Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

44. Költségvetési Levelek / 2005. április 26.

TARTALOM

1050. kérdés Köztisztviselő átsorolása
Egy kisvárosi polgármesteri hivatalban dolgozom mint adóügyi főelőadó. Iskolai végzettségem: közgazdasági szakközépiskola. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Óvónőképző Intézetébe járok, szociálpedagógia szakra. A főiskola elvégzése után a munkáltatómnak kötelezően át kell-e sorolnia I-es besorolási osztályba, vagy ez a munkáltató saját döntésén múlik?
1051. kérdés Túlmunka díjazása
A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1052. kérdés Telefonszolgáltatás áfája
Az Áfa-tv. 33. § (4) bek. szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon díjából az előzetesen felszámított áfa 50%-a nem vonható le. Elkülönítve kell-e megállapítani a mobiltelefonra és a vezetékes telefonra vonatkozóan az 50%-os arányt?
1053. kérdés Képzési szolgáltatás elszámolása
Felsőoktatási intézmény önköltséges képzéséhez külső, számlát adó oktatókat vesz igénybe. A képzés bevételeit és költségeit önálló témaszámon könyvelik. A képzés nyereséges. A képzés a felsőoktatási intézmény tantermeiben és eszközeivel (pl. projektor) történik. A képzés adminisztrációját (számlázás, könyvelés) a felsőoktatási intézmény gazdasági hivatala végzi. Önköltségszabályzat alapján készült kalkulációval rezsiköltséget és érdekeltségialap-hozzájárulást fizet a képzés a felsőoktatási intézménynek. A képzés beszerzéseit terhelő áfát visszaigényelheti-e a felsőoktatási intézmény, vagy arányosítani kell?
1054. kérdés Munkába járás költségeinek adókötelezettsége I.
Munkába járáshoz adómentesen lehetett elszámolni a bérlet és a bérlet értékét meg nem haladó menetjegy árát, ha azzal elszámoltak. Ha viszont a magánszemély nem vásárolt bérletet (más módon oldotta meg a munkába járást), a bérlet árának megfelelő költségtérítésre jogosult volt. Az új jogszabály ezt a lehetőséget 2005-től valóban kizárta, vagy nem tért ki rá?
1055. kérdés Költségvetési szervek önálló adóalanyisága
Önkormányzati fenntartású önálló intézményhez négy, részben önálló intézmény tartozik. A részben önállóak az alapító okiratuk szerint jogi személyiséggel rendelkező szervek. Az intézmények egy adószámmal - az önálló intézmény adószámával - rendelkeznek, a tevékenységük során számlákat, bizonylatokat állítanak ki. A számlán az intézmény megnevezésénél az alapító okirat szerinti intézményi nevet kell feltüntetni, vagy az önálló intézmény nevét, mivel az adószám ehhez az intézményi névhez kapcsolódik.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1056. kérdés Munkajutalom
Az Szja-tv. 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó 4.10 alpontban a következő előírás olvasható: Adómentes "az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom". Kérem értelmezzék a "munkaterápiás jutalom" fogalmát, és vessék össze a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet 56. §-ában említett "munkajutalom-kifizetéssel"! Értelmezésük alapján arra kérünk választ, hogy: A munkajutalom - mint munkavégzési célú foglalkoztatásért járó kifizetés - ugyanúgy adómentes-e, mint a munkaterápiás jutalom? Másképpen feltéve a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy a munkajutalom nem számít adómentes bevételnek, ugyanakkor a munkaterápiás jutalom igen, hiszen mindkettő a bentlakásos szociális intézmény szervezésében történik és mindkét esetben a gondozottak érdekeit szolgálják? A fentiek alapján vélelmezhető-e, hogy az Szja-tv. és az 1/2000. SzCsM rendelet nincs egymással összhangban?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1057. kérdés Tiszteletjegy adózása
Intézményünk Vasárnapi Színház címen gyermekelőadásokat szervez, melyekre jegyet árusít. Előadásonként 3-4 db tiszteletjegyet is adunk ingyenesen. Milyen adózási és nyilvántartási szabályokat kell a tiszteletjegyekre alkalmazni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1058. kérdés Munkába járás költségei II.
Bérlet leadása nélkül kaptuk meg a bérlet árának 80 és 86%-át. 2005. január 1-jétől állítólag megszűnik ez a lehetőség. Van-e valamilyen lehetőség arra vonatkozóan, hogy továbbra is megkaphassuk az összeget, természetesen adómentesen, mind saját, mind a munkáltató részéről. A kifizetés érintette a gazdasági vezetőt, valamint néhány alkalmazottat is. Esetleg a vezető kaphat-e adómentesen költségtérítést "akármilyen" jogcímen? Mivel alkalmazottakat is érintett, nekik a jövőben milyen lehetőség adódik a fenti állapot miatt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1059. kérdés Munkába járás költségei III.
