3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, mi is, illetve a költségvetési szerveink is pályázati támogatásokat nyertünk el gyerekek táboroztatására. Általában a táboroztatással felmerült költségeket (mint szállás, étkezés) az ellátottak juttatásai soron szoktuk könyvelni, viszont nem mindig fedezi a pályázati támogatás, ezért a költségvetésünkből fedezzük a különbözetet. A támogatói okirat szerint (költségvetés) viszont csak személyi juttatásokon vagy dologi kiadásokon tudunk költségeket elszámolni. Ebben az esetben a táborozáshoz kapcsolódó szállást, étkezést egyéb dologi kiadásokon könyvelhetjük-e, vagy inkább reprezentációs költségre? Mivel gyerektáboroztatásról van szó, ezért inkább a dologi kiadásokon belül tartanánk megfelelőnek. Jól gondoljuk?

Kérdés: Intézményünk televíziót vásárolt. Meghibásodott a készülék, és mivel nem volt javítható, garanciális csere történt. Kaptunk egy új készüléket, ugyanazt a típust, ami elromlott. Az elromlott készüléknek még volt értéke, és természetesen értékcsökkenést is számoltunk rá. A szolgáltató csereértéket nem határozott meg. Jól gondolom, hogy az elromlott készüléket ki kell vezetnünk, majd terven felüli értékcsökkenést is el kell számolnunk rá? A cserekészüléket milyen értéken kell nyilvántartásba venni?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozású kulturális központ vagyunk. Intézményünk áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Fő feladataink közé tartozik a közösségi művelődési tevékenység, közösségi rendezvények lebonyolítása. Rendezvényeink nagy részét a nagyközönség számára ingyenesen biztosítjuk, mint például falunapok, nyárbúcsúztatók, irodalmi műsorok, sportrendezvények, koncertek, színházi előadások, játszóházak stb. E rendezvényeink esetén élhetünk-e áfa-visszaigénylési (áfalevonási) jogunkkal? Az ilyen rendezvényeken jellemzően előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil--WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei merülnek fel. Ha az Áfa-tv. 120. §-át kell alkalmaznunk, és nem élhetünk áfalevonási jogunkkal a rendezvény ingyenessége miatt, azt minden költségtípusra értelmezni kell, vagy csak az előadói költségekre? Ha nem élhetünk az ingyenesség miatt áfalevonási jogunkkal, megtehetjük-e, hogy egy 2-3 milliós vagy akár még nagyobb költségvetésű rendezvényünkre jelképes belépődíjat, pl. 100 forintot határozunk meg? Ebben az esetben levonásba helyezhető az áfa? Ilyen rendezvényünk például a nyugdíjasoknak tartott idősek világnapi előadásaink.

Kérdés: Meglévő szennyvíztisztító telep felújításának összköltségét a kivitelező az érintett 3 települési önkormányzat részére számlázta ki három egyenlő részben. A telep földrajzilag az egyik településen található, csak ennek az önkormányzatnak a vagyonában és kataszteri nyilvántartásában szerepel a szennyvíztisztító telep. Ebben az esetben azok az önkormányzatok, amelyeknek a vagyonában nem szerepel szennyvíztisztító telep, a részükre kiszámlázott felújítás költségét hogyan tudják aktiválni?

Kérdés: Költségvetési szerv alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem folytat. Alaptevékenységként végzett, de fizetett szolgáltatás árát megállapíthatja-e önköltségi áron felül (például vérvétel árának megállapítása és beszedése)?

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozónk munkáltatói kölcsönt szeretne igényelni 500 E forint értékben. Milyen feltételekkel nyújthatunk neki kölcsönt adó- és kamatmentesen? Belső szabályzatunk nem szabályoz ilyen esetet.

Kérdés: Hogyan kell elszámolni számvitelileg az önkormányzat augusztus 20-i rendezvényén nyújtott előadó-művészeti szolgáltatást, illetve van-e adóvonzata? A zenei szolgáltatásról a vállalkozó számlát állított ki.

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.

Kérdés: Központi költségvetési szerv iskolások részére versenyt szervez. A helyezést elért diákoknak díjakat ad át tárgynyeremények, ajándékutalványok formájában. A rendezvényen cateringszolgáltatást is igénybe veszünk, diákok és bírálók részére egyaránt. A központi támogatásból beszerzett ajándékokat milyen rovaton számoljuk el? A cateringszolgáltatást reprezentációként kell-e elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?