119. Költségvetési Levelek / 2009. szeptember 29.
TARTALOM

Intézményünk AVOP támogatásban részesült 2005. évben. A pályázati feltételek szerint ki kellett számítani a támogató által szabott képlettel a támogatás miatt levonásba nem helyezhető adó összegét, melyre kiegészítő támogatás formájában fedezetet kaptunk. Az így kiszámított összeg azonban kevesebb volt, mint amit az akkori áfaszabályok szerint a támogatás miatti arányosítás okán ténylegesen nem helyezhettünk levonásba. A kérdésem tehát az volna, hogy az az áfaösszeg, amit a támogatásból nem kaptunk meg, utólagosan visszaigényelhető-e a Közösségi Bíróság döntése nyomán megnyílt lehetőségnek megfelelően?

Intézményünk költségvetési szerv, helyiséget bérel nálunk egy kft., mely szállít is az intézményünknek. Tartozás-követelés összevezetést alkalmazunk a vevő- és a szállítószámlákkal megállapodás alapján. Kérdésem az, hogy a szállítóállomány javítása érdekében az összevezetést elvégezhetem-e úgy, hogy a különbség kiegyenlítése csak később fog megtörténni? Tehát ha a vevő tartozik 50 Ft-tal, én tartozom neki 100 Ft-tal, összevezethetem-e április 30-val, mikor a különbség kiegyenlítése (50 Ft) csak május 9-én fog megtörténni?

A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?

Főiskolánk gyakorló óvodát és általános iskolát működtet. A gyermekek étkezését külső vállalkozástól vásárolt élelmezéssel oldjuk meg. A szülőktől a főiskola szedi be az étkezési térítési díjat, amelynek áfatartalmát befizetjük az APEH felé. Az étkezési feladat ellátásához normatív támogatást is kapunk a költségvetésből. A megvásárolt étkezésről szóló számlákon szereplő áfa összegét milyen mértékben helyezhetjük levonásba? A számlában szereplő teljes áfaösszeg levonható, vagy csak a szülő által megtérített része?

A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?

A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?

A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérem segítségüket a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés a) pontjának értelmezésében! Az 1992. július 1-je utáni munkaviszonyt is be kell számítani, ha az nem közalkalmazotti volt, de a jelenlegi közalkalmazotti munkakörhöz szükséges iskolai végzettséggel rendelkezett a dolgozó?

Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottaknál végkielégítés szempontjából mely idők vehetők figyelembe 1992. július 1. előtti áthelyezés(ek) és 1992. július 1-je utáni időre átnyúló áthelyezés(ek) esetén? Előző munkahelyek és megszűnésmódok megadásával szeretném alátámasztani kérdésemet. Példák: 1. Gépgyár 1962. 09. 01.-1970. 05. 31. áthelyezéssel megszűnt Főiskola 1970. 06. 01.-1997. 08. 31. áthelyezéssel megszűnt Egyetemre áthelyezéssel 1997. 09. 01-jétől jelenleg is Végkielégítés szempontjából melyik a figyelembe vehető idő: a) 1970. 06. 01. vagy b) 1962. 09. 01.? 2. Gimnázium 1973. 07. 01.-1975. 08. 30. áthelyezéssel megszűnt Gimnázium 1975. 09. 01.-1982. 07. 31. áthelyezéssel megszűnt Tanárképző 1982. 08. 01.-1994. 01. 31. áthelyezéssel megszűnt Egyetemre áthelyezéssel 1994. 02. 01-jétől jelenleg is Végkielégítés szempontjából melyik a figyelembe vehető idő: c) 1982. 08. 01. vagy d) 1973. 07. 01.?

Az Ámr. 18/B. § alapján egyetemi szintű közgazdász diploma és vállalkozói szakos mérlegképes regisztráció mellett szükséges-e az államháztartási mérlegképes végzettséget is megszereznie a gazdasági vezetőnek?

2009. január 1-jétől Kistérségi Társulás működteti a Gondozási Központot. 2008. év vonatkozásában végezhet-e belső ellenőrzést a korábbi fenntartó önkormányzat?

Van-e valamilyen jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy megbízásos jogviszonyban álló magánszemélynek – annak külföldi kiküldetésének elrendelése esetén – nem folyósítható külföldi kiküldetési előleg? Illetve ezt kell-e az intézményeknek szabályozniuk?

Jelenleg 53 éves vagyok, 20 éves költségvetési gazdasági vezetői gyakorlattal. Előrehozott öregségi nyugdíjba 61,5 éves koromban mehetek el. Regisztrált vállalkozói mérlegképes végzettséggel látom el a feladatot, gazdasági csoportvezetőként. 2011. január 1-jétől érvénybe lépő gazdasági képesítési követelmények elvégzésére 8 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt a munkáltató kötelezhet-e?

Egy önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező szociális intézmény gazdasági vezetője megbízott vagy kinevezett vezető-e? A gazdasági vezető az intézmény alapító okirata, illetve Szervezeti és működési szabályzata szerint az intézményvezető általános helyettese annak távolléte esetén. A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 3/A. § szerint csak az intézmény vezetője kinevezett vezető. Ennek értelmében az összes többi vezető megbízott? Tehát a gazdasági vezető is? Jól gondolom-e, hogy ha a gazdasági vezető megbízott vezető, akkor az ő munkaköre nem gazdasági vezető, hanem mondjuk főkönyvelő, és mint főkönyvelő van megbízva a gazdasági vezetői feladatokkal, mely feladatokért vezetői pótlék jár, melyet jelenleg is megkap? Továbbá a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 4. sz. melléklete szerint jár az intézményvezető általános helyettesének (aki szintén a gazdasági vezető, vagyis a főkönyvelő) a pótlékalap minimum 100%-a? Jól értelmezem-e a jogszabályt, miszerint a gazdasági vezetéssel és az intézményvezető általános helyettesítésével megbízott "főkönyvelő" kétfelé vezetői pótlékra jogosult (véleményem szerint a gazdasági vezetői megbízás nem mosható összes az intézményvezető helyettesi megbízással)? A munkáltató szerint két jogcímen vezetői pótlék nem adható, de kétféle vezetői megbízás igen?

Gazdasági vezető vagyok egy költségvetési intézménynél. Nem szakirányú főiskolai diplomám van, emellett rendelkezem vállalkozói szakon mérlegképes regisztrációval, 6 éves gyakorlattal. Ha jól értelmezem a jogszabályt – amely 2011-től lép életbe –, csak az új kinevezések esetében kell államháztartási mérlegképes végzettség. A már kinevezett személyeknek folyamatosan meg kell szerezniük? Helyettesíthető-e ez, ha vállalkozói regisztrációmat államháztartásira kérem, lehetséges-e ez? A volt államigazgatási főiskolán igazgatásszervezői szakon tanulok, és a tantárgyaim között szerepel államháztartástan, ez két féléves tantárgy, ez beszámítható-e az államháztartási szakon mérlegképes végzettségnek?

Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?

Szociális intézményben, közalkalmazottként gépkocsivezető munkakörben alkalmazott dolgozónk hivatásos gépkocsivezető jogosítványát 1982-ben szerezte meg, azóta többféle munkaviszonya, köztük közalkalmazotti jogviszonya is volt. Jól tudom-e, hogy az 1992. július 1-je utáni összes munkaviszonyt, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti jogviszony-e, fizetési fokozatába be kell számítani, hiszen a betöltendő munkaköréhez szükséges hivatásos gépkocsi-vezetői jogosítvánnyal 1982 óta rendelkezik?