Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ki az intézmény a könyveiben, így az intézményi könyvekből az ingatlant ki kell vezetni, és az önkormányzati könyvekben nyilvántartásba kell venni. Ha az intézmény a használatba kapott ingatlanon beruházást, felújítást hajt végre, azt mint idegen eszközön végzett beruházást kimutathatja, ha nem kell a beruházást átadni az önkormányzatnak. Válasz a kérdés közbeszerzést érintő részére: A közbeszerzési eljárást főszabályként ajánlatkérőként az a jogi személy írhatja ki, akinek a költségvetésében szerepel a forrás, vagy aki a forrásra esetleg pályázott, amennyiben nem áll a forrás rendelkezésre. Más nevében is van lehetőség közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez attól függ, hogy egy adott ajánlatkérő tulajdonosa például helyette és nevében kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy esetleg több ajánlat-kérő együttműködése során kijelölnek egy ajánlatkérőt, aki lefolytatja a többiek nevében az eljárást. Több ajánlatkérő közösen is lefolytathatja az eljárást. Mind meghatalmazás, mind közös ajánlatkérés esetében a felelősség közös lesz.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény az alábbiak szerint szabályozza a közös ajánlatkérés vagy meghatalmazás lehetőségét az eljárás lefolytatása vonatkozásában:"29. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.(2) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával.(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
Részlet a válaszából: […] végrehajtható bírósági, illetve véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség.Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 9. pontja alapján végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből, végleges hatósági határozatból, szerződésből - ideértve az átvállalt kötelezettségeket is - jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai.Előzőek szerint a jogerős bírói ítélet alapján lehet végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartásba venni a megítélt összegeket. Az, hogy milyen rovaton történik a könyvelés, attól függ, hogy mit tartalmaz majd az ítélet. Az Áhsz. 15. melléklete szerint a K355.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: A közös hivatal köztisztviselője a nők 40 éves nyugdíjazásával 2022. augusztus 1-jétől nyugdíjba kíván menni. A 40 éves jubileumi jutalma csak 2023 októberében lenne esedékes, de akkor már nem lesz nálunk jogviszonyban, viszont kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Jár-e a köztisztviselőnek 2022. július 31-én, az utolsó munkában töltött napon a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése annak ellenére, hogy azt még nem töltötte be?
Részlet a válaszából: […] jutalmat ki kellene előbb fizetni. A közalkalmazottak esetében a Kjt. valóban tartalmaz ilyen rendelkezéseket, de a Kttv. sajnos nem. Amennyiben tehát a kolléganő mindenképpen igénybe szeretné venni a nyugdíjat, és nem szeretne tovább dolgozni, akkor a 40 éves jubileumi jutalomra nem lesz jogosult.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.A szabályozási elvek nem változtak, így a járulékkötelezettséget az a munkajogi jellegű kérdés dönti el, hogy lehet-e két munkakörre egy munkaszerződést kötni.Mivel a fentiek alapján munkajogilag ennek nincs akadálya, így az egy munkaviszonyon belüli több munkakör ellátása tekintetében a Tbj-tv. sem változtat a biztosítási jogviszony elbírálásának szabályain.Az egy munkaszerződéssel két munkakörre tekintettel létrejött munkaviszony alapján egy - a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszony jön létre. Ilyen esetben a Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdése alkalmazandó, azonban egyszer kell megfizetni a járulék-alapot képező jövedelem után a társadalombiztosítási járulékot, legalább a járulékfizetési alsó határ után, a munkakörök[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Áfával kapcsolatos kérdések

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ingatlan-bérbeadás adómértékével, 27%-os áfával kell számlázni.2. Ebben az esetben az ingatlantulajdonos és a rezsiköltséget számlázó adóalany személye elválik egymástól. A múzeum nem tekinthető bérbeadónak, hiszen nem az övé az ingatlan, ebben az esetben a rezsiköltségeket továbbszámlázott szolgáltatásként kell számlázni. A továbbszámlázott szolgáltatások esetében főszabályként ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, mint ahogy az eredeti szolgáltató számlázott, de ez alól vannak kivételek. Ha a múzeum alanyi adómentes, akkor áfamentesen kell a bruttó összeget számláznia. Ha a múzeum áfaadóalany, akkor az áramszámlán szereplő adókörön kívüli tételeket is bele kell számítani a 27%-os adóalapba. Távhőszámlát 27%-os áfával kell továbbszámlázni, mivel 5%-os áfával csak a távhőszolgáltató számlázhat.3. Az egyházi iskola, amennyiben nem fizet bérleti díjat, csak rezsit, de az önkormányzat helyiségét használja az önkormányzattal kötött megállapodás alapján, akkor az orvosi rendelőkhöz hasonlóan kell eljárni az 1. pontban leírtak szerint.4. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:        