Költségvetési intézmény vagyunk. Szabályzat, illetve kollektív szerződésünk tartalmazza a dolgozók munkába járással kapcsolatos útiköltség-térítését. Helyesen járunk-e el, ha buszbérlet 80%-os térítésén kívül, a leadott teljes árú jegy, esetleg diákjegy összegének a 80%-át térítjük?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1060. kérdés Szabadság kiadása
Szabadság napjainak megállapításához kérem segítségüket. Egy kismama 2003. 02. 20-án szült, a szülési szabadság ideje: 2003. 02. 20.-08. 06., GYED: 2003. 08. 07.-2004. 09. 21., szeptember 22-én munkába állt. A Ktv. szerint az alapszabadság 25 nap + (előadó besorolás esetén) 5 nap + (egy gyermek esetén) 2 nap/év. Előző évről (2002) nem hozott át szabadságot. Az Mt. 130. § (2) bekezdése alapján a szülési szabadság idejére, a fizetés nélküli szabadság első évére jár a szabadság. Jelen esetben a fizetés nélküli szabadság első évét hogyan kell értelmezni?
1061. kérdés Külön juttatás
Intézményünknél dolgozó óvónőnk (közalkalmazott) GYED-en van. Jár-e neki 13. havi illetmény? Aki nem dolgozza le a teljes évet, illetve nem áll közalkalmazotti jogviszonyban, annak részarányosan kell-e kifizetni a 13. havi illetményt?
1062. kérdés Jogviszony megszüntetése
1947. július 27-én született női dolgozónk 2005-ben előrehozott nyugdíjba szeretne menni. 42 évnyi jogviszonnyal rendelkezik. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg lehet-e szüntetni, és ilyen esetben a felmentési időt az 57. életév betöltése előtt (2005. július 27.) ki lehet-e adni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1063. kérdés Étkeztetésre jutó támogatás elszámolása
Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?
1064. kérdés Régészeti feltárás áfája
Költségvetési intézményként arányosítjuk az áfának azt a részét, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egyéb törvény által előírt tevékenységet (régészeti feltárás) átvett pénzeszközből finanszírozza az intézmény. Ez kiszámlázásra kerül, az intézmény az áfáját befizeti. A felhasználásról elszámolással tartozik, ezért tételesen elkülöníti a beszerzéseket, külön részgazdaként kerül a kiadás könyvelésre. Ezt a tevékenységet intézményfinanszírozás és egyéb támogatás nem érinti. Ebben az esetben visszaigényelhető-e az áfa erre az elkülönített tevékenységre? Egy arányszámot, ún. nagy arányszámot számolunk, amiben benne van az összes bevétel, ami kiszámlázásra kerül. A beérkező számlák áfáját elkülönítjük arányosításba bevontra és visszaigényelhetőre. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha ebből az átvett pénzeszközből olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely már kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez is, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egy ingatlan vétele történne abból az átvett pénzből, amely nem minősül támogatásnak (szolgáltatásként kerül kiszámlázásra). Mivel az épület nemcsak azt a tevékenységet szolgálná, amire az átvett pénzt kaptuk, hanem az elkövetkező években az intézménynek raktárként, feldolgozóműhelyként szolgálna.
1065. kérdés Étkeztetés számlázása
Dolgozóink egy része saját konyhán étkezik és szeretné igénybe venni a melegétkezési hozzájárulást. Hogyan kell kiállítani az áfás számlát? Külön kell-e a hozzájárulás összegéből és az azon felüli részről a számlát kiállítani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1066. kérdés Ivóvíz- és szennyvízközmű bérbeadása utáni áfája
Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?
1067. kérdés Külön juttatás közterhei
Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
1068. kérdés Polgármester mobiltelefonja
Társadalmi megbízású polgármester mobiltelefonja az Szja-tv. 4. § (1) bekezdése értelmében adóköteles vagy adómentes, ha magánbeszélgetésre is igénybe veszi?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1069. kérdés Ajándék elszámolása
A dolgozóknak szjamentesen adható háromszor 5000 forint ajándék értékét melyik főkönyvi számlára - személyi vagy dologi előirányzat terhére - kell könyvelni a költségvetési szerveknek?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére