65 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] gondoskodást nyújtó szervezet.Gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény: a Gyvt. szerinti gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége.Kiegészítő pótlék minden szakmai munkakörben, illetve technikai ügyviteli munkakörben foglalkoztatottaknak egyaránt jár, aki akár intézményes keretek közt, akár szakfeladaton van alkalmazva a rendelet hatálya alá tartozó szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi ellátási formák bármelyikében. A kiegészítő pótlék szektorsemlegesen, állami, önkormányzati, egyházi és nem állami fenntartónál foglalkoztatott, a fenti kritériumoknak megfelelő alkalmazottnak jár.A fenntartó kizárólag az után a foglalkoztatott után jogosult támogatásra, aki a Kjt. végrehajtási rendelet 15/B. §-a alapján kiegészítő pótlékra jogosult.Véleményünk szerint az intézményi gyermekétkeztetés többféle tevékenységet foglalhat magában, de ebből csak azon tevékenység, feladat körében foglalkoztatott után, illetve csak azon elvégzett feladatok arányában jár a szociális ágazati pótlék, aki/amely a fenti, rendelet hatálya alá tartozó körbe tartozik.A kérdésben arról a helyzetről van szó, amikor valamely technikai dolgozó részben végez olyan feladatot, mely után az intézmény/foglalkoztatott jogosult lenne ezen támogatásra.Az általános szabályok szerint – megítélésünk szerint – a támogatás igénylése, felhasználása csak a jogosultságot megalapozó tevékenység arányában lehet jogszerű. Ahogyan a kérdésben szerepel, adagszám alapján fel tudják osztani a tevékenységet,[…]

Részlet a válaszából: […] tagsági viszonyban, a szakcsoporti tagsági viszonyban, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenységre irányuló jogviszonyban, továbbá az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló jogviszonyban töltött időt, valamint a Kttv. 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a tizennégy éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.A multinacionális cégnél, feltehetően munka-viszonyban töltött időt a besorolás szempontjából be kell számítani. Ugyanakkor az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama nem vehető figyelembe a besorolásnál.A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőa) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó,b) három év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,c) nyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,d) tizenhat év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,e) huszonöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsosbesorolást kap.A fogalmazó besoroláshoz egy éven belül kell letenni a közigazgatási alapvizsgát. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá[…]

Részlet a válaszából: […] bérpótlékravonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.Azt kell tehát mérlegelni, hogy az adott pótlék (pl. intézményvezetői pótlék, nemzetiségi pótlék) munkavégzés esetén folyamatosan megilleti a pedagógust vagy nem. Amennyiben az munkavégzés esetén folyamatosan jár, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell beszámítani, ha pedig nem jár folyamatosan, akkor a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint. Ez jelenleg egyébként nem az Mt. 151. §-ának (4), hanem (5) bekezdésében található, azonban az Nkt. Mt.-re hivatkozó említett rendelkezése nem került az Mt.-módosítással párhuzamosan módosításra.Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, akia) nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel nemzetiségi anyanyelven nevelő-, oktatómunkát végez, ha e tevékenységet a neveléssel-oktatással, tanórával, foglalkozással lekötött munkaidejének – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa figyelembevételével -aa) kevesebb mint húsz százalékában, de leg-alább heti egy órában végzi, a pótlék alsó határával megegyező,ab) legalább húsz százalékában, de kevesebb mint ötven százalékában végzi, az illetményalap huszonöt százalékának megfelelő,ac) legalább ötven százalékában végzi, a pótlék felső határával megegyező mértékben, vagyb) óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény – tárgyévet megelőző tanév, nevelési év – október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján, annak függvényében változó mértékben,[…]

Részlet a válaszából: […] étkezések számának, valamint a 21/B. §-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. A 328/2011. Korm. rendelet nem tartalmazza azt az előírást, hogy nettó módon kell az árakat megállapítani.A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet 2. §-a szerint a termék vagy szolgáltatás eladási árát kell feltüntetni. Az eladási ár a bruttó áfával növelt összeget jelenti.Az önkormányzati rendeletek rendszerint a nettó és a bruttó árat is tartalmazzák.A végső fogyasztói árat, vagyis a fizetendő összeget kell kerekíteni, nem az adóalapot.Az áfát a nettó árra rá kell számítani. Ha a nettó ár 490 forint, akkor a bruttó árat úgy állapítjuk meg, hogy rászámítjuk az áfát, így a bruttó ár 622 forint lesz.A számlán 622 forint -2 forint kerekítési különbözet szerepel. A kerekítési különbözet nem képez áfaalapot, vagyis az adóalapot a nem kerekített összeg visszaosztásával[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazni, mely alapján a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b) öt év után tizenöt nappal,c) nyolc év után húsz nappal,d) tíz év után huszonöt nappal,e) tizenöt év után harminc nappal,f) tizennyolc év után negyven nappal,g) húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik.Ami valóban nem egyértelmű, az a végkielégítésre való jogosultság kérdésköre, ugyanis az Eszjtv.-ből – véletlen vagy szándékosan – kimaradt a Kjt.-ben meglévő azon rendelkezés, mely rögzíti, hogy nem jogosult a közalkalmazott végkielégítésre, ha felmentésére amiatt kerül sor, hogy maga kéri a nők negyven-éves öregségi nyugdíjára való jogosultság megszerzése okán a jogviszonya megszüntetését.A jogszabályok jelenlegi rendelkezései szerint a végkielégítésre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni az Eszjtv.-ben rögzített eltérésekkel. Mivel erre a felmondási esetre sem az Eszjtv., sem az Mt. nem tartalmaz speciális szabályt, így az Mt. általános, végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Ugyanakkor az Mt. szerint nyugdíjas munkavállaló – többek között -, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas munkavállaló pedig nem jogosult végkielégítésre. Fontos, hogy a nyugdíj megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése. Ezért nem kizárt, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapításra kerüljön a "nők negyvenéves öregségi nyugdíja", és így ebben az időpontban a munkavállaló már nyugdíjasnak minősüljön. A fizetendő végkielégítés tehát függ az időzítéstől. Lényeges, hogy az Mt. szerint a végkielégítés mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkavállaló (közalkalmazott) jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár] való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A Tny. tartalmazza azt a szabályt, hogy[…]

Részlet a válaszából: […] általános forgalmi adó levonásba helyezhető.Az Áfa-tv. 186. §-a tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az adóalany a fizetendő áfa és az előzetesen felszámított és levonható áfa negatív előjelű különbözete esetén keletkező adóösszeget visszaigényelheti.A visszaigénylés feltétele az, hogy az adózó által megállapított különbözet (fizetendő adó csökkentve a beszerzéseket terhelő levonható adó) negatív előjelű legyen, és elérje havi gyakoriságú áfabevallásra kötelezett adózó esetén az 1 millió, negyedéves bevalló esetén a 250 ezer, éves bevalló esetén az 50 ezer forintot.Mindezek alapján, ha a társaság kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységekhez használja a beszerzéseket, és rendelkezik a beszerzésről a nevére szóló bizonylattal, továbbá a bevallásában a visszaigényelhető áfa összege a bevallási gyakoriságának megfelelő összeget elérte vagy meghaladta, akkor jogosult a beszerzést terhelő áfa egyösszegű visszaigénylésére, függetlenül attól, hogy a beszerzés vagy a társaság által végzett tevékenység a működési támogatás összegéből valósul meg.Megjegyezzük, hogy az ingatlan-bérbeadás főszabályként adómentes tevékenység, következésképpen az adómentes bérbeadás tekintetében felmerült beszerzések áfája nem helyezhető levonásba.Az Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. § és a 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.Az arányosítás kapcsán tehát csak abban az esetben van jelentősége a támogatásnak, ha az adóalany egy-idejűleg folytat adóköteles és adómentes tevékenységet, amelyhez kapcsolódóan az egyes beszerzéseinek áfáját a tételes elkülönítés szabályai szerint megosztani nem tudja, valamint egyéb, a tevékenységeinek reális arányát tükröző arányszámot sem tud képezni az Áfa-tv. 123. § (3) bekezdése első fordulatának megfelelően, és ennek okán az Áfa-tv. 5. számú mellékletében foglalt arányosítási képlet segítségével határozza meg a levonható és a le nem vonható adó arányát.Ez utóbbi esetben – azaz az Áfa-tv. 5. számú mellékletének alkalmazásakor – az adóalapot nem képező bármilyen támogatás (azaz az ellenértéknek nem minősülő, illetve az árat nem befolyásoló támogatás) összegét a nevezőben szerepeltetni kell, még akkor is, ha az adóalany igazolni tudja, hogy az adóalapot nem képező támogatást részben[…]

Részlet a válaszából: […] összeg.A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánála) a Kttv., Ktv., Ktjv., Küt. hatálya alá tartozó munkáltatónál, foglalkoztató szervnél munkaviszonyban, közszolgálati, kormánytisztviselői, állami szolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbád) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,f) az e törvény, a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,g) a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, ésh) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban,i) a rendvédelmi igazgatási szolgálati[…]

Részlet a válaszából: […] kedvezmény összege meghaladja a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségnek a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan érvényesített kedvezményekkel csökkentett összegét, a duális képzés és a szakirányú oktatás kedvezménye adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett esetében a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét, a meghaladó teljes összeg az állami adóhatóságtól visszaigényelhető, amelyet az Áhsz. 15. melléklete szerint a B16. Egyéb[…]

Részlet a válaszából: […] kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása). Míg a főváros tekintetében a Mötv. 23. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:"(1) A fővárosi önkormányzat az e törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.(3) A fővárosi kerületi önkormányzatok – törvény keretei között – önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják az (1) bekezdésbe nem tartozó településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat.(4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen:1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés;19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása.(5) A kerületi önkormányzat feladata különösen:1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése;2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása".A Kkt. 34. §-ának (1) bekezdése értelmében "a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen". E paragrafus (2) bekezdése szerint "a közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki". A Kkt. 35. §-a értelmében "az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni".A Kkt. 33. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja és c) pontja alapján "e törvény szerint az út kezelői:b) az a) pontban nem említett [megj.: vagyis nem koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút]bb) helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik;c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő".A Kkt. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében "a közút kezelőjén a helyi közutak tekintetébena) 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 33/D-35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűléstkell érteni".Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése szerint "a járművek forgalmára vonatkozó tilalmat vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni. A tilalmak vagy korlátozások a forgalom biztonságának és egységesítésének, az út (műtárgy) műszaki állapotának védelme és[…]

Részlet a válaszából: […] magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonja a más településen általa bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.A bérbeadótól levont adóelőleg megállapítása független a dolgozójuk részére adott juttatás adókötelezettségétől. Ez két különböző gazdasági esemény.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.6. f) pontja szerint adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget[…]