A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztés

Kérdés: Önkormányzataink által fenntartott könyvtárakban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók dolgoznak. 2021-ben minden munkavállalónk megszerezte a könyvtári feladatok ellátásához szükséges szakképzettséget, így mindenki jogosult volt a garantált bérminimumra. A kormány 682/2021. Korm. rendeletében nem egyértelmű számunkra, hogy a 2022. évi 20%-os béremelés hogyan is történik. A rendelet az 1. § (1) bekezdése végén írja, hogy ez az emelés beépülő jellegű. A (2) bekezdésben pedig leírja, hogy a bruttó bér (pótlékokkal és munkáltató által adott kiegészítésekkel együtt) és a 2022. január 1. napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbérnek értelmezzük) összege a számítás alapja. A munkavállalók esetében hogyan kell pontosan a 2022. évi bérüket számítani, a 20%-os emelést melyik bruttó bérre (illetményre) kell számítani?
Részlet a válaszából: […] szakszervezetének kérdésére az EMMI az alábbiak szerint foglalt állást 2021. december 21-én."A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztésről szóló 682/2021. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján a béremelés alapja a 2021-es bértömeg [5. § (1) alapján], tehát akik 2021-ben alkalmazásban álltak, azok bértömegére tud 20%-nyi összeget biztosítani az állam a valós tényadatok alapján. Egy jövőbeni, bizonytalan létszámalap nem képezheti az emelés alapját.Mivel a 2021. évi tényadatok alapján lehet a 20%-ot igényelni, ebből következik az is, hogy előbb van a 20%-os emelés, és utána a 2022. január 1-jétől járó emelt bér esetén a minimálbér és bérminimum rendezése, ha ez még szükséges."Értelmezésünk szerint a támogatás 20%-os béremelést fedez (2021. novemberi tény bértömeg - 2022. január 1-jei tény bértömeg). Amennyiben az intézmények a minimálbér-, garantáltbérminimum--emelést ezenfelül szeretnék biztosítani, azaz a kötelező[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Helyi személyszállítási közszolgáltatás áfája

Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.
Részlet a válaszából: […] ellentételezés - véleményünk szerint - olyan támogatásnak minősül, amely az Áfa-tv. adóalapra vonatkozó, 65. §-ának alkalmazásában nem minősül sem a közlekedési szolgáltatási tevékenység ellenértékének, sem a közlekedési szolgáltatási tevékenységért fizetendő díjat, árat befolyásoló, és ezáltal adóalapot képező támogatásnak.Az Sztv. alapján az ellátásért felelős (jelen esetben ez véleményünk szerint az önkormányzat) a közszolgáltatási kötelezettség nyújtásával összefüggő ellentételezése során a közszolgáltatások ellátásának gazdasági ellenőrizhetősége érdekében - az érintett közlekedési szolgáltató működőképességének fenntartására vonatkozó megalapozott érdekek figyelembevételével - olyan finanszírozási rendszert köteles kialakítani, amely biztosítja a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedési infrastruktúra költségei, a közlekedési szolgáltató bevétellel nem fedezett indokolt költségei, továbbá a személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazások során az állam által, jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott támogatások egyértelmű elkülönülését. A közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a közlekedési szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára az 1370/2007/EK rendelet előírásai vonatkoznak. Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 25. § (3) bekezdésének m) pontjában meghatározottak részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 2a. cikk (2) bekezdése, valamint a 4. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni, aszerint hogya) az ellátásért felelős és a közlekedési szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzítse a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatait, továbbá az érintett földrajzi területeket ésb) a közlekedési szolgáltatót megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamintc) az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek, méltányos nyereségnek a díjbevétellel, szociálpolitikai menetdíj-támogatással és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.A kérdésben foglaltak alapján feltételezhető, hogy az önkormányzat nem egy konkrét szolgáltatás ellenértékét téríti meg a társaságnak, hanem általában nyújt támogatást a működtetéshez. Ez az említett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Kisteherautó beszerzése

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő közhasznú kft., mely áfaalany, új kisteher-autót kényszerül beszerezni. Ehhez nem rendelkezik elegendő forrással. Hogyan tud az önkormányzat forrást biztosítani a kft. részére anélkül, hogy áfát kelljen fizetni utána? Tagi kölcsön is szóba jöhet ez esetben, vagy csak az apport?
Részlet a válaszából: […] értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.Az önkormányzat által adott működési célú támogatás, amennyiben az nem szolgáltatás vagy értékesítés ellenértéke, akkor mentes az áfa alól. A kisteherautó megvásárlásával a kft. nem nyújt szolgáltatást vagy értékesítést az önkormányzat részére, ezért kizárhatjuk, hogy ezen jogcímen áfafizet-és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:        

Közalkalmazotti jogviszony a nyugdíjkorhatár elérésekor

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyt meg kell szüntetni az öregségi nyugdíjkorhatár elérése okán, illetve, ha a közalkalmazott nem kéri a nyugdíjaztatását, akkor kérésére továbbfoglalkoztatható?
Részlet a válaszából: […] költségvetési szervek esetében az 1700/2012. Korm. határozatban foglaltak irányadók.Továbbá ágazati szintű kormányhatározatok is vannak, így 1150/2013. Korm. határozat, 1599/2013. Korm. határozat, 1103/2020. Korm. határozat és a 124/2013. Korm. rendelet, melyben foglaltak különböző továbbfoglalkoztatási feltételeket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Sírhelymegváltásért fizetett díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 7. §-a szabályozza a közhatalmi tevékenységek körét. Önkormányzat, illetve annak költségvetési szerve köztemetőt működtet. A jogszabály értelmében a sírhelynyilvántartó könyv vezetése közhatalmi tevékenységnek minősül. A fenti tevékenységhez kapcsolódóan a sírhelymegváltásért fizetett díj is közhatalmi tevékenységnek minősül-e, ezáltal mentes az áfa alól, vagy az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdése értelmében ingatlan-bérbeadásnak minősül, és választható az áfás számlázás?
Részlet a válaszából: […] fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja értelmében a bérbeadás a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Ez alapján a sírhely (urnahely) megváltása ingatlan-bérbeadásnak számít. Olyan ingatlan-bérbeadásnak, amelynél a bérbeadó közhatalmi minősége nem állapítható meg, arra tehát az Áfa-tv. 7. §-a nem alkalmazandó.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
1
2
3
8