válasz helyes, és a kettő között nincs ellentmondás.Önök áfaadóalanyok, ezért az üzemeltetési, fenntartási, javítási költségek kormányhivatalra eső részét 27%-os áfamértékkel kell a kormányhivatalnak kiszámlázni. Továbbszámlázott szolgáltatások esetén a továbbszámlázó szervezet a saját adójogi jogállásának megfelelően kell, hogy eljárjon. Ha alanyi adómentes szervezettől kapja a számlát, vagy áfafelszámításra nem kötelezett adóalanytól, de maga az átszámlázott ügylet áfaköteles (vagyis nem tartozik az Áfa-tv. 85., 86. §-a alá), akkor áfásan kell továbbszámlázni, függetlenül attól, hogy a kapott számla nem tartalmaz áfát.Az úthasználati díj esetében az önkormányzat áfamentes számlát kap, de mivel az ingatlan-bérbeadásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] óvodapedagógus számára.A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül, maga jogosult meghatározni.Az nem egyértelmű a jogszabály alapján, hogy a vezetőre is alkalmazandó-e a kötött munkaidőn felüli eseti helyettesítés elrendelése, de mivel az intézményvezetőnek is vannak neveléssel-oktatással lekötött órái, feltételezhetően ez a szabály rájuk is alkalmazandó.A végrehajtási rendelet további szabályokat határoz meg, melyek szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása (feltehetően ezalatt kifejezetten érteni kell az eseti helyettesítést is) akkor rendelhető el, haa) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, vagyc) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.Az ebben a körben egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a 2, egy tanítási héten a 6 órát nem haladhatja meg. Azt is kimondja a jogszabály, hogy óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés egy nevelési éven belül legfeljebb 30 napra rendelhető el.A kérdésben említett óradíjat a jogszabály erre az esetkörre állapítja meg. Mindazonáltal – véleményünk szerint – abban az esetben, ha az eseti helyettesítést nem rendelik el legalább 96 órával előbb, az Mt. szabályai alapján már rendkívüli munkavégzésről beszélhetünk (a beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó rendkívüli munkavégzés pótléka 50%), még akkor is, ha az beleférne az Nkt. és végrehajtási rendelete szerinti órakeretbe (kötött munkaidőn felüli napi 2, heti 6 óra, évi 30 nap).Amennyiben nem beszélhetünk eseti helyettesítésről, mert annak fenti feltételei nem állnak fenn, megítélésünk szerint a helyettesítés előre tudottan, tehát beosztás alapján történik, azaz nem eseti jelleggel és nem is hirtelen. A jogszabályi rendelkezések alapján ez alapvetően nem egy szabályos helyzet, ezért arról a köznevelési jogszabályok nem is rendelkeznek. Kérdéses ebben az esetben, úgy tekintjük-e, hogy a pedagógusnak– le kell dolgoznia a kötött munkaidőt, továbbá– a jogszabály szerint a kötött munkaidő felett elrendelhető órákat, és– a fennmaradó óraszám pedig szintén teljesített munkaidőnek tekinthető, mivel jellemző, kapcsolódó feladatokat kell azalatt is ellátnia (pl. otthoni dolgozatjavítás), még akkor is, ha annak tartalmát, a feladatvégzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Szociális ágazati összevont pótlék

