Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

51. Költségvetési Levelek / 2005. szeptember 20.

TARTALOM

1172. kérdés Bérelt ingatlan áfája
Felügyeleti szervünk bérleti szerződést kötött egy családi házra, amelyhez garázs és udvar is tartozik. A bérleti díjat a garázsra és az udvarra való tekintettel 25%-os áfával állapította meg. Helyes-e ez az eljárás, ha egyébként csak a lakásbérlet mentes az áfafizetési kötelezettség alól?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1173. kérdés Közvetített szolgáltatások áfája
Belföldön bérbe adott épületek kapcsán továbbszámlázzuk a közüzemi díjakat. Kérdésünk, hogy a kiszámlázott közüzemi díjak áfája fizetendő áfaként működik-e? Vagy bruttó számlázzuk ki a szolgáltatást?
1174. kérdés A közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek áfájának elszámolása
Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szervnél a közösségen belüli beszerzések után fizetendő áfát, valamint a közösségen belüli beszerzés után megfizetett adónál arányosítással vagy tételesen levonásba helyezhető áfa összegét? Hogyan lehet lekönyvelni a közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek önadózással felszámított áfáját, ha nem levonható, tehát az Szt. szerint aktiválni kellene? A problémát az okozza, hogy a szállító számlája nem tartalmazza az áfát. Kérjük számokkal (kontírozással) leírni az áfa könyvelését a fenti esetekben.
1175. kérdés Vásárlási összeghatáron felül a szállítótól kapott ajándék elszámolása
Önkormányzati költségvetési intézményünk alkalmanként a szállítótól - vásárlási öszszeghez kötve - ajándékot kap. Pl. ha 300 E Ft értékben vásárolunk, akkor új tv-t vagy videót kapunk, erről - vagy átvételi elismervényt íratnak alá az értéket megjelölve, - vagy értéket nem jelölnek meg, - vagy egyáltalán semmi iratot nem írunk alá, - vagy számlát írnak és engedményként a 100%-os értéket jelölik meg. Mi a teendő az így ajándékba kapott eszközökkel, ha a forgalmi értékük alapján állóeszköznek, illetve fogyóeszköznek minősülnek?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1176. kérdés Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása
Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány - mint "idegen követelés" - nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal - mint forgóeszközökkel - szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1177. kérdés Intézmények közötti szolgáltatás kiszámlázása
Önállóan gazdálkodó költségvetési intézményhez részben önállóan gazdálkodók tartoznak. Az önálló intézménynek van csak adószáma és bankszámlaszáma. Az egyik részben önállóan gazdálkodó intézmény egy másik részben önállóan gazdálkodónak szolgáltatást végez a pedagógus szakvizsga és további keret terhére. Hogyan tudom kiszámlázni a szolgáltatást? A jelenlegi pénzügyi rendelkezésünk nem ad rá módot, nem lehet sem átutalással, sem pénztári ki-be fizetéssel megoldani.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1178. kérdés Portások juttatásai
Költségvetési intézménynél 3 fő dolgozik portási munkakörben 24/48-as munkarendben. Így a havi munkaidejük 204 óra lesz. Kérdésem, hogy mi illeti meg a portási munkakörben dolgozókat a munkabéren kívül?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1179. kérdés Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1180. kérdés Részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő szabadsága
Önkormányzatunknál dolgozik egy részmunkaidős köztisztviselő heti 30 órában úgy, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik, napi 7 és fél órát. Amikor két hét szabadságra megy, 4 vagy 5 nap szabadságot vesz ki? Csak szóbeli megállapodás alapján dolgozik 4 napot az 5 munkanap helyett. Más-e a helyzet, ha ez szerződésben van lefektetve?
1181. kérdés A december havi munkavégzésre járó személyi juttatások elszámolása
Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Saját bér- és tb-kifizető helyként működik. Minden évben gondot okoz a december havi bérek kifizetése, hogy az a pénzmaradványt ne terhelje. (Bérre módosítani nem lehet, ill. nem tervezhetnek 11 hónapra.) Hogyan kell ezt a kifizetést elszámolni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1182. kérdés A számviteli bizonylatok őrzési ideje
Az Szt. a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 8 évben állapítja meg. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet - ez tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét - a gazdasági ügyeken belül a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 5 évben határozza meg. Az oktatási intézménynek melyiket kell figyelembe venni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1183. kérdés Az iskolakezdési támogatás elszámolása
Intézményünk ebben az évben iskolakezdési támogatás címén 10 000 Ft-ot fizetett ki az érintett dolgozóinak. Kérdésünk, hogy az iskolakezdési támogatást melyik főkönyvi számlára könyveljük?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1184. kérdés A falusi turizmus keretében szervezett szakmai utak elszámolása
Önkormányzatunk szakmai utat szervez - falusi turizmus témakörben -, melyen munkatársak, illetve 1-1 hozzátartozó is részt vesz. Utazásuk, étkezésük ingyenes. Adóköteles-e ezen rendezvény? Számviteli elszámolása, bizonylatolása hogyan történik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1185. kérdés Az étkezési utalványok elszámolása
Szeretnénk az önök véleményét is megismerni az étkezési utalvány főkönyvi könyvelésben történő elszámolásával kapcsolatban. Önkormányzatunk teljes intézményi körre közbeszerzési eljárást folytatott le az étkezési utalványok beszállítói körére. A költségvetés egységesen 4000 Ft/fő étkezési hozzájárulást biztosít a foglalkoztatási körbe tartozó köztisztviselő, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók számára. A közbeszerzési eljárást elnyerő cég a 4000 Ft-os vásárlási utalványt 3800 Ft-ért számlázza úgy, hogy a beszállító telephely 4000 Ft/hó/főről kiállítja a számlát, majd a központi telephely a 200 Ft/hó/főről jóváíró számlát küld. A szerződés szerint önkormányzatunknak a két számlából értékkülönbözetet kell kiegyenlíteni, azaz a 3800 Ft/hó/fő összeget. Szeretnénk tudni, hogy a kincstári bérszámfejtésnek milyen összeggel jelentsük az utalványt, a dolgozóval milyen értékben vetessük át?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1186. kérdés Dohányzásról leszoktató program
Intézményünkben "dohányzásról leszoktató program"-ot indítottunk munkavállalóink részére. A leszoktatást segítő tapaszokat - mint gyógyszert - az intézmény vásárolja meg a munkavállaló helyett. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e a munkavállalónak természetben juttatott tapasz?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1187. kérdés Prémiumévek program
Intézményünknél néhány közalkalmazott élt a választás lehetőségével, és a felmentés helyett a prémiumévek programban kíván részt venni. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni, hogy helyesen járunk-e el, amikor a 2004. évi CXXII. törvény 4. § (4) bek. alapján folyósított juttatás elszámolásakor a juttatást bérjövedelemként kezeljük, az szja-előlegnél érvényesítjük az adójóváírást és levonjuk az 1% munkavállalásit, valamint a 8,5% nyugdíjjárulékot, és nem vonunk 4% egészségbiztosítási járulékot.
Kapcsolódó tárgyszavak:
1188. kérdés Gépkocsi karbantartási munkáinak elszámolása
Éves karbantartási munkák során elektromos zárakat vásároltunk meglévő ajtókhoz (darabonként bruttó 53 000 forint értékben), illetve a gépjárművekhez téli gumit (darabonként bruttó 80000 forint értékben). A költségvetési szerv nem jogosult áfa-visszaigénylésre, tehát a bruttó összeg a beszerzés költsége. A beszerzett terméket az 54-es számlacsoportba, karbantartás anyag, alkatrészként el lehet-e számolni, vagy mint nagy értékű tárgyi eszközt, az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1189. kérdés Kis értékű ajándék elszámolása
Dolgozóinknak nőnapra adómentesen adható "kis értékű" ajándékot vásároltunk. Melyik főkönyvi számon kell ezt kimutatni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1190. kérdés Önálló adóalanyiság kérdése
Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1191. kérdés Szlovák magánszemély magyarországi szja-ja
Szlovák állampolgárt részmunkaidőben, munkaszerződéssel, 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban történik. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1192. kérdés Ingatlan-bérbeadás járulékos bevételei
Az önkormányzat használatában lévő épületek helyiségeinek alkalomszerű és rendszeres igénybevételéért költség-hozzájárulást kérünk (takarítás, víz, villany, fűtés költsége). Bérbe nem adhatjuk, mert nem az önkormányzat tulajdonát képezik az épületek. Az épületek a magyar állam tulajdonában vannak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, az önkormányzatot ingyenes használati jog illeti meg. Helyesen járunk-e el, ha a költség-hozzájárulást az áfa szempontjából adómentes tevékenységnek ítéljük meg? Ha a költség-hozzájárulás nem adómentes, akkor milyen mértékű áfa terheli?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére