343. Költségvetési Levelek / 2023. augusztus 8.
TARTALOM

Tankerületünk vissza nem térítendő támogatásokat kap államháztartáson belüli költségvetési szervektől, elkülönített alapoktól... stb. Támogató okiratban meghatározzák a támogatási cél kormányzati funkcióját és kódját (pl. 062020, 082061), mely alapján elkülönítetten könyveljük a támogatás fogadását mint bevételt. A kiadásokat azon a kormányzati funkción számoljuk el, amelynek érdekében felmerült, például 092111, 092211... stb. (alaptevékenységünknek megfelelően). Helyesen járunk el? Szerepeltetnünk kell-e a támogatói okiratban meghatározott kormányzati funkciót az alapító okiratunkban? Havi költségvetési finanszírozásként kapott költségvetési támogatás kormányzati funkcióját (018030) szerepeltetnünk kell-e az alapító okiratunkban?

Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– Fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás.
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk.
– Nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Az alábbi kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget:
1. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely a 188. § (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például a 85–86. §-ok felsorolása?
2. Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetőleg, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Egy Szlovákiában letelepedett társaság (amelynek gazdasági célú letelepedése csak Szlovákiában van) digitális platformot biztosít kereskedők számára, amely felületen a Közösség valamely tagállamában letelepedett kereskedő reklámozhatja és értékesítheti alkoholtartalmú jövedéki termékeit. A termékeket a kereskedő a Közösség valamely tagállamában található raktárából értékesíti a végső vevőknek a Közösség valamely tagállamába az Áfa-tv. 12/B. §-ának (1) bekezdése – Héa-irányelv 14. cikk (4) bekezdés 1. pont – szerinti távolsági értékesítés keretében (a termékeket nem harmadik országból adják fel a végső vevőknek). A társaság a kereskedő felé közvetítői díjról fog számlát kibocsátani. Egy példával megvilágítva: egy szlovák kereskedő alkoholtartalmú terméke(ke)t értékesít egy magyar vevőnek úgy, hogy a terméket Szlovákiából szállítják közvetlenül Magyarországra. Mivel a kereskedők nagy mennyiségben értékesítenek Magyarországra távértékesítés formájában, szeretném megkérdezni, hogy az online piactéren keresztül megvalósuló értékesítésre mely áfaszabályok vonatkoznak, illetve a szlovák kereskedőnek be kell-e jelentkeznie Magyarországon adóalanyként? Mi a fő különbség az OSS (gondolunk itt az uniós egyablakos rendszerre, mivel a Szlovákiában gazdasági céllal letelepedett kereskedők a nem uniós különös szabályokat nem alkalmazzák) és az IOSS egyablakos rendszerek között?

Intézményünk több telephelyén az épületeinkben számos büfének biztosít bérleményt áfamentesen (nem tettük áfakötelessé az ingatlan-bérbeadást). Intézményünk és a bérlők közötti bérleti szerződés alapján a közüzemi díjak továbbszámlázásra kerülnek. Vannak bérlőink, ahol almérő alapján pontos fogyasztás alapján számlázunk közüzemi díjat, és vannak olyan bérlők, ahol területhasználati arányszám alapján tudjuk továbbszámlázni a közüzemi díjakat szerződés alapján. A közüzemi számláink közbeszerzési díjat is tartalmaznak. A közbeszerzési díjat továbbszámlázhatjuk-e a bérlőknek, ha igen, milyen feltételekkel?

Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy a földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díjat milyen adókötelezettség terheli? Az Szja-tv. 28. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, vagy az Szja-tv. 73. §-ában foglalt, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettségeket?

A polgármesteri hivatal egyik köztisztviselője az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1. Községi Tanács VB (GAMESZ) 1989. 08. 01. – 1990. 12. 31.;
2. Napközi otthonos óvoda (GYED ideje alatt, határozott idejű szerződése lejárt, nem volt jogviszonya) heti 20 óra, 1993. 02. 08. – 1993. 05. 31.;
3. Napközi otthonos óvoda 1994. 04. 01. – 1998. 09. 15. (közalkalmazott, dajka);
4. Polgármesteri hivatal 2000. 11. 10. – 2002. 06. 30. (közcélú foglalkoztatás keretében);
5. Polgármesteri hivatal 2002. 07. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalom számításánál mely jogviszonyokat lehet beszámítani?

Intézményünk költségvetési szerv. Egy nyertes EU-s pályázatban bizonyos munkakörök 4 órás munkaviszonyban lesznek ellátva. Van-e annak akadálya, hogy az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalói a főállású munkaviszonyuk mellett ugyanennél a munkáltatónál 4 órás Mt.-s munkaviszonyt létesítsenek? A munkakörük nem ugyanaz lesz, mint a Kjt.-s munkaviszonyban.

Tankerületi Központ költségvetési szervként mint fenntartó, vagyonkezelői, fenntartói jogok alapján vezetjük/intézzük az általános és gimnáziumi iskolák működését. Az iskolák uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Az uszodában vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, amit online pénztárgépünkkel készpénzben és SZÉP-kártya-terminállal tudnak kiegyenlíteni. Valamint vannak egyesületek és vállalkozások, akik bérleti szerződés alapján úszósávokat bérelnek (melyet a tankerület által kiállított számla alapján átutalással rendeznek), hogy ott úszásoktatást vagy úszóedzéseket végezzenek az általuk szervezett csoportoknak (gyerekeknek, felnőtteknek). Tornatermeinket is a meglévő szabad kapacitásig bérleti szerződés alapján kiadjuk egyesületeknek és vállalkozásoknak rendszeres sportmozgás céljára, pl.: foci, tánc, röplabda. Tankerületünk nem tette adókötelessé (Áfa-tv. 88. §-a) a bérbeadásokat. Az uszodai és tornatermi bérleti díjas szerződéseink esetében áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítanunk?

Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat azon gondolkodik, hogy a városüzemeltetési kft. feladatait, 15 fő alkalmazottal együtt, az intézményhez csoportosítja át. A feladatok konkrétan: strand-, sportlétesítmény- és vásárcsarnok-üzemeltetés, mezőgazdasági gépi munkák, személyszállítás busszal és szálláshely-szolgáltatás. Az önkormányzat a kft. működtetéséhez anyagi forrásokkal hozzájárul. Az intézménynek vállalkozási tevékenység keretében kell-e ellátnia az átvett feladatokat az átszervezést követően? Jól gondoljuk, hogy a tevékenység formája (alap- vagy vállalkozási) COFOG-onként állapítandó meg? Illetve ha az újonnan átvett COFOG hasznot termel, akkor az vállalkozási tevékenység lesz, ha pedig veszteséges, akkor alaptevékenység?

Társaságunk vagyonkezelői használati jog alapján használ olyan ingatlant, ahol más intézmények is vannak az ingatlanban (szintén vagyonkezelői szerződés alapján). Az ingatlannak közművenként 1 mérőórája van (külön víz, villany, gáz), ami a társaságunk nevén van, és fizeti a számlákat a közműszolgáltatók felé. Szerződés alapján területarányosan számlázzuk tovább a közüzemi díjakat azoknak az intézményeknek, amelyek az ingatlant használják még rajtunk kívül. A közüzemi díjakat milyen áfakulccsal kell továbbszámláznunk ilyen esetben?

Önkormányzatunk részéről szükség lenne egy szolgáltatás igénybevételére, amelyet azonban csak hosszú határidővel tudnának biztosítani részünkre, és így kifutnánk a szoros határidőből. Azonban egy magánszemély felajánlotta, hogy ő rendelkezésre bocsátja az önkormányzat részére ezt a szolgáltatást, mivel saját neve alatt rövidebb határidővel tudja azt igénybe venni, azonban ezt a költséget az önkormányzat térítse meg neki. Milyen formában lehet ezt a költséget megtéríteni a magánszemély részére? A magánszemély nem rendelkezik adószámmal, nem számlaképes, ezért számlát nem tud kiállítani, nem is tartozik a tevékenységi körébe, nem végzi rendszeresen. Elég lehet egy megállapodás, ami alapján megtérítjük neki a mi érdekünkben felmerült költséget dologi kiadásként, vagy adóköteles jövedelem lesz a magánszemély részére?

Önkormányzatunk vásárolt egy Opel Astra típusú, 5 személyes személygépjárművet. A vásárlást követően átadta használatra a helyi polgárőr-egyesületnek. A polgárőr-egyesület be lett jegyezve a forgalmi engedélybe mint üzemben tartó. A tulajdonos továbbra is a helyi önkormányzat. Az egyesület a jármű után gépjárműadót fizet a NAV felé. Kell-e az önkormányzatnak ezen gépjármű után cégautóadót bevallani és megfizetni?

Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?

Önkormányzatunk a fenntartója a községi óvodánknak. Tavaly augusztusban új óvodavezetőnk lett, miután a régi vezető a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult. A napokban bejelentette a vezető, hogy idén augusztus 1-jétől elköltözik településünkről, így ha lehet, akkor áthelyezéssel menne az új intézménybe. A 159/2023. Korm. rendelet következtében 2023. augusztus 31-e után is foglalkoztatható közalkalmazotti jogviszonyban a nyugdíjas pedagógus a nyugellátás folyósítása mellett. Az intézményvezetői pályázat kiírása esetén a korábbi intézményvezető – aki a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult tavaly, 2022. szeptember 1. napjával – pályázat benyújtása esetén kinevezhető-e intézményvezetőnek úgy, hogy az intézményvezetői juttatás mellett a nyugellátására is jogosult? Az említett rendelet vezetői megbízás esetére is szól?

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény, intézményvezető helyettese (a munkáltatói jogkört nem gyakorolja) alkalmazásába kerülhet-e közeli hozzátartozója közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben? (A vezető intézményvezető-helyettes, illetve a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője, közeli hozzátartozója [gyermek] a központ szociális asszisztens munkakörére pályázik.)

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az egyik kolléganőnek szeretnénk érvényesítői (pénzügyi ellenjegyzői) jogkört adni. A kolléganő az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
– gimnáziumi érettségi,
– raktározási OKJ-képesítés,
– közigazgatási alapvizsga,
– kormányablak ügyintézői vizsga.
Ezekkel a végzettségekkel elláthatja-e ezt a feladatot? Ha elvégezné a pénztárkezelő és valutapénztáros képzést, akkor elláthatná-e az érvényesítői jogkört?