Kérdés: Az éves költségvetési beszámoló "11/E-11/C. űrlap 9. sorának elszámolása" űrlapjának 08. sora a következőkre vonatkozóan adatot kér az önkormányzattól, illetve ezáltal az általa fenntartott költségvetési szervünktől:
"3. melléklet 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék (11/A. űrlap 18. sor 4. oszlopában szereplő) értékéből az intézményi gyermekétkeztetésben foglalkoztatottakra fordított összeg."
Ez alapján egyértelmű lenne az alábbi kérdésünkre a válasz, azonban a 257/2000. Korm. rendelet 1. §-ának 1-3. bekezdései nem említik azt, hogy a rendelet hatálya kiterjed a gyermekétkeztetésre. Jogosult-e teljes összegű szociális összevont pótlékra az az intézményi közalkalmazott (szakács, konyhai kisegítő, élelmezésvezető, adminisztrátor, raktáros, sofőr munkakörben), aki a kinevezésén "096015 – Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben" kormányzati funkcióra van besorolva? A gyakorlatban a közétkeztetési központunk nagyobb részben gyermekétkeztetésre és idősek otthonaira (102023 és 102024 COFOG) főz, kisebb részben szociális étkeztetésre (107051 COFOG), munkahelyi étkeztetésre (096025 COFOG). A kiadások a 6-os számlaosztályba kerülnek lekönyvelésre, majd a felosztás adagszám-arányosan történik. Tudomásunk van olyan hasonló szolgáltatóról, aki évek óta kifizeti a juttatást. A különbség annyi, hogy ők 102031 Idősek nappali ellátása COFOG-ra tették kinevezésen a konyhai dolgozókat. Ezt a kormányzati funkciót nevesíti a jogszabály, tehát jogos a kifizetés, más kérdés, hogy nappali ellátásra a konyhájuk egyáltalán nem főz.
Részlet a válaszából: […] gondoskodást nyújtó szervezet.Gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény: a Gyvt. szerinti gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége.Kiegészítő pótlék minden szakmai munkakörben, illetve technikai ügyviteli munkakörben foglalkoztatottaknak egyaránt jár, aki akár intézményes keretek közt, akár szakfeladaton van alkalmazva a rendelet hatálya alá tartozó szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi ellátási formák bármelyikében. A kiegészítő pótlék szektorsemlegesen, állami, önkormányzati, egyházi és nem állami fenntartónál foglalkoztatott, a fenti kritériumoknak megfelelő alkalmazottnak jár.A fenntartó kizárólag az után a foglalkoztatott után jogosult támogatásra, aki a Kjt. végrehajtási rendelet 15/B. §-a alapján kiegészítő pótlékra jogosult.Véleményünk szerint az intézményi gyermekétkeztetés többféle tevékenységet foglalhat magában, de ebből csak azon tevékenység, feladat körében foglalkoztatott után, illetve csak azon elvégzett feladatok arányában jár a szociális ágazati pótlék, aki/amely a fenti, rendelet hatálya alá tartozó körbe tartozik.A kérdésben arról a helyzetről van szó, amikor valamely technikai dolgozó részben végez olyan feladatot, mely után az intézmény/foglalkoztatott jogosult lenne ezen támogatásra.Az általános szabályok szerint – megítélésünk szerint – a támogatás igénylése, felhasználása csak a jogosultságot megalapozó tevékenység arányában lehet jogszerű. Ahogyan a kérdésben szerepel, adagszám alapján fel tudják osztani a tevékenységet,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Hová kell besorolni azt a köztisztviselőt, akinek a végzettsége általános gimnázium, majd utána SZIE igazságügyi szervezőként 2020-ban végzett? Munkaköre gazdálkodási feladatkör. 2020 előtt egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták. Majd az egyetem elvégzése után egy multinacionális cégnél dolgozott rövidebb ideig. Ezen időszak beszámolható a besorolási idejébe? Vagy a besorolása onnan kezdődik, amikor elvégezte az egyetemet? Amíg nem teszi le a kötelező szakvizsgát, léphet-e fizetési kategóriát, vagy addig gyakornok marad, míg be nem mutatja az elvégzésről szóló okiratot?
Részlet a válaszából: […] tagsági viszonyban, a szakcsoporti tagsági viszonyban, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenységre irányuló jogviszonyban, továbbá az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló jogviszonyban töltött időt, valamint a Kttv. 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a tizennégy éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.A multinacionális cégnél, feltehetően munka-viszonyban töltött időt a besorolás szempontjából be kell számítani. Ugyanakkor az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama nem vehető figyelembe a besorolásnál.A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőa) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó,b) három év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,c) nyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,d) tizenhat év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,e) huszonöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsosbesorolást kap.A fogalmazó besoroláshoz egy éven belül kell letenni a közigazgatási alapvizsgát. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:          

Jubileumi jutalom

Kérdés: A szakképzési centrumok jogviszonya 2020. július 1-jétől munkaviszonnyá alakult át, az Szkt. 127. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a jubileumi jutalomról. A közalkalmazotti jogviszony idején, amikor nyugdíjba ment a dolgozó – a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint –, ha legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor megilleti a 40 éves jubileumi jutalom. Egyik oktatónk nyugdíjba vonul 2022. 06. 30-ával, a 40 éves jubileumi jutalom részére 2022. 08. 17-ével járna. Jelen esetben ugyanúgy megilleti a 40 éves jubileumi jutalom a nyugdíjba vonulásakor?
Részlet a válaszából: […] tette a Kjt. szerinti feltételekkel. Azt is kimondja a jogszabály, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére.Egyéb esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenöt éves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában, de az nem kötelező.Tehát, mivel a Kjt. feltételei szerint jogosult jubileumi jutalomra az, aki az új szabályok hatálybalépését[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Köztisztviselőnk kérte felmentését 2022. június 1-jétől, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni 2022. augusztus 1-jétől. Első munkahelye a Volánnál volt 1978 júliusa és 1979 márciusa között, majd 1983 áprilisától dolgozott újra, a nagyközségi tanácsnál előadóként 1985 szeptemberéig. 1985 szeptemberétől 4 órás hivatalsegédi állása volt, majd 4 órában párhuzamosan a művelődési otthon igazgatója is lett. 1987 áprilisától 1990 végéig a GAMESZ-nél volt előadó, majd átkerült az akkori polgármesteri hivatalhoz 1991. januártól, ez a köztisztviselői jogviszonya jelenleg is fennáll. Foglalkoztatása alatt volt időszak, mikor csak 4 órában dolgozott, és olyan is, amikor egyszerre volt párhuzamosan kettő 4 órás munkaviszonya. A 4 órás foglalkoztatási viszony beszámít a jubileumi jutalomba, illetve ha egyszerre, egy időtartamban volt két 4 órás foglalkoztatási jogviszonya is, az beszámítható? Továbbá a Volánnál töltött évek – álláspontunk szerint – nem számíthatóak be. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] közszolgálati, kormánytisztviselői, állami szolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbád) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,f) a Kttv., a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,g) a Kttv. 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, ésh) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban,i) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonybantöltött időt kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Intézményvezetői pótlék

Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?
Részlet a válaszából: […] bérpótlékravonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.Azt kell tehát mérlegelni, hogy az adott pótlék (pl. intézményvezetői pótlék, nemzetiségi pótlék) munkavégzés esetén folyamatosan megilleti a pedagógust vagy nem. Amennyiben az munkavégzés esetén folyamatosan jár, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell beszámítani, ha pedig nem jár folyamatosan, akkor a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint. Ez jelenleg egyébként nem az Mt. 151. §-ának (4), hanem (5) bekezdésében található, azonban az Nkt. Mt.-re hivatkozó említett rendelkezése nem került az Mt.-módosítással párhuzamosan módosításra.Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, akia) nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel nemzetiségi anyanyelven nevelő-, oktatómunkát végez, ha e tevékenységet a neveléssel-oktatással, tanórával, foglalkozással lekötött munkaidejének – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa figyelembevételével -aa) kevesebb mint húsz százalékában, de leg-alább heti egy órában végzi, a pótlék alsó határával megegyező,ab) legalább húsz százalékában, de kevesebb mint ötven százalékában végzi, az illetményalap huszonöt százalékának megfelelő,ac) legalább ötven százalékában végzi, a pótlék felső határával megegyező mértékben, vagyb) óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény – tárgyévet megelőző tanév, nevelési év – október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján, annak függvényében változó mértékben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:      

Maradvány elszámolása

Kérdés: Kimutatható-e a decemberi hóközi, törvény szerinti illetmény kifizetése lekötött maradványként? Kimutatható-e a decemberben kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege lekötött maradványként (K3657 egyenlege)? Kimutatható-e az előlegek között szereplő "Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések" összege lekötött maradványként (K36516)?
Részlet a válaszából: […] bekezdésének i) pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést.Az Áhsz. 48. §-a (9) bekezdésének a) pontja értelmében a decemberben kifizetett illetmények, munkabérek összegét – ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket (pl. felmentési időre járó díjazást, december havi arányos munkabért stb.) is – a 3661. December havi illetmények, munkabérek elszámolása könyvviteli számlán kell kimutatni.A költségvetési év és a "bérév" eltér egymástól, a 2021. december havi bérek fedezetére szolgáló forrás a költségvetési szervnek nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi kiadási előirányzatain áll rendelkezésre. A decemberi bérekre tehát nem vonatkozik az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja, az nem tekinthető kötelezettségvállalással terhelt maradványnak.Nem minden, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti, ún. sajátos elszámolás tekintendő kötelezettségvállalással terhelt maradványnak, hanem kizárólag azok, amelyekhez a tárgyévben, tehát a költségvetési év során konkrét kötelezettségvállalás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
7