35. Költségvetési Levelek / 2004. október 12.
TARTALOM

Milyen feladatai vannak a költségvetési szervnek, ha a felügyeleti szerv által végzett ellenőrzés a 2003. évi beszámolóval összefüggésben megállapította, hogy a tárgyi eszközök között egy 80 millió forint értékű berendezési tárgyat nem aktiváltak, de a használatbavétel ténylegesen megtörtént? A 2003. évi mérleg főösszege 1020 millió forint, a saját tőke és a tartalékok együttes összege 750 millió forint.

Önkormányzatunk újságot jelentet meg a település közérdekű információiról. Tavaly 12 százalékkal, januártól az adókulcs-emelkedés miatt 15 százalékkal számlázott nekünk a nyomda, májustól viszont már 25 százalékkal arra hivatkozással, hogy megváltozott az áfakulcs. Mi azonban nem találtunk ilyen irányú változást, a folyóirat továbbra is a kedvezményes kulcsban szerepel. Mi a helyes eljárás?

Intézményünk részt vett egy PHARE-forrásból finanszírozott kutatási programban. A kutatási munka befejeződött, és most a programban munkát végző kutatóknak járó összeg kifizetése előtt állunk. Nem tudjuk azonban eldönteni azt, hogy ez az összeg adómentesen kifizethető-e, vagy le kell-e vonni az adóelőleget belőle.

Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?

A Városi Gyámhivatal egy kiskorú lakosunk állami gondozásba vételét rendelte el. A határozatban előírja a szülőknek, hogy havonta a helyi önkormányzat számlájára 10 000 forint gondozási díjat kötelesek befizetni, mely összeg 60 százalékának átutalásáról a jegyző köteles gondoskodni. A 60 százalék tehát a gyermekotthon számlájára kerül, kié a 40 százalék? Az ügyletek könyvelési tételei hogyan alakulnak?

Óvodánk konyhát üzemeltet. Havi áfabevallók, illetve -fizetők vagyunk. Az áfa arányosításánál a számlálóban, illetve a nevezőben mi szerepeljen?

Önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk, éves költségvetésből gazdálkodunk. Az éves intézményfinanszírozásból, plusz saját bevételeinkből áll össze költségvetésünk. Konyhánk áfakörbe tartozik, élelmiszer-beszerzéseinkre konkrét összeget igénylünk, bevételeink tartalmazzák a térítési díjakat. Adataink a következők: kiadás 7523 ezer forint. Bevételek: 3337 ezer forint + 2158 ezer forint + 638 ezer forint, ez összesen 6133 ezer forint. A kiadás és a bevétel közötti 1390 ezer forint különbözet az 50 százalékos térítési díjakból származik. Levonhatom-e továbbra is teljes egészében az étkezési nyersanyagok beszerzését terhelő áfát, vagy csak arányosítva, illetve ha konyhai felszerelést vásárolok, ott is arányosítani kell-e?

Költségvetési intézmény vagyunk, és saját konyhát üzemeltetünk. Tevékenységi körünkbe adóköteles és adómentes tevékenység egyaránt tartozik, amelyeket a saját bevételünkből és intézményfinanszírozásból látunk el. Adóköteles tevékenységünk az étkeztetés, amelynek költségei tételesen elkülöníthetők. A tevékenységek így alakulnak: konyha éves költsége 23 881 ezer forint. Étkeztetésből befolyt bevétel (áfa nélkül) 11 870 ezer forint. Eseti jelleggel végzett tevékenység bevétele áfa nélkül intézményi szinten 560 ezer forint. Intézményfinanszírozás éves összege 137 866 ezer forint, amelyet az adóköteles és adómentes tevékenységhez egyaránt használunk. Éves áfabevallók vagyunk. Hogyan alakul az áfaelszámolás 2004-ben? Szeretném, ha konkrétan a fenti adatok figyelembevételével magyaráznák el a tennivalókat.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő kérésére a támogatás összegét nem a szülőnek utaljuk, hanem a "támogatott" étkeztetését végző középfokú iskola számára, mint étkeztetési térítési díjat, amit az iskola nekünk leszámláz 15 százalék áfával. A támogatás összegének áfavonzata hogyan jelentkezik? Áfanyilvántartásban szerepeltetni kell-e, és ha igen, akkor levonható-e?

Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?

A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?

Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?

Költségvetési intézmény vagyunk. Több dolgozónk vett igénybe adókedvezményt az elmúlt években befektetési adóhitel címén. Ha az idén visszafizetik, milyen feltételekkel tehetik meg azt?

Egy korábbi számban az előzetesen felszámított áfaarányosítás megosztással történő visszaigénylését taglalták. Értékesítés adatai: adóköteles tevékenység ellenértéke (adó nélküli) 600 ezer forint, tárgyi mentes tevékenység ellenértéke 200 ezer forint, működést finanszírozó támogatás 1000 ezer forint. Beszerzés adatai: kizárólag adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzést terhelő áfa 30 ezer forint, kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzést terhelő áfa 40 ezer forint, tárgyi menteshez és adóköteleshez egyaránt kapcsolódó áfa (nem elkülöníthető tételesen) 20 ezer forint. A válaszban az arány a következő volt: (30+20) x 600 = 50 x 0,3333 = 16,665 600+200+1000 ezer forint levonható áfarész, nem levonható áfarész 40 ezer forint. A fenti adatokkal hogyan töltöm ki az áfabevallást, mely sorokba milyen adatot kell bejegyezni?

Milyen feltételek esetén lehet a tárgyi eszközöknél a csoportos nyilvántartást alkalmazni?

Az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményként hozta létre a Városi Kincstárat. Az alapító okirat szerint a kincstár a hozzá tartozó 10 önálló jogi személyiségű, önálló adószámmal rendelkező, részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági szervezeteként végzi a mellérendelt intézmények számviteli, munkaügyi, karbantartási, beruházáslebonyolítási feladatait. A kincstár alapító okirata alapján gazdasági tevékenységet nem végezhet, bevétele kizárólag intézményfinanszírozásból származik. A kincstár köteles-e számlát kibocsátani a mellérendelt intézményeknek végzett karbantartási munkálatokról?

Milyen szabályok szerint kell eljárni a tárgyi eszközök átminősítésénél?

Rekreációs szabadság alatt felmentéssel megszüntethető-e a Ktv. 17. § d) pontja szerint nyugdíjasnak minősülő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya? Ha a rekreációs szabadságra jogosultság megnyílása előtt szünteti meg a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát, akkor ki kell-e adni, vagy meg kell-e váltani a rekreációs szabadságot?