154. Költségvetési Levelek / 2011. október 11.
TARTALOM

Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?

A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]

Igényelhető-e kedvezményes étkeztetéshez normatív állami támogatás olyan tanuló után, akit nevelőszülő nevel, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedik, és ez a tanuló tartósan beteg, illetve három- vagy többgyermekes családban él?

A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?

A normatív iskolai étkeztetésről a Költségvetési Levelek 152. számában megjelent 2980. kérdés kapcsán olvastam állásfoglalásukat, s ezzel kapcsolatosan még további kérdésem lenne. Az iskolai háromszori ingyenes étkeztetést igénybe veheti-e a tanuló akkor is, ha nincs délután napköziben vagy tanulószobán?

Romániai általános iskolában pedagógusi munkaviszonyban töltött idő figyelembe vehető-e közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként a besorolásnál? A magyarországi jogviszony is általános iskolai pedagógus munkakörben lesz.

Önkormányzat által alapított és fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény esetében – melynek a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerve megállapodás alapján az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala – a költségvetési szerv vezetője kit jelölhet ki írásban utalványozási jogkör gyakorlására? Az Ámr. 78. § (1) bekezdése és 72. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője utalványozási jogkör gyakorlására a kötelezettséget vállaló szerv (költségvetési intézmény) alkalmazásában álló személy részére adhat írásban felhatalmazást. Az Ámr. 16. § (7) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A költségvetési szerv vezetője adhat-e írásos felhatalmazást utalványozási jogkör gyakorlására a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, gazdasági szervezet dolgozójának is, vagy ez kizárólag a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy részére történhet?

Egy önkormányzat saját üdülőjében egy hétre vendégül látja egyik testvérvárosának polgármesterét és családját. Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a kifizetést, és milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

A községi önkormányzat gazdasági vezetőjének jár-e vezetői pótlék és vezetői többletszabadság?

A mellékelt munkaviszonyok alapján jogosult lehet-e a dolgozó 2012-ben a 25 éves jubileumi jutalomra, vagy a 40 évesre lett volna jogosult? Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban áll, de elévülés miatt esetleg nem vehetné igénybe?
Munkahelyek:
MTA LGK (Intézet) 2008. 07. 01-jétől jelenleg is (közalkalmazott), 3 év (2012-ben 4 év)
MTA Talajtani Kutató Intézet 1990. 05. 20-tól 2008. 06. 30-ig (közalkalmazott), 9 év 1 hó 12 nap
Kodály Zoltán Kórusiskola 1996. 03. 19-tól 1998. 04. 28-ig (közalkalmazott), 2 év 1 hó 10 nap
Belvárosi Elektromos Gépjav. Vállalat 1990. 03. 01-tól 1991. 03. 31-ig (munkaviszony)
MTKVM Sportklub 1988. 08. 01-jétől 1990. 02. 28-ig (munkaviszony)
Hungaronektár Szöv. Vállalat 1984. 03. 12-től 1988. 07. 31-ig (munkaviszony)
BENIV BT 1983. 07. 08-tól 1984. 03. 09-ig (munkaviszony)
KIOSZ 1981. 09. 01-től 1983. 07. 08-ig (munkaviszony)
Társadalombiztosítási Igazgatóság 1979. 06. 01-jétől 1981. 08. 23., 2 év 2 hó 23 nap
Ikarus Járműgyár 1979. 01. 28-től 1979. 04. 05. (munkaviszony)
Magyar Nemzeti Bank 1974. 05. 01-jétől 1979. 01. 27. (áthelyezéssel szűnt meg), 4 év 8 hó 27 nap
Állami Biztosító 1971. 04. 01-jétől 1974. 04. 30. (áthelyezéssel szűnt meg), 3 év 1 hó
Magyar Gyapjúfonó és Szövő Gyár 1969. 10. 24-től 1971. 03. 31-ig (munkaviszony)
Csemege Kereskedelmi Vállalat 1968. 04. 18-tól 1969. 07. 26-ig (munkaviszony)
Magyar Selyemipari Vállalat 1962. 09. 01-jétől 1969. 10. 23-ig (munkaviszony)

Közoktatásban (középiskolában) dolgozó pedagógus jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, tartama egy év, amely hamarosan lejár. A fizetés nélküli szabadság lejártát követően indokolt esetben elmehet-e betegállományba, vagy fel kell vennie a munkát?

A köztisztviselő 40 év munkaviszony után nyugdíjazását kéri, mennyi felmentési időre jogosult? A felmentési idő lejártát követő naptól lesz nyugdíjas?

Nyugdíjas vagyok, kijelöltek bírósági ülnöknek 4200 Ft tiszteletdíjjal. Hogyan fogok adózni, csak a tiszteletdíjból, vagy összevonják a nyugdíjammal, és az után adózom? Mennyi százalékkal?

Közalkalmazotti jubileumi jutalomba nem számít bele a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság. Mi a helyzet abban az esetben, ha valaki családtagjának ápolása miatt (ápolási díj) volt 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon? Az intézmény nem számította bele a jogosultsági időbe, de fenntartói ellenőrzés alkalmából az ellenőrök kifogásolták. Szerintük bele kellett volna számolni, előbb járt volna a jubileumi jutalom.

Az alábbi jogviszonyokból a közalkalmazott esetében mi számít bele a jubileumi jutalomba: 1970. 07. 01-jétől 1978. 03. 16-ig Magyar Nemzeti Bank (megszűnés módja: áthelyezés), 1978. 03. 17-től 1992. 02. 06-ig Pamutszövő Vállalat Békés (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt), 1991. 12. 01-jétől jelenleg is Általános Iskola Szeghalom?

A munkáltatóm által kiadott igazolás alapján 2010. december 31-ig 30 év 5 hónap 12 nap elismert közszolgálati jogviszonyban eltöltött idővel rendelkezem az alább figyelembe vehető jogviszonyok alapján:
1980. 07. 01.-1991. 11. 13. Mechanikai Labor Híradástechnikai Vállalat (felmondás a dolgozó részéről)
1991. 11. 14.-1992. 06. 30. Z.M. Honvédkollégium (áthelyezés)
1992. 07. 01.-2001. 12. 31. BM Hadkiegészítő Parancsnokság
2002. 01. 03.-2002. 01. 20. munkanélküli
2002. 01. 21.-2002. 05. 20. Munka Pécs-Baranyáért Kht.
2002. 05. 21.-2010. 12. 31. PMJV Önkormányzata (közalkalmazott)
2011. 01. 01-jétől jelenleg is PMJV Önkormányzat (köztisztviselő)
Kérdésem, helyes-e a munkáltatóm által megállapított közszolgálati jogviszonyban megállapított, most már 31 év? Ha igen, akkor miért nem vagyok jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra? Amikor rákérdeztem, az 1980-1991-ig tartó munkaviszonyommal indokolták. Tényleg nem jár semmi 31 év munkaviszonyban eltöltött idő után?

Abban az esetben, ha a pedagógus még nem kötelezett a továbbképzésre, mert a diplomáját kevesebb mint 7 éve szerezte meg, de teljesítette a 120 órát, jár-e számára a bértábla szerinti várakozási idejének egy évvel történő csökkentése ebben a továbbképzési időszakban? Melyik törvény vagy rendelet az, amelyik kizárja ezt a rövidülési lehetőséget?

A csoportos személyszállításra vonatkozó adómentes feltételnek megfelel-e az az eset, ha közösségi közlekedés hiányában hétvégén vagy késő este a munkáltató taxiszolgáltatást vesz igénybe 4 fő részére a hazajutásuk érdekében?

Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?