Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

165. Költségvetési Levelek / 2012. június 12.

TARTALOM

3185. kérdés SZÉP kártya juttatása
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, és szeretnénk júniustól SZÉP kártyát igényelni. Januárra visszamenőleg is utalhatjuk júniusban az étkezésre fordítható 12 000 Ft-ot, vagy csak júniustól decemberig adhatjuk? Egy hónapban mekkora összeget utalhatunk a SZÉP kártyára? Lehet-e dolgozónként más és más az összeg?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3186. kérdés Jubileumi jutalomra jogosító idő számítása 2012. március 1-jétől I.
A 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.), amely 2012. március 1-jén lépett hatályba, mennyiben érinti a polgármesteri hivatalokban dolgozókat a jubileumi jutalommal kapcsolatban, akik 2012. március 1-jéig az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) hatálya alá tartoztak? Konkrétan, aki 2012-ben lenne 30 éves jubileumi jutalomra jogosult, de ebből 4 évet gazdálkodó szervnél (tsz) dolgozott, a többit (26 évet) köztisztviselőként, mikor lesz jogosult jubileumi jutalomra?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3187. kérdés Kiküldetés
Kiküldetés esetén, ha napidíjat fizetünk, kell-e igazolás, mennyiről és hogyan (intézmény nevére szóló számlával)? A kérdést belföldi és külföldi napidíjra vonatkozóan tettük fel.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3188. kérdés Ajándékozás
"Bevált" gyakorlat intézményünknél a nyugdíjba vonuló dolgozók (pl. 60. évét betöltő), valamint nem saját dolgozók (pl. vendég professzor, meghívott vizsgáztatók) megajándékozása értékes (50 E Ft) és kevésbé értékes (10-15 E Ft) ajándékokkal. Ilyen esetekben milyen nyilvántartás szükséges? Melyik törvény alkalmazása alá kerül annak megítélése, hogy milyen adót és járulékot kell fizetni, és kinek, az ajándékot adónak, illetve a kapónak? Alá kell-e íratni egy átvételi elismervényt a kapott ajándéktárgyról a megajándékozottal?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3189. kérdés Napi munkába járás költségei
Felsőoktatási intézményként közalkalmazottaink részére a napi munkába járáshoz kétféle költségtérítést biztosítunk a kormányrendelet előírásai szerint (86%, illetve 9 Ft/km). Összeghatártól függetlenül köteles-e a munkáltató megtéríteni a napi munkába járás költségeit a dolgozók részére, megállapíthat-e az intézmény belső szabályozásban maximális havi költségtérítési összeget a költségvetési egyensúly biztosítására hivatkozva? (A távol lakók esetében igen magas a havi költségtérítési összeg, ami 30-40 E Ft/fő/hó kiadást is jelenthet.) Amennyiben egy munkavállaló a közalkalmazotti kinevezésének aláírásakor még a munkáltató székhelyén rendelkezett állandó lakóhellyel, és így került felvételre, de időközben elköltözött más településre, akkor is köteles a munkáltató az utazási költségtérítés kifizetésére?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3190. kérdés Több végzettség, szakképzettség figyelembevétele a besorolásnál
Középiskolában teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros-tanár munkakörben egy pedagógust, aki főiskolai informatikus könyvtáros és tanítói diplomával látta el a munkakörét. A fizetési osztálya megállapításához (F fizetési osztály) figyelembe vett iskolai végzettsége ennek megfelelően a főiskolai informatikus könyvtárosi diploma volt, és megillette a Kjt. 66. §-a szerinti 5%-os illetménynövekedés a meglévő tanítói diplomája miatt. A pedagógus informatikus könyvtáros és tanítói szakképesítése mellé mesterképzési szakon okleveles informatikatanár és pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára szakképesítést szerzett, ami egyetemi végzettségnek felel meg. E végzettsége alapján besoroltuk "H" fizetési osztályba. Munkaköre továbbra is maradt könyvtáros-tanár teljes leterheléssel (heti kötelező 22 órával és az azonkívüli könyvtárosi feladatok ellátásával). A besorolás alapjául szolgáló egyetemi végzettsége alapján heti 6 óra túlórában alkalmazott számítástechnika tantárgyat is oktat. A meglévő végzettségekből a Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedéshez mely végzettségek vehetők figyelembe?
3191. kérdés Behajtással kapcsolatos illetékek
Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3192. kérdés Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása I.
Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő kolleganőnk 2012 októberében szeretné a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségét igénybe venni. A 40 éves jubileumi jutalomra is jogosult lett volna a korábbi Ktv. alapján. A 40 éves jubileumi jutalomba a 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-ának (3) bekezdése alapján mely munkaviszonyok számítanak bele? Ha a kolléganő 1992. július előtt az Mt. hatálya alól áthelyezéssel került intézményünkbe, akkor ezen évek beszámítanak-e a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető idejébe?
3193. kérdés Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása II.
Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2008. május 1-jén került kinevezésre. Előtte, 2008. január 1-jétől április 30-áig az önkormányzat (és nem a polgármesteri hivatal) alkalmazásában állt a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, munkáltatója a polgármester volt. Az általa végzett adminisztrációs feladatokat a polgármesteri hivatalban végezte. Az önkormányzatnál fennálló munkaviszonya beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál? (A korábbi jogviszony beszámításai egyértelműek.) A 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint figyelembe kell venni a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt. A Ktv. hatálya alá a képviselő-testület hivatala tartozik.
3194. kérdés Jubileumi jutalomra jogosító idő számítása 2012. március 1-jétől II.
2012-ben köztisztviselők, illetve polgármesterek esetében milyen munkaviszonyok számíthatók be a jubileumi jutalomra jogosító időbe? Közalkalmazotti munkaviszony, illetve 1992 előtti egyéb munkaviszony beszámítható-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3195. kérdés Köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosító idő újraszámolása
Jelenleg egy önkormányzat köztisztviselője vagyok, 1976-ban kezdtem dolgozni egy állami vállalatnál, 1994-ben lettem köztisztviselő. A 30 éves jubileumi jutalmam már megkaptam. A munkaviszonyom megszakítás nélküli. A jelenlegi jogszabályok szerint mikor leszek jogosult a 35 éves jubileumi jutalmamra?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3196. kérdés Tanulmányi versenyen biztosított étel adómentessége
Milyen adózási vonzata van, ha az oktatási intézmény az általa szervezett tanulmányi versenyen pogácsával és üdítővel megvendégeli a tanulókat?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3197. kérdés 1992. július 1-je előtti munkaviszony beszámítása köztisztviselői jubileumi jutalomhoz
Egyik dolgozónk a 40 éves jogosultsági idő meglétével 2012. szeptember 1-jétől nyugdíjazását kéri. A Ktv. szerint 1992. július 1. előtti munkaviszonyának köztisztviselői jogviszonnyá alakulásával megkapta a 25, a 30 és a 35 éves jubileumi jutalmakat. A 40 éves utolsó jubileumi jutalmára nyugdíjazása előtt 2012 augusztusában válna jogosulttá a korábbi szabályok szerint. Megkaphatja? Az új Kttv. alapján az utolsó 40 éves jubileumi jutalomra nem lesz jogosult? Van-e más lehetőség a kifizetésre, pl. jutalom címén?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3198. kérdés Ingyenes bérbeadás
A Költségvetési Levelek 162. számában (2012. április 10.) a 3140. kérdésszám alatt megjelent válaszra hivatkozással kérem Önöket, hogy az ingyenes bérbeadás és a kapcsolódó közüzemi díjak könyvelésének kontírozási tételeinek közlésével is legyenek szívesek segítségünkre lenni.
3199. kérdés Térítés nélküli átadás
A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?
3200. kérdés Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése a Kttv. alapján
Hivatalunk egyik köztisztviselője 1953-ban született nő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentését szeretné kérelmezni. A 2012. március 2-ától hatályos 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a 63. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszűnt]. Kérdésem, hogy az a köztisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, nyugdíjasnak minősül-e? Jár-e neki végkielégítés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3201. kérdés Közalkalmazotti jubileumi jutalom számításának alapja
Közalkalmazott (pedagógus) jubileumi jutalma összegének kiszámításánál az alapilletmény fogalmába tartozik-e a Kjt. 66. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott ún. további szakképesítés utáni garantált illetményt emelő szorzó? Ezzel együtt vagy e nélkül kell számítani az alapilletményt, amely a jubileumi jutalom számítási alapja?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3202. kérdés Közalkalmazotti besorolás
A 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet mellékletére hivatkozva merültek fel kétségeink. Akadémiai létesítmények fenntartása és üzemeltetése a profilunk (nem kutatókat foglalkoztató költségvetési szerv vagyunk). Hozzánk tartozik két vendégház üzemeltetése is. A vendégeket fogadó recepciós (portás) besorolása a vita tárgya. A 7. (műszaki szolgáltató) pont körében felsoroltak alapján a recepciós (portás) kollégát, aki testnevelő tanári főiskolai diplomával rendelkezik, az "E" osztályba javasolják besorolni. Többéves közalkalmazotti munkaügyi tapasztalatomra támaszkodva a vendégházi portás, recepciós munkakörre elvárható legmagasabb végzettség legfeljebb a gimnáziumi érettségi, és maximum a "C" osztályba sorolható be jogszerűen. Nem várjuk el a recepciósoktól, hogy testmozgással kapcsolatos feladatokat is ellássanak. A besorolásokat eddig a Kjt. 61. §-a alapján készítettük el, és a 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet 7. pontja (műszaki szolgáltató, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott) idézi elő a félreértést.
3203. kérdés Nyári gyermekétkeztetés
Önkormányzatunk pályázat útján nyert állami támogatásból és önkormányzati saját forrásból valósítja meg a nyári szociális gyermekétkeztetést. Az étel előállítása az önkormányzat konyháján történik. Az étel előállításával kapcsolatosan felmerülő áfát nem helyezzük levonásba (elkülönítjük az ezzel kapcsolatos beszerzéseket). Az étkezés igénybevételét meg kell-e jeleníteni a könyvelésben? Ki kell-e mutatni a szociális juttatások kiadásai között mint természetben nyújtott juttatás, és ezzel egy időben ugyanilyen összeggel a konyha bevételei között áfa nélkül, figyelemmel az Áfa-tv. 120. §-ában foglaltakra? (Ha nem vonjuk le a beszerzésre jutó áfát, akkor a szolgáltatás igénybevételéért sem kell felszámítani.) Amennyiben könyvelni kell, kérem, hogy az alábbi konkrét példán szíveskedjenek bemutatni. Példa:
1. A gyermekek által igénybe vett étkezés önköltsége (nyersanyag + rezsi + vissza nem igényelhető áfa) 500 000 Ft. A gyermek nem fizet térítési díjat, mivel a felmerült költségből 400 000 Ft-ot az állami költségvetés, 100 000 Ft-ot az önkormányzat térít. Az önkormányzat saját konyháján saját költségvetésén belül történik az étkeztetés lebonyolítása.
2. A fenti példát követve mi történik akkor, ha nem az önkormányzat üzemelteti a saját konyháját, hanem az önkormányzat által létrehozott önállóan működő intézmény, amelynek alapfeladata a gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés lebonyolítása? Ez az intézmény sem vonja le és nem fizet az ingyenes étkeztetés után áfát. Az állami támogatást az önkormányzat kapja.
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére