Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.A munkaruha-juttatást, amennyiben nincs kollektív szerződés, más belső szabályzatban is megállapíthatja a munkáltató. A szabályzatban meg kell határozni azokat a munkaköröket, amelyekben jár a dolgozóknak munkaruha, továbbá azokat a ruházati termékeket, amelyek juttatására jogosult a dolgozó, és azok kihordási idejét.A kérdésben felsorolt munkaruhák, pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával, megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) bekezdése szerinti munkaruházatnak.Az éves adható keretösszeget úgy kell meghatározni, hogy abból a kihordási időket és az aktuális beszerzési árakat is figyelembe véve reálisan meg tudja vásárolni a dolgozó a szabályzat szerint járó munkaruhákat.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 9.2. b) pontja szerinti munkaruha-juttatás adómentességéhez jellemzően két feltétel kapcsolódik:– a dolgozó olyan munkakörben dolgozzon, ahol munkaruha használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be;– az adott munkaruha olyan legyen, amely az adott munkakörben viselve a dolgozó egészségének védelmét, ruházatának megóvását szolgálja.A kisgyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok, dajkák, továbbá a takarítók, közterület-fenntartók esetében mindkét feltétel fennáll.A dolgozóktól nem kell járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak sem keletkezik az előzőek szerinti munkaruha-juttatás után szociálishozzájárulási-adó-fizetési kötelezettsége. Ezeket a juttatásokat nem kell számfejteni a KIRA-rendszerben.Adózás és elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a dolgozó vásárolja meg a munkaruházati termékeket, és a munkáltató nevére szóló számlával elszámol,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

25 év alatti egyéni vállalkozó adókedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy 25. életévét be nem töltött fiatal egyéni vállalkozóval, aki a jövedelemszámításra az átalányadózás szabályait alkalmazza. Az összevont adóalapját hogyan csökkentheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményével?
Részlet a válaszából: […] az átalányban megállapított jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelmet a bevételből az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adott költséghányad levonásával kell kiszámítani.Továbbá az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.48. pontja értelmében az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentesnek minősül.Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdése a) pontjának ab) alpontja alapján az adóelőleg alapja a bevételből a költséghányad levonásával meghatározott rész. Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése szerint az átalányadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói bevétele alapján nem kell adóelőleget megállapítani mindaddig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg--alap – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével (8. §) számított összeg [Szja-tv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] költségvetési szervvel munkaviszonyban állnak. Ha így van, az is kérdés, hogy az ösztöndíj ezen tevékenység ellenértéke, vagy attól független pluszjuttatás, esetleg kifejezetten a képzéshez kapcsolódó ösztöndíj.Adómentes például az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.13. pontja szerint a helyi önkormányzat által a tanuló, hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott (megjegyzés: az önkormányzati rendelet jogszabálynak minősül), az Szja-tv. alkalmazásában bevételnek minősülő, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11-4.12. alpontban nem említett pénzbeli juttatás. Tehát az önkormányzat által, rendelet szerint adott ilyen juttatás lehet adómentes.Szintén adómentes a 2004. évi CXXIII. törvény szerinti, az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke (4.15. pont).A közhasznú alapítványból közhasznú céljával összhangban folyósított, oktatási intézményben folytatott tanulmányokra adott ösztöndíj is adómentes (3.1. pont).Amennyiben a juttatás nem lehet adómentes, ha az a foglalkoztatás ellenértéke, vagy egyébként a foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódik, akkor bérként adózik, és járulék- és szochofizetési kötelezettség is ennek megfelelően keletkezik utána. Ha a juttató és az ösztöndíjban részesülő nem állnak egymással jogviszonyban, akkor szja- és szochofizetési kötelezettség keletkezik. 2. Lakhatási támogatás, lakásbérleti díj megfizetéséhez hozzájárulás a foglalkoztatottak részére Ha a munkáltató részben vagy egészében térítésmentesen biztosít lakhatást a munkavállaló számára, akkor az adóköteles, függetlenül attól, hogy az elszállásolás a munkáltató tulajdonában álló ingatlanban vagy általa bérelt lakásban valósul meg. Ugyanígy az is, ha a munkavállaló bérli a lakást, és a munkáltató ahhoz albérleti hozzájárulást fizet. Az ilyen esetekben munka-viszonyból származó jövedelem keletkezik, bérrel megegyező közteherfizetési kötelezettség áll fenn.Abban az esetben, ha a juttatás nem pénzben valósul meg, a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles megállapítani, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ekkor a munkáltató a magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi, és tőle a részére kifizetett más jövedelméből levonja.Adómentes a kifizető által a magánszemélynek biztosított munkásszállás, mely a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás-haszonélvezeti joggal, nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van.Munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.Más lehet a tényállás megítélése, ha az önkormányzat a lakásrendeletében meghatározottak szerint biztosít lakhatást, az ott meghatározott feltételekkel. 3. Rekreációs támogatás az intézmények részére kibocsátott, a foglalkoztatottakat használatra jogosító bérlet formájában Adómentes az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat. Ez azonban csak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] részét képezi az adott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan fizetendő – általános forgalmi adón kívüli – adó, vám, egyéb kötelezettség. Mivel azonban az önkormányzat a Játv.-ben előírt kötelezettségének teljesítésével nem nyújt szolgáltatást az államnak, nem értelmezhető a főszolgáltatás, amihez járulékos költség vagy az alapügylet adóalapjába beépülő szolgáltatás kapcsolódna.A szóban forgó esetben tehát az Áfa-tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásról van szó. Az önkormányzat a szolgáltatások nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, tehát úgy tekintendő, mint aki ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is.A kormányhivatalt terhelő üzemeltetési költségek áthárítására az Áfa-tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatás szabályait kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. A közvetített szolgáltatások esetében fő szabály szerint ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, mint ahogy a továbbszámlázó kapta a számlát az eredeti szolgáltatótól, kivéve, ha az eredeti szolgáltató és a közvetítő adójogi jogállása eltér, pl. az egyik alanyi adómentes, vagy az ingatlan bérbeadás tekintetében más választással élt. Ha a továbbszámlázó szervezet alanyi adómentes, akkor nem számíthat fel áfát az alanyi adómentessége okán. Ha az ingatlant bérbe adó adómentesen számláz, de a továbbszámlázó áfafizetést választott, akkor áfásan kell a bérbeadást számlázni. Az 5634. számú válasz az áfaadóalany szervezet továbbszámlázásáról szól, az 5521. számú válaszban pedig az alanyi adómentes szervezet továbbszámlázásáról van szó, így mindkét válasz helyes, és a kettő között nincs ellentmondás.Önök áfaadóalanyok, ezért az üzemeltetési, fenntartási, javítási költségek kormányhivatalra eső részét 27%-os áfamértékkel kell a kormányhivatalnak kiszámlázni. Továbbszámlázott szolgáltatások esetén a továbbszámlázó szervezet a saját adójogi jogállásának megfelelően kell, hogy eljárjon. Ha alanyi adómentes szervezettől kapja a számlát, vagy áfafelszámításra nem kötelezett adóalanytól, de maga az átszámlázott ügylet áfaköteles (vagyis nem tartozik az Áfa-tv. 85., 86. §-a alá), akkor áfásan kell továbbszámlázni, függetlenül attól, hogy a kapott számla nem tartalmaz áfát.Az úthasználati díj esetében az önkormányzat áfamentes számlát kap, de mivel az ingatlan-bérbeadásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: A közös hivatal köztisztviselője a nők 40 éves nyugdíjazásával 2022. augusztus 1-jétől nyugdíjba kíván menni. A 40 éves jubileumi jutalma csak 2023 októberében lenne esedékes, de akkor már nem lesz nálunk jogviszonyban, viszont kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Jár-e a köztisztviselőnek 2022. július 31-én, az utolsó munkában töltött napon a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése annak ellenére, hogy azt még nem töltötte be?
Részlet a válaszából: […] jutalmat ki kellene előbb fizetni. A közalkalmazottak esetében a Kjt. valóban tartalmaz ilyen rendelkezéseket, de a Kttv. sajnos nem. Amennyiben tehát a kolléganő mindenképpen igénybe szeretné venni a nyugdíjat, és nem szeretne tovább dolgozni, akkor a 40 éves jubileumi jutalomra nem lesz jogosult.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:      

Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] óvodapedagógus számára.A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül, maga jogosult meghatározni.Az nem egyértelmű a jogszabály alapján, hogy a vezetőre is alkalmazandó-e a kötött munkaidőn felüli eseti helyettesítés elrendelése, de mivel az intézményvezetőnek is vannak neveléssel-oktatással lekötött órái, feltételezhetően ez a szabály rájuk is alkalmazandó.A végrehajtási rendelet további szabályokat határoz meg, melyek szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása (feltehetően ezalatt kifejezetten érteni kell az eseti helyettesítést is) akkor rendelhető el, haa) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, vagyc) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.Az ebben a körben egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a 2, egy tanítási héten a 6 órát nem haladhatja meg. Azt is kimondja a jogszabály, hogy óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés egy nevelési éven belül legfeljebb 30 napra rendelhető el.A kérdésben említett óradíjat a jogszabály erre az esetkörre állapítja meg. Mindazonáltal – véleményünk szerint – abban az esetben, ha az eseti helyettesítést nem rendelik el legalább 96 órával előbb, az Mt. szabályai alapján már rendkívüli munkavégzésről beszélhetünk (a beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó rendkívüli munkavégzés pótléka 50%), még akkor is, ha az beleférne az Nkt. és végrehajtási rendelete szerinti órakeretbe (kötött munkaidőn felüli napi 2, heti 6 óra, évi 30 nap).Amennyiben nem beszélhetünk eseti helyettesítésről, mert annak fenti feltételei nem állnak fenn, megítélésünk szerint a helyettesítés előre tudottan, tehát beosztás alapján történik, azaz nem eseti jelleggel és nem is hirtelen. A jogszabályi rendelkezések alapján ez alapvetően nem egy szabályos helyzet, ezért arról a köznevelési jogszabályok nem is rendelkeznek. Kérdéses ebben az esetben, úgy tekintjük-e, hogy a pedagógusnak– le kell dolgoznia a kötött munkaidőt, továbbá– a jogszabály szerint a kötött munkaidő felett elrendelhető órákat, és– a fennmaradó óraszám pedig szintén teljesített munkaidőnek tekinthető, mivel jellemző, kapcsolódó feladatokat kell azalatt is ellátnia (pl. otthoni dolgozatjavítás), még akkor is, ha annak tartalmát, a feladatvégzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
Részlet a válaszából: […] végrehajtható bírósági, illetve véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség.Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 9. pontja alapján végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből, végleges hatósági határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai.Előzőek szerint a jogerős bírói ítélet alapján lehet végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartásba venni a megítélt összegeket. Az, hogy milyen rovaton történik a könyvelés, attól függ, hogy mit tartalmaz majd az ítélet. Az Áhsz. 15. melléklete szerint a K355. Egyéb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:          

Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] mutathatja ki az intézmény a könyveiben, így az intézményi könyvekből az ingatlant ki kell vezetni, és az önkormányzati könyvekben nyilvántartásba kell venni. Ha az intézmény a használatba kapott ingatlanon beruházást, felújítást hajt végre, azt mint idegen eszközön végzett beruházást kimutathatja, ha nem kell a beruházást átadni az önkormányzatnak. Válasz a kérdés közbeszerzést érintő részére: A közbeszerzési eljárást főszabályként ajánlatkérőként az a jogi személy írhatja ki, akinek a költségvetésében szerepel a forrás, vagy aki a forrásra esetleg pályázott, amennyiben nem áll a forrás rendelkezésre. Más nevében is van lehetőség közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez attól függ, hogy egy adott ajánlatkérő tulajdonosa például helyette és nevében kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy esetleg több ajánlat-kérő együttműködése során kijelölnek egy ajánlatkérőt, aki lefolytatja a többiek nevében az eljárást. Több ajánlatkérő közösen is lefolytathatja az eljárást. Mind meghatalmazás, mind közös ajánlatkérés esetében a felelősség közös lesz.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény az alábbiak szerint szabályozza a közös ajánlatkérés vagy meghatalmazás lehetőségét az eljárás lefolytatása vonatkozásában:"29. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.(2) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával.(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:      

Jubileumi jutalom

Kérdés: A szakképzési centrumok jogviszonya 2020. július 1-jétől munkaviszonnyá alakult át, az Szkt. 127. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a jubileumi jutalomról. A közalkalmazotti jogviszony idején, amikor nyugdíjba ment a dolgozó – a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint –, ha legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor megilleti a 40 éves jubileumi jutalom. Egyik oktatónk nyugdíjba vonul 2022. 06. 30-ával, a 40 éves jubileumi jutalom részére 2022. 08. 17-ével járna. Jelen esetben ugyanúgy megilleti a 40 éves jubileumi jutalom a nyugdíjba vonulásakor?
Részlet a válaszából: […] tette a Kjt. szerinti feltételekkel. Azt is kimondja a jogszabály, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére.Egyéb esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenöt éves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában, de az nem kötelező.Tehát, mivel a Kjt. feltételei szerint jogosult jubileumi jutalomra az, aki az új szabályok hatálybalépését[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Áfával kapcsolatos kérdések

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ingatlan-bérbeadás adómértékével, 27%-os áfával kell számlázni.2. Ebben az esetben az ingatlantulajdonos és a rezsiköltséget számlázó adóalany személye elválik egymástól. A múzeum nem tekinthető bérbeadónak, hiszen nem az övé az ingatlan, ebben az esetben a rezsiköltségeket továbbszámlázott szolgáltatásként kell számlázni. A továbbszámlázott szolgáltatások esetében főszabályként ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, mint ahogy az eredeti szolgáltató számlázott, de ez alól vannak kivételek. Ha a múzeum alanyi adómentes, akkor áfamentesen kell a bruttó összeget számláznia. Ha a múzeum áfaadóalany, akkor az áramszámlán szereplő adókörön kívüli tételeket is bele kell számítani a 27%-os adóalapba. Távhőszámlát 27%-os áfával kell továbbszámlázni, mivel 5%-os áfával csak a távhőszolgáltató számlázhat.3. Az egyházi iskola, amennyiben nem fizet bérleti díjat, csak rezsit, de az önkormányzat helyiségét használja az önkormányzattal kötött megállapodás alapján, akkor az orvosi rendelőkhöz hasonlóan kell eljárni az 1. pontban leírtak szerint.4. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:        
1
2
3
…
8