34. Költségvetési Levelek / 2004. szeptember 21.
TARTALOM

Egy előadáson hallottam, hogy az Szja-tv. áprilisi módosítása során a ruházatiköltség-térítés adómentességével kapcsolatos rendelkezés is változott. A módosítás részletes ismertetésére azonban időhiány miatt már nem volt lehetőség. Azt szeretném megkérdezni, hogy a változás érinti-e a köztisztviselőket.

Önkormányzatunk napi 4 órában foglalkoztat jegyzőt, a kinevezés időtartama 2004. március 1-jétől várhatóan csupán 2004 októberéig tart. Milyen összegű köztisztviselői munkaruha-juttatás illeti meg a jegyzőt?

Mi a következménye annak, ha olyan személy írja alá a beszámolót, aki nincs regisztrálva és ez kiderül?

Az előző évi pénzmaradvány nyitás utáni rendező tételeit hogyan kell lekönyvelni?

Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy munkabérelőleg kifizetése esetén adókötelezettség terheli-e a munkavállalónkat arra tekintettel, hogy a megszerzett összeg után nem fizet kamatot.

Az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pontjában foglalt temetési segély juttatásával kapcsolatban a következő kérdéseink vannak: az adómentességnek feltétele-e, hogy a munkavállaló igazolja azt, hogy valóban ő fizette a temetési költségeket? Az adómentesen ilyen címen juttatható összegnek van-e felső korlátja? Fizethető-e ilyen címen segély a munkavállaló elhunyt élettársának temetési költségeihez való hozzájárulás címén?

Az egyik dolgozónk élettársi kapcsolatban él. Az élettársa gyermekét közösen nevelik. Az édesanyának nincs adóköteles jövedelme, ezért a dolgozónk kérte, hogy a kedvezményt az ő adójából vonjuk le. Tudomásunk szerint az élettársak esetében, ha nem közös gyermekről van szó, a családi kedvezményt csak a családi pótlékra jogosult szülő érvényesítheti, illetve év végén a kedvezményt megoszthatják egymás között. Ebben az esetben viszont szerintünk még a megosztásra sincs lehetőség, hiszen az élettársa semmilyen összegű kedvezményt nem tud igénybe venni.

Számítógépes feldolgozás esetén előírás-e a főkönyvi és analitikus nyilvántartások év végi kinyomtatása és megőrzése? Nem helyettesíthető-e CD-lemezen való tárolással?

Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési intézmény (városi könyvtár) vagyunk. A Városi Kincstár vezetője az intézményünk részére történő beszerzéseket csak a Városi Kincstár nevére és székhelyére kiállított számlán fogadja el. Amennyiben vevőként nem ez szerepel a kiállított számlákon, a kifizetés, illetve átutalás teljesítését megtagadja. Ezzel nemcsak intézményünk önállósága szenved csorbát, hanem a vevő és a szállítási cím megkülönböztetése is gondot okoz. Kérdésem, hogy létezik-e olyan rendelkezés, amely a fenti intézkedést igényli a kincstár részéről?

Önkormányzatunk 2003. január 1-jétől az 1997. évi CLIX. törvény 19. §-a alapján a települési őrszolgáltatásról és a mezőőri járulékról rendeletet alkotott. A földhasználók a fizetendő mezőőri járulékról határozatban értesültek, és ez alapján fizették be a mezőőri járulékot. E tevékenységünk adóköteles tevékenységnek számít-e, és kell-e számlát kibocsátanunk a földhasználóknak?

Intézetünk laboratóriumában külföldi megrendelők (német, osztrák) számára is végzünk termékbevizsgálást, mellyel kapcsolatos számláinkon áfát is felszámítunk. Kérdésünk, hogy ez helyes-e, és van-e ebben változás a 2004. május 1-jét követően életbe lépett szabályok alapján?

Intézetünk arra az elhatározásra jutott, hogy vásárol egy olyan ingatlant, amelyben szerény körülmények között ugyan, de családias jellegű üdülést tud biztosítani a dolgozói részére. Adódott is egy kedvező lehetőség, mivel az egyik munkatársunk örökölt egy horgásztóhoz közeli nyaralót, amelyet eladna. A gondot csak az okozza, hogy ebben az évben már lebonyolított – családi okok miatt – egy lakáscserét, és tart attól, hogy ha az üdülőt is ebben az évben adja el, akkor az új szabályok szerint ez a második ingatlaneladása már üzletszerű tevékenységnek minősül.

2003-ban adóköteles bérbeadás útján hasznosított ingatlanokat vásároltunk, a beszerzéseket terhelő áfát levontuk. Ez a tevékenység a 2004. január 1-jével életbe lépett új szabályok alapján tárgyi adómentes körbe került. Meg kell-e fizetni a levont adót a 7. § szerint teljes egészében, vagy csak a pótlólagos arányosítás alapján, elosztva? Levonhatunk-e adót, ha az idén karbantartás, felújítás történik az ingatlanon?

Központi költségvetési szerv költségvetési finanszírozásból gazdálkodó intézete vagyunk, feladataink közé tartozik egyes gépek típusvizsgálatának elvégzése és azzal kapcsolatos tanúsítványok kiadása. Kell-e ezután áfát felszámítani 2004-től, vagy ez is közhatalmi tevékenység?

Az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak számít a kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelem. Kérdésem az, hogy a törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a munkavállaló fitnesz- vagy uszodabérletről hoz számlát, és a munkáltató megtéríti azt, vagy az ilyen juttatás a munkavállaló progresszíven adózó, összevonandó jövedelmét képezi?

A Munkaügyi Bíróság jogerős határozata alapján 20 százalékos késedelmi kamattal fizettünk ki munkabért. A késedelmi kamat összege után az adóelőleg levonásakor teljesítenünk kell-e valamely speciális adóelőleg-levonási kötelezettséget?

Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?

Idősek otthonában ápoló-gondozói munkakörbe csak érettségivel és a munkakörre előírt szakképesítéssel rendelkező dolgozót milyen fizetési osztályba kell besorolni alkalmazása esetén?

Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.

Egy főiskolai végzettségű belső ellenőrnek jár-e vezetői pótlék, ha a polgármesteri hivatalnál egyedül látja el a belső ellenőri teendőket, és így a 193/2003. Korm. rendelet 2. § n) pontja szerint belső ellenőrzési vezetőnek minősül?

Intézményünknél sok részmunkaidős pedagógus dolgozik 30-100 százalékig terjedő munkaidőben. Szakkönyvtámogatás az engedélyezett álláshely után, vagy azt meghaladóan minden kinevezett pedagógusnak – aki a támogatásra jogosult – teljes összegben (14 000 Ft/fő) kifizethető-